Nézőpont: A Fidesz–KDNP nyerné az EP-mandátumok háromnegyedét

Ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérésből az is látható, hogy az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta.

Budapest, 2022. április 3. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke gyõzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyûlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Mögötte Semjénné Menus Gabriella, Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gyürk András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselõjelöltje, Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelõs tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke és Benkõ Tibor honvédelmi miniszter (b-j). MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

Az összes többi párt az ötszázalékos küszöb alatt szerepelne, rájuk a szavazni szándékozók 18 százaléka voksolna, és közülük 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának, a maradék négy százalékot pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.

A Nézőpont Intézet felmérése alapján a négy küszöb feletti párt között szétosztható mandátumok miatt a Fidesz–KDNP akár 16 mandátumot is szerezhetne, vagyis hárommal többet, mint 2019-ben, amely az összes kiosztható mandátum több mint háromnegyede. 

Ha a küszöb alatti pártoktól sikerülne átcsábítania szavazókat a DK-nak és a Momentumnak, az természetesen a mandátumarányokra is hatással lenne – jegyzi meg az intézet. 2019-ben mindketten eredményesen jártak el a baloldali szavazatszerzésben, így az LMP nem is szerzett mandátumot. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP ugyanakkor most sincs tárgyalóhelyzetben, Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszont szeretne alkupozícióba kerülni. 

A következő ötszáz nap minden bizonnyal sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban

– olvasható a kutatáshoz készült közleményben. 

Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia-adatok kevesebb dinamikát mutatnak. A Nézőpont Intézet minden esetben a magyarok preferenciáit vizsgálja egy feltételezett „most vasárnapi” választáson, vagyis az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők körében kutatja a pártpreferenciákat. Ezek alapján a Fidesz 48 százalékkal stabilan vezet és hétszázalékos támogatottsággal a Demokratikus Koalíció is őrzi vezető helyét a baloldali összefogás egykori pártjai között. Mindkét párt az augusztusi szintjén áll, az októberi erősödésüket nem tudták megismételni. A Mi Hazánk ötszázalékos támogatottsággal továbbra is a harmadik legerősebb párt, egyúttal a második legerősebb ellenzéki erő.

KÉT VÁLASZTÁS EGYSZERRE

Egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás 2024-től kezdve, ami akár tízmilliárd forintos megtakarítást is jelenthet. Ebben az esetben az önkormányzati választás is tavasszal lenne, de az új polgármesterek és a képviselő-testületek csak októberben lépnének hivatalba. A tervezett módosítás főpróbáját jelentette itthon az április 3-i választások lebonyolítása. Akkor nemcsak az Országgyűlés összetételéről, hanem a gyermekvédelmi népszavazás négy sorsdöntő kérdéséről is véleményt alkothattak a magyarok ugyanazon a napon. Ezenkívül Európában is bevett gyakorlat két, ugyanazon évben esedékes választás időpontját összhangba hozni, vagyis ez a megoldás az európai szokásjog részét képezi.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a 2022. április 3-i választások eredményváróján (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)