Nézőpont: A Fidesz–KDNP nyerné az EP-mandátumok háromnegyedét

A megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy részt venne egy feltételezett EP-választáson – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt kulcskérdés, hogyan szerepelnének a magyar pártok a megméretésen. 

Rekordgyőzelmet aratna a Fidesz-KDNP

A tavaly áprilisi kiütéses verseny után láthatóan nem talált még magára az ellenzék, így a jelenlegi helyzetben aligha tudja megszorítani a kormányoldalt

– írták. Azok közül, akik jelezték, részt vennének egy feltételezett EP-választáson, 

56 százaléknyian a Fidesz–KDNP közös listájára szavaznának, amely a kormánypártok 2009-es csúcseredményének felelne meg. Második helyen, 14 százalékkal a DK végezne, amely enyhén marad el a 2019-es eredményétől. A Momentum hat százalékot érne el, amely a 2019-esnél négy százalékponttal kevesebb. A Mi Hazánk hat százalékot kapna, akárcsak a Jobbik négy éve. 

Ez a DK számára három, a Momentumnak és a Mi Hazánknak egy-egy mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből.

Az összes többi párt az ötszázalékos küszöb alatt szerepelne, rájuk a szavazni szándékozók 18 százaléka voksolna, és közülük 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának, a maradék négy százalékot pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.

A Nézőpont Intézet felmérése alapján a négy küszöb feletti párt között szétosztható mandátumok miatt a Fidesz–KDNP akár 16 mandátumot is szerezhetne, vagyis hárommal többet, mint 2019-ben, amely az összes kiosztható mandátum több mint háromnegyede. 

Ha a küszöb alatti pártoktól sikerülne átcsábítania szavazókat a DK-nak és a Momentumnak, az természetesen a mandátumarányokra is hatással lenne – jegyzi meg az intézet. 2019-ben mindketten eredményesen jártak el a baloldali szavazatszerzésben, így az LMP nem is szerzett mandátumot. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP ugyanakkor most sincs tárgyalóhelyzetben, Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszont szeretne alkupozícióba kerülni. 

A következő ötszáz nap minden bizonnyal sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban

– olvasható a kutatáshoz készült közleményben. 

Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia-adatok kevesebb dinamikát mutatnak. A Nézőpont Intézet minden esetben a magyarok preferenciáit vizsgálja egy feltételezett „most vasárnapi” választáson, vagyis az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők körében kutatja a pártpreferenciákat. Ezek alapján a Fidesz 48 százalékkal stabilan vezet és hétszázalékos támogatottsággal a Demokratikus Koalíció is őrzi vezető helyét a baloldali összefogás egykori pártjai között. Mindkét párt az augusztusi szintjén áll, az októberi erősödésüket nem tudták megismételni. A Mi Hazánk ötszázalékos támogatottsággal továbbra is a harmadik legerősebb párt, egyúttal a második legerősebb ellenzéki erő.

KÉT VÁLASZTÁS EGYSZERRE

Egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás 2024-től kezdve, ami akár tízmilliárd forintos megtakarítást is jelenthet. Ebben az esetben az önkormányzati választás is tavasszal lenne, de az új polgármesterek és a képviselő-testületek csak októberben lépnének hivatalba. A tervezett módosítás főpróbáját jelentette itthon az április 3-i választások lebonyolítása. Akkor nemcsak az Országgyűlés összetételéről, hanem a gyermekvédelmi népszavazás négy sorsdöntő kérdéséről is véleményt alkothattak a magyarok ugyanazon a napon. Ezenkívül Európában is bevett gyakorlat két, ugyanazon évben esedékes választás időpontját összhangba hozni, vagyis ez a megoldás az európai szokásjog részét képezi.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a 2022. április 3-i választások eredményváróján (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)