Future of Debrecen: A cívisváros zöldülve fejlődne tovább

Új környezetpolitikát hirdetett több mint három évvel ezelőtt Debrecen városa. Ezzel összhangban elindították a Future of Debrecen mozgalmat, amely egyszerre virtuális tudástár, közösségépítő központ és ötletbörze, amelynek eredményeit a város fenntartható fejlesztésénél kamatoztatják. A vármegyeszékhely vezetése azonban nem dől hátra, újabb és újabb zöldötleteket, javaslatokat karol fel, miközben az önkormányzat maga is cselekvően vesz részt a munkában.

Balázs Ákos alpolgármester büszke a Future of Debrecen mozgalomban eddig elert eredményekre

Első lépésként a Tócó-érbe érkezik majd meg a víz, amitől újra élővé válhat a Tócó-ér és környéke, a második lépésben pedig a Nagyerdőbe is eljuthat az éltető víz, erre nagy szükségük van az ottani tölgyfáknak. Az első ütem várhatóan az év végére elkészül, jelenleg azt a 12 kilométeres csővezetéket fektetik, amely a föld alatt összeköti a Keleti-főcsatornát és a Tócó-eret. A fejlesztés során rendbe teszik a Tócó medrét, illetve létrehoznak egy kéthektáros tavat, amely a víz szintjét szabályozza, egyben jóléti célokat is szolgál.

Javítanának a levegő minőségén

A második ütem tervezése folyamatban van, a cél az, hogy a víz eljusson a Nagyerdőbe, illetve a Kondoros-éren keresztül a város kedvelt rekreációs övezeteibe, az erdőspusztai tavakba, így a Vekeri-tóba is.

Itt is innovatív megközelítést alkalmaztunk, mert a program megalkotásába szerettük volna bevonni a debrecenieket, és a zöld munkacsoport javaslatára kiírtunk egy ötletpályázatot. Ez egy olyan verseny volt, amelyben azt kértük a debreceniektől, hogy a programhoz kapcsolódó javaslatokkal pályázzanak. Több mint hetven csapat, összesen csaknem háromszáz ember vett részt a versenyben, és az ígéretünknek megfelelően a legjobb ötleteket be is építjük majd a Civaqua-programba. A második ütem kialakításánál a győztes csapattagok együtt dolgoznak majd a tervezőmérnökökkel 

– fogalmazott Balázs Ákos.
Fontos előrelépés Debrecenben az is, hogy a város elsőként csatlakozott a kormány által elindított Zöld busz programhoz. Beszereztek tizenkét elektromos buszt, ami csaknem tíz százaléka a debreceni autóbuszflottának, ezzel is szerettek volna javítani a levegő minőségén.

A Future of Debrecen mozgalomnak kiemelt célja a szemléletformálás is, e célból számos olyan programot indítottak, amelyekbe be tudják vonni a debrecenieket. Ilyen a Zöld mozi program, ahol környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos filmeket vetítenek, majd utána beszélgetnek róluk. Nagy sikerrel szerveznek természetvédelmi sétákat, ahol korosztálytól függetlenül élményt nyújtanak és tudást adnak át a résztvevőknek.

Országosan is felkapott kezdeményezés volt a nagy sikerű Csicsergő villamos program, amikor a madarak és fák napján madárhangokat játszottak be az utazó közönségnek. Közben az egyes madarak képét is láthatták az utasok, sőt a teljes körű tájékoztatás érdekében a pontos fajnevet is bemondták a villamoson. – Nagy sikerrel működik a városban a használt sütőolaj begyűjtése is, a városlakók Debrecenben negyven ponton adhatják le kulturált körülmények között a folyékony hulladékot – emelte ki az alpolgármester.
 

Együttműködésben születnek a döntések
 

Balázs Ákos felhívta a figyelmet a Futureofdebrecen.hu oldalra is, amely tulajdonképpen egy virtuális tudásközpont. Ez azért is jött létre és kapott ekkora hangsúlyt, mert a program a koronavírus-járvány idején indult el, amikor a személyes találkozásokra nem volt lehetőség, ezért az online térben kezdték el építeni a közösséget.

A holnapon minden program elérhető, amellyel a zöld munkacsoport és a velük együttműködő több tucat intézmény és civil szervezet, csoport foglalkozik. Emellett – főleg a zöld munkacsoport tagjai – rendszeresen cikkeket írnak a honlapra.

Működik egy Future of Debrecen TV is, ami a Debreceni Városi Televízió magazinműsora, ez szintén a zöldügyekről szól. Ezeket az információkat minden létező csatornán igyekeznek eljuttatni a debreceniekhez. Van olyan kisfilm, amelyet már csaknem nyolcszázezren tekintettek meg. – Nagyon jó csapat alakult ki, rendszeresen találkozunk, és ha felmerül egy jó ötlet, akkor azt igyekszünk megvalósítani, együttműködésben a debreceniekkel. Az önkormányzat pedig próbál lehetőséget teremteni e kezdeményezések megvalósításához, s közben a programokba minél több embert igyekszünk bevonni – tette hozzá Debrecen alpolgármestere.

Lenner Ádám, a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere, a zöld munkacsoport tagja kifejtette: a magánszemélyektől is érkezik megkeresés. Előfordult, hogy madárodú kihelyezését vagy őshonos fák ültetését kezdeményezték a lakosok, és ezek mellé is igyekeznek odaállni.

Ezzel az adott környéken újabb működő közösség jöhet létre, amely gondozza is a fákat vagy éppen ellenőrzi az odúkat. Madárodúkat óvodákkal, iskolákkal közösen is helyeznek ki, ami a gyermekek képzését, szemléletformálását is szolgálja. Váradi Zoltán természetbúvár, a Természettár vezetője, a zöld munkacsoport másik tagja pedig arra mutatott rá, hogy a kezdeményezésükre létrejött először egy, majd még két közösségi kert a városban, és ezek köré is működő közösségek szerveződtek. Az első közösségi kert tavaly országosan az év legszebb konyhakertje lett.

Ez a kezdeményezés illeszkedik a Zöld város programunkhoz, amit jellemzően a lakótelepek zöldterületeinek megújítását, minőségi fejlesztését célozta meg. Ehhez remekül kapcsolódott a közösségi kertek kezdeményezés, aminek a megvalósításába a város kertészeti cége is bekapcsolódott. A közösségek önállóan kertészkednek, mi pedig magokkal, palántákkal és tanácsokkal segítettük őket

– tette hozzá Balázs Ákos.

Elismerik a cégek erőfeszítéseit

A zöldszemlélet erősítését szolgálja a városi alapítású Fenntartható Debrecen díj és a Fenntartható Debrecen Nagydíj. A pályázat célja, hogy elismerésben részesítse azokat a gazdálkodó szervezeteket és intézményeket, amelyek követendő példaként szolgálnak egy fenntartható város megteremtéséhez vezető úton, például zöldebbé teszi a működését, a gyártási technológiáját. Nagydíjat pedig az kaphat, aki a legtöbb „zöldvállalást” teszi; ezt első alkalommal egy Debrecenben működő svájci cég nyerte el. 

A város vezetése arra is büszke, hogy az Év fája versenyen 2020-ban ezüst-, 2021-ben pedig aranyérmet szereztek, utóbbit a Csokonai Színház előtt álló japánakác-párossal.

S hogy mennyire sikeres a zöld munkacsoport működése és a Future of Debrecen program, arra a Madár-lakópark sétány ékes bizonyíték, amely lépésről lépésre alakult ki. Tavaly januártól kezdve, időről időre helyeztek ki odúkat, éppen az adott időszaknak megfelelően madaraknak, emlősöknek és rovaroknak, melyből végül összeállt a tanösvény. Az útvonalon tizenhat állomás található állatsziluettekkel és tájékoztató táblákkal, amelyeken az ott elhelyezett madárodúról olvasható ismertető. A táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével pedig a zöld munkacsoport tagjainak közreműködésével készült, a Nagyerdő élővilágát bemutató rövid videók tekinthetők meg.

Óvják a helyi vízbázist
 

Debrecenben van még egy fontos téma: a vizek minősége, ami azért kerül újra és újra elő, mert a városban és térségé­ben nagyon sok cég működik, jelentős részük az ipari parkokban. Mindig felvetődik a kérdés, hogy van-e elég víz, és hogy ezek a tevékenységek szennyezik-e a város alatt levő vízbázist. Ennek kapcsán Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója, aki egyben a zöld munkacsoport tagja is, lapunknak kifejtette: a vármegyeszékhely vízellátását két irányból biztosítják, felszíni és felszín alatti vízbázisokból, utóbbiak három kútcsoportra épülnek.

Ezek nagyon jó minőségű, 8-10 ezer éves vizek, amelyek kétszáz méter mélyen találhatók. Vagyis olyan vízről van szó, amelyek 8-10 ezer éve hullottak le csapadékként, és mostanra értek le a föld alatti vízbázisba. Ezek utánpótlása 75 ezer köbméter naponta, tehát naponta maximum ennyi vízmennyiséget lehetne kitermelni. A másik betáplálás a Keleti-főcsatornára telepített felszíni víztisztító mű, ahonnan tisztítás után két távvezetéken érkezik a víz Debrecenbe. Ennek az elméleti kapacitása harmincezer köbméter naponta

– mutatott rá Gorján Ferenc. Ezzel szemben a vízigény egy nap átlagosan negyvenezer köbméter, ez csúcsidőben – tavaly június 29-én – sem érte el a hatvanezer köbmétert. Ha ehhez hozzávesszük az ipar szükségleteit, a vízigény akkor sem éri el a napi 105 ezer köbméter elméleti kapacitást. Hogy ez a mennyiség ne csak elméleti legyen, kapacitásnövelő beruházásokat kell végrehajtani. A vízbázisok közelében több száz monitoringkutat működtetnek, ezek segítségével ellenőrzik a felszín alatti vizek minőségét, és ha kell, be tudnak avatkozni.

Az egyes ipari létesítmények környékén a különböző környezeti elemeket – víz, talaj és levegő – külön is vizsgálják, erre hoz létre a város – a zöld munkacsoport javaslata alapján – a katasztrófavédelemmel együtt egy környezetvédelmi üzemirányító monitoringrendszert, amelynek az adataihoz az önkormányzat és a vízmű mellett különböző szakemberek is hozzáférnének.

Vannak más tervek is: a helyi iparban a mechanikailag és biológiailag tisztított szenny­vizet – amely amúgy a környezetbe bocsátható –, azaz a szürkevizet hűtővízként hasznosítanák, ezzel is óva-védve a vízkészleteket. Ehhez további fejlesztésekre van szükség. A szürkevíz – napi 30-40 ezer köbméter – jelenleg a Tócóba megy. Ezekkel a fejlesztésekkel Debrecenben újabb hatalmas lépést tennének a zöldebb jövő felé.

Borítókép: a Nagyerdőben az emberek és az állatok is otthonra lelnek (Fotó: Havran Zoltán)