Orbán Viktor: 2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta

– Két ellenség, két veszély leselkedik ránk. Az egyik a háború, a másik az infláció – hangsúlyozta idei évértékelő beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök hosszan beszélt az orosz–ukrán háborúról, Magyarország békepárti álláspontjáról, valamint arról is, hogy Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jöttek.

Fotó: Kurucz Árpád

– Mint bizonyára tudják, közel két hete pusztító földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. Bajban derül ki, hogy kire lehet számítani. Ránk, magyarokra lehet számítani – fogalmazott idei évértékelő beszéde kezdetén Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A miniszterelnök hozzátette: a magyar mentőegységek 35 embert mentettek ki a romok alól.

– Köszönjük áldozatos munkájukat 

– hangsúlyozta.

Soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon

– A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai értelemben vett változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket.

– Mi, magyarok nem ilyen megbokrosodott világban szeretnénk élni. De ez nem kívánságműsor. Pedig minden jól alakult 

– emelte ki a miniszterelnök. Részletezte, hogy túljutottunk a devizahiteleken, a rosszkedvű irigységen, a nyugat előtti hasra esésen. – Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak, hogy a gyerek nem teher, hanem boldogság – hívta fel a figyelmet.

A kormányfő az évértékelő beszédében kifejtette: rájöttünk, ha boldogulni, akarunk, nem egymástól kell elvenni. – Egymillió ember állt munkába, a magyar gazdaság háromszorosára növekedett. Brüsszelt megvető bátorsággal újjászerveztük a magyar államot és felépítettünk egy új magyar gazdaságot – jegyezte meg.

A miniszterelnök hangsúlyozta: fáradságos tíz év volt, de megérte, és van értelme az erőfeszítéseknek.

– Ezért kaptunk a parlamenti választáson most is kétharmadot, pedig az egész baloldal összefogott ellenünk. – Gyuri bácsiék begurítottak ide négymilliárd forintot az elvtársaiknak. De pórul járnak – fogalmazott a miniszterelnök.

A baloldalnak meg kell értenie: a győzelemhez nem elég a sok millió dollár

– Ha az ellenfeledet nézed, ne a számuk, hanem a képességeik alapján ítéld meg őket. Úgy tűnik, szeret bennünket a Jóisten – jegyezte meg a miniszterelnök a baloldalról szólva. Mint mondta, a kétharmados választási győzelem mögött munka van, amit méltányolnak az emberek. 

– Fanyalgók persze mindig vannak, akik szerint szimplán szerencsénk volt. Jó, lehet, egyszer. De négyszer? 

– tette fel a kérdést a kormányfő. 

– Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat és kész vagy megküzdeni érte. A baloldalnak azt kell megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell és nem elég a szerencse 

– rögzítette.

Orbán Viktor kitért a koronavírus-világjárvány időszakára is, amiről azt gondolta, ha annak vége, akkor lassan eljutunk oda, ahová mindig is vágytunk. – Ott leszünk a legjobbak között, valahol az élbolyban. Ekkor azonban kitört a háború, amelynek hatására minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is. A covidos évekből a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem a háború éveibe tértünk át. Három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, s ebből könnyen lehet négy vagy öt év is. Amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent át kellett gondolnunk. Ez elvitte a választás utáni hónapokat. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk. Úgy látom, a célokról nem kell lemondani, sem föladni őket, csak az eszközökön kell változtatni. Éppen ezért marad a külpolitika, mert nem akarunk ellenségeket. Blokkosodás helyett összekapcsolódást szeretnénk – részletezte a kormányfő.

Kiemelte: marad a nemzetegyesítés, a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal való megállapodás és a rezsivédelem is. 

– Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását. A bankszektort, az energiaszektort és a médiaipart magyar kézben tudjuk tartani, a távközlési és infokommunikációs területeket pedig visszamagyarosítjuk. Soha nem látott fejlesztéseket indítunk be vidéken. Felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – jelezte a miniszterelnök. Orbán Viktor évértékelő beszédében kitért arra: ehhez energia annyi kell, mint eddig soha. – Ezért erőműveket építünk akkor is, ha Brüsszel ebben nem segít. Majd lesz más – emelte ki a miniszterelnök.

Két veszély leselkedik ránk, a háború és az infláció

– Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta – szögezte le Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy két új veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció. Ezeket le kell győzni.

– A háborúnak szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk, de ez nem a mi súlycsoportunk. Az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni! Ez nem lesz egyszerű 

– fogalmazott a kormányfő.

– Megteheti-e Magyarország, hogy a szövetségeseinkkel ellenkező módon a béke pártján maradjon? Természetesen megtehetjük. De helyes-e? Egyedül ez a helyes – szögezte le Orbán Viktor, majd kiemelte: az ukrán menekülteket be kell engednünk, ami az elemi emberiesség parancsa.

– De azt is látjuk, hogy itt nem a jó és gonosz seregei, hanem két szláv ország vív háborút. Ez nem a mi háborúnk. Erkölcsi szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország elé helyeznénk 

– hangsúlyozta a miniszterelnök. Továbbá megjegyezte, hogy hazánk nem szállít fegyvert, a pénzzel is csínján bánunk. 

– Ukrajna humanitárius segítése nem jelenti az orosz kapcsolatok felszámolását, ezért nem járulunk hozzá a szankciókhoz, amely tönkretenné Magyarországot. Ezért fenntartjuk gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal – nyomatékosított a kormányfő. Szerinte az is fontos, hogy ne szűküljön be a látásunk, lássunk túl Brüsszelen. 

Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni

– Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől! – emelte ki. Mint fogalmazott: A magyar kormány nem tartja életszerűnek azt, hogy Oroszország fenyegetné Magyarországot vagy Európát. Szerinte az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t. – Az akarjuk, hogy legyen egy szuverén Ukrajna. Szerintünk ezt azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal lehet elérni – hangsúlyozta a miniszterelnök. A miniszterelnök rámutatott: a NATO egy katonai, védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy megvédhessük egymást. Legalább ilyen fontos azonban megérteni azt is, hogy a NATO mi nem.

– A NATO nem háborús szövetség, nem háborús koalíció, a NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, ezért a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamilyen közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy országot. Ha néhány NATO-tag vagy ezek egy csoportja a tagállamok területén túl háborús cselekményt akar végrehajtani, akkor ezt a NATO keretén kívül kell megtennie. Aki akar, az megy, aki nem akar, az nem megy – magyarázta a kormányfő. Szavai szerint legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani a háborút, az alábecsüli annak kockázatos természetét.

– Akik ezeket a hibákat elkövetik, azok általában messze élnek a háború pusztító valóságától. De mi itt élünk, a háború pedig a szomszéd országban zajlik. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták 

– húzta alá. Kiemelte azt is, miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket és leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban. – A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban – rögzítette a kormányfő.

Mint fogalmazott, Európa a háborúba sodródás perceit éli. – Vékony pallón egyensúlyoz Európa. Valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal. A belesodródás veszélye állandósult – jelezte. A kormányfő szerint ennek nem kellett volna így történnie, történhetett volna másképp is.

– Követhettük volna azt a megoldást, amit 2008-ban tettünk, mert akkor Sarközy elnök vezetésével sikerült tűzszünetet kötni. 2014-ben pedig Merkel kancellár segítségével háború helyett béke született. A Nyugat most másképp döntött, mert a konfliktust összeurópai szintre emelte. Ami történt, az egy újabb érv a szuverén tagállami rendszer mellett – emlékeztetett.

– Maradtunk ketten békepártiak: Magyarország és a Vatikán 

– fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy látja, hogy a háború egyre vadabb lesz, így a velünk szembeni hangnem is egyre durvább lesz. – De azt ígérhetem, hogy állni fogjuk a sarat! – hangsúlyozta.

A kormányfő elmondta, úgy kalkulálnak, hogy 2024-ben republikánus győzelem lesz az USA-ban. És azt is várja, hogy a demokrácia Európában is megmutatja az erejét.

– Nem vagyunk naivak, mi is tudjuk, hogy a tárgyalások nem az ukránok és az oroszok közt fognak megtörténni. Béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással – szögezte le a kormányfő, majd jelezte: a folytatódó harcok további százezrek halálát és a világháború veszélyét hozza el.

Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek

– Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor meg kell érteni, hogy a bajt Brüsszel szabadította ránk: a betegség neve szankciós infláció, amelyek ugyan Oroszországot célozták meg, de Európát találták el – húzta alá a miniszterelnök. Továbbá részletezte, hogy a földgáz ára sokszorosára emelkedett, és a helyzet mára ugyan javult, de Brüsszelben összekötötték a gáz árát a villamos energia árával, hiába tiltakozott ez ellen hazánk és Lengyelország is.

– A megugró energiaárak minden termék árát megemelik. Ráadásul még több pénzt adtunk Oroszországnak! A szankciók négyezermilliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben! – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Kiemelte, hogy szembe kell nézni a realitásokkal: Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jönnek! 

– Ha már Brüsszel mindenképpen háborúzni akar, az infláció ellen kellene háborúzni, de nem teszi. Mi viszont harcolunk ellene 

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

– Be kell avatkozni a gazdaságba a válság idején. Ezt tesszük, ezért egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol. Ez egész Európában egyedülálló – emelte ki a kormányfő. – Az inflációt ne tekintsük Isten csapásának, nem szabad tőle megijedni. Cselekedni kell és meglesz az eredménye! – tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárstop addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani.

– A baloldal a lakossági kamatstop megszüntetését is követeli, nem meglepő módon a bankokkal együtt. De a kamatstop 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen, s amíg nem kezdenek zsugorodni, a stopnak is maradnia kell. Visszavonás helyett inkább kiterjesztettük a diákhitelekre: így 200 ezer diákot védünk az inflációtól. A képzési hitel kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata pedig fele a piaci kamatoknak – mondta Orbán Viktor.

– Most pedig bevezetjük a kedvezményes vármegyebérletet is. Május elsejével a buszra és vasútra is érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet ajánlunk. A vármegyebérlet 9450 forintba, a havi országbérlet pedig 18 900 forintba kerül majd 

– tájékoztatott a kormányfő, jelezve: akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összegeket spórolhatnak majd.

A miniszterelnök szerint 2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét. Mint mondta, a hivatalos károgók erre is számítottak és már javában temettek is minket. 

– Ez szerepelt a baloldali jóslatokban. Most februárban viszont minden eddiginél magasabb a foglalkoztatás, rekordnagyságú a devizatartalék, és a forint is megnyugodott. Az igazság az, hogy a fájdalmasan magas infláció mellett és ellenére, 2022-ben a magyar gazdaság három rekordot döntött meg: soha ilyen sokan nem dolgoztak még Magyarországon, rekordot döntött a kivitel és soha ennyi befektetés nem történt hazánkban, mint tavaly. A magas árak ellenére ezért vagyunk még mindig talpon és ezért nem áll le a gazdaság 2023-ban sem 

– húzta alá a miniszterelnök, majd ígéretet tett, hogy az év végéig egy számjegyűre csökkentik az inflációt.

Kiemelte azt is, hogy a nemzeti konzultáció megmutatta, széles az egyetértés a főbb pontokban. – A háborúból kimaradunk, Magyarország a béke és a biztonság szigete marad és letörjük az inflációt is – tette hozzá.

A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen

– De van itt még valami: mindenki hallott róla, hogy az egyik budapesti iskolában miféle gyalázatos dolog történt. Beszéljünk egyenesen: a pedofíliára nincs bocsánat! A gyermek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek pedig az a dolguk, hogy a gyermekeket bármi áron megvédjék. Nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, hogy egyesek miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak. Nem érdekel, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének – hangsúlyozta a miniszterelnök. 

Szavai szerint az ehhez szükséges jogszabályok megvannak, a hiányzók pedig meglesznek, ugyanakkor ebben az ügyben még a legelszántabb kormány sem tud egyedül sikerrel járni. 

– Itt mindenkire, szülőkre, nagyszülőkre, pedagógusokra és nevelőkre is szükség lesz. Mert a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre leselkedő legkomolyabb veszély. Azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyermekeinket, mert az efféle dolgoknak semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, különösen az iskoláinkban. Számítok önökre, minden jóérzésű magyar emberre, hogy ezt a munkát 2023-ban közösen el tudjuk végezni – rögzítette Orbán Viktor.

– A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta beszédét a kormányfő.

Orbán Viktor évértékelő beszédét és a Hír TV elemző műsorát itt tekintheti meg.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Kurucz Árpád)