Kétszáznyolcvan hivatalos személy elleni erőszak történt egymillió rendőri intézkedésből tavaly

A rendőri intézkedés mindig veszélyes, de a rendőr esküt tesz arra, hogy akár a saját élete kockáztatásával is megment másokat, „és ez nem üres frázis” – mondta egy háttérbeszélgetésen Csapó Gábor, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közterületi és őrszolgálati osztályának vezetője. Tavaly egymillió rendőri intézkedés történt, amiből 280 esetben hivatalos személy elleni erőszak miatt kellett eljárni.

Amennyiben valakinek veszélyben van az élete, akkor a rendőr nem teheti meg, hogy nem intézkedik azonnal. Fegyveres elkövetőnél a TEK-et értesíteni kell, és lehetőség szerint bevárni őket, illetve az erősítést, de néha erre nincs idő – közölte Csapó Gábor, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közterületi és őrszolgálati osztályának vezetője egy, a rendőri intézkedésekről általánosságban szóló háttérbeszélgetésen. 

(Az újbudai rendőrgyilkosságról konkrét kérdéseket a folyamatban lévő eljárás miatt nem tehettek fel a sajtó munkatársai, ám általánosságban a rendőri intézkedésekről lehetett kérdezni.)
Csapó alezredes kiemelte: 

nincs százszázalékos biztonság a rendőri intézkedések során, a rendőri intézkedés mindig veszélyes, de a rendőr esküt tesz arra, hogy akár a saját élete kockáztatásával is megment másokat.

Elmondta: 

2020-ban egymillió rendőri igazoltatás, intézkedés történt, amiből 280 erőszakos – verbális, illetve fizikai – támadást regisztráltak rendőrök ellen, így nem jellemző tehát a rendőrök elleni erőszak, bár a tendencia 2019-et követően növekvő. 

Egy szabályszerű intézkedés (Fotó: Police.hu)

Az osztályvezető ismertette, hogy a rendőri állomány lövedékálló mellénnyel van ellátva, ami szúró- és vágóeszközök ellen is védelmet nyújt, de nem teljeskörűen, hiszen „nem erre lett kifejlesztve”. Jelenleg minden járőrautóban annyi mellény van, ahány fős a járőrszolgálat. A mellény használata általában a járőrök helyzetfelismerésén múlik, ők döntik el, hogy szükség van-e a mellényre vagy sem, gyakran azonban a tevékenységirányítási központ a beérkezett információk alapján, illetve a parancsnokok utasításba kiadhatják a mellény viselését. Vizsgálják ugyanakkor, milyen védőeszközökre lenne még szükség. 

Az alezredes elmondta, hogy a Taser X2 elektromos sokkolóból jelentős mennyiséget szerzett be a rendőrség, „az összes rendőri szervnél ott van, és az oktatásban is a kiképzés folyamatos”. 

Az a cél, hogy járőrpáronként egy ilyen eszköz legyen minden közterületi szolgálatban. 

(A Taser X2-t 2021-ben kezdték el rendszeresíteni a rendőrségnél, a folyamat még nem fejeződött be.)

Hablicsek Nikoletta, az ORFK ügyeleti főosztályának vezetője emlékeztetett: 2014-ben megváltozott a segélyhívások fogadásának rendszere. A 112-es hívószámra napi tizenkétezer hívás érkezik; 500 hívásfogadó civil munkatárs végzi az előszűrést a katasztrófavédelemmel és a mentőszolgálattal közösen kialakított, kikérdezési protokoll alapján. 

Az előszűrésre azért van szükség mivel száz beérkező hívásból átlag 45 valótlan, obszcén, a bejelentő magát szórakoztatja, nemritkán unatkozó gyerek, így intézkedést egyáltalán nem igényel.

Az ezredes asszony közölte, ha valamilyen fegyver szerepel a bejelentésben, akkor a hívást a területileg illetékes tevékenységirányítási központhoz irányítják át, ahol szakképzett rendőr fogadja. Konferenciahívást is lehet kezdeményezni, ekkor minden terület szakembere fel tudja tenni a releváns kérdéseket, s már a kikérdezés alatt elindíthatják a reagáló egységeket. A tevékenységirányítási központ a lehető legtöbb és legalaposabb információt igyekszik beszerezni, ami csak segítheti a járőrt.

Hablicsek Nikoletta azt is elmondta, hogy a TIK-ben látják, hol vannak a járőrök, milyen felszerelések vannak náluk, milyen kompetenciákkal rendelkeznek.
 

Erőszakos elkövetőnél elvárás az előzménykutatás, amikor is a nyilvántartásokban utánanéznek az elkövetőnek, így a járőr fel tud készülni.

Hablicsek Nikoletta kiemelte: a TIK folyamatos kapcsolatot tart a helyszínre érkező rendőrökkel, hogy kiderüljön, szükség van-e más járőr vagy például különleges egység bevonására, erősítésre, és hallják azt is, mi zajlik a helyszínen, valamint látják a GPS-koordinátákat. 

Tavaly összesen 832 ezer „küldés” volt, tehát szükség van a professzionális irányításra.

Mózes János, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója elmondta: tíz hónapos alapkiképzést kapnak a rendőrök az intézkedésekről az alapoktól elkezdve addig a szintig, hogy közterületen tudjanak intézkedni. Az alezredes szerint minden szituáció más és más, de folyamatosan újítják meg a képzést, életszerű helyzetekre igyekeznek felkészíteni a rendőröket. 

A tíz hónapos alapképzés után mentori képzés következik, „tapasztalt, már bizonyított kolléga mellé kerül a kezdő, nem engedjük el a kezét”, fogalmazott Mózes János, aki arról is beszélt: „Sokkal többet lő az állomány a korábbi évekhez képest, több éleslövészet van, egyre bátrabban és ügyesebben kezelik a fegyvert a kollégák.”

Czene Csaba ezredes, az ORFK humánigazgatási szolgálatának vezetője ismertette, jelenleg 2900 rendőrrel több van most, mint 2010-ben, emellett ilyen kevés bűncselekmény a rendszerváltozás óta nem történt, mint tavaly, a lakosság biztonságérzete pedig folyamatosan javul. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az állománytábla szerinti feltöltöttsége a rendőrségnek 91 százalékos.

Borítókép: Rendőri intézkedés elfogott embercsempész ellen (Fotó: Police.hu)