Maglódon találkozik a hétvégén a Kárpát-medencei magyarság

Péntektől vasárnapig tartják az Apáink nyomdokain – XVI. Kárpát-medencei Magyar Találkozót. A maglódi rendezvényen ünnepi beszédet mond idősebb Lomnici Zoltán, aki lapunknak kifejtette: a Nagy-Magyarország-jelkép senki ellen nem uszít, nem szétválaszt, hanem tiszteletet kell, hogy ébresszen.

Budapest 20180712 Vegyes 2018 Lomnici Zoltán jogász Fotó: Tumbász Hédi Nemzeti Sport Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi

A hétvégén, péntektől vasárnapig tartják az Apáink nyomdokain – XVI. Kárpát-medencei Magyar Találkozót a Pest vármegyei Maglódon. A rendezvény fővédnöke Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára lesz.

A háromnapos gasztrokulturális rendezvény célja a trianoni békediktátum miatt részekre szakadt magyar nemzet összetartozásának erősítése, tradicionális értékeinek ápolása, az anyaországi és határon túli települések együttműködésének elősegítése, egymás kölcsönös megismerése.

A rendezvény pénteken kezdődik, Tabányi Pál polgármester ünnepi köszöntője után fellépnek a Vermesy Péter Művészeti Iskola diákjai, a Bem táncegyüttes, valamint Nyisztor Ilona és a Pusztinai hagyományőrzők. Szombaton többek között disznófeldolgozás, különböző tájegységek hagyományos disznótoros ételeinek elkészítése, kóstoló és kézművesvásár, illetve moldvai táncház várja majd az érdeklődőket. Vasárnap pedig pusztinai csángó asszonyok közreműködésével szentmisét tartanak a katolikus templomban, illetve az evangélikus templomban ökumenikus istentiszteletre várják a híveket.

Maglódon lelkileg feltöltődhetnek a vendégek Fotó: Henning János

 

Maglód a magyarok találkozóhelye

A rendezvényen szombaton 19 órakor ünnepi beszédet mond mások mellett idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Szűcs Lajos Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő.

Idősebb Lomnici Zoltán a rendezvény kapcsán lapunknak elmondta, hogy a háromnapos programsorozat nagyon fontos a magyar nemzet életében, Maglód ezekre a hétvégékre a magyarság valódi találkozóhelyévé válik.

Az igazságtalan béke elfogadhatatlan

Az ünnepi beszédemben az aktuális vitatémák kapcsán felidézem majd, hogy a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülettel közösen meghirdettük a Szent István 2025 programot. Ennek célja annak felmutatása, hogy a történelmi viharok ellenére a Szent István-i Magyarország az itt élő népeknek védelmet nyújtott. A Nagy-Magyarország-jelkép, valamint a székely és a történelmi erdélyi zászló azért nyugtalanítja az utódállamok egyes politikusait, mert noha több mint száz éve telt el a trianoni békediktátum óta, az idő múlása az igazságtalan békét nem tette elfogadhatóvá. Ennek a nyugtalanságnak a jelképei a román külügyminiszter legutóbbi lépése és a Nagy-Magyarország-jelképpel kapcsolatos sportvita

– mondta idősebb Lomnici Zoltán.

A Nagy-Magyarország-jelkép nem sértő

A volt főbíró a Nagy-Magyarország-jelkép kapcsán hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a Szent István Magyarországát szimbolizáló jelkép nem szétválasztja a Kárpát-medence népeit, hanem tiszteletet kell, hogy ébresszen. – Senki ellen nem uszít, senkit nem sért, bármit is állítanak azok, akik támadják a Nagy-Magyarország-jelképet – mondta idősebb Lomnici Zoltán.

A trianoni békediktátum kapcsán pedig rámutatott arra az abszurditásra is, hogy az 1920-ban meglevő térségbeli államok közül ma már csak Ausztria és Románia létezik, Csehszlovákia és Jugoszlávia nem.

– A dolgok ugyanis folyamatosan változnak – tette hozzá.

Borítókép: Idősebb Lomnici Zoltán (Fotó: Nemzeti Sport/Tumbász Hédi)