Bár a hazai LMBTQ-szervezetek az Európai Unió eddigi legnagyobb emberi jogi perére készülnek,
eddig csak Hollandia, Belgium, Luxemburg, Portugália és Írország csatlakozott a magyar gyermekvédelmi törvény ellen indított eljáráshoz.
Mindez azért is érdekes, mivel 2021-ben a gyermekvédelmi törvény elfogadása után még 17 tagállam vezetője állt ki a szexuális kisebbségek jogaiért.
Az Európai Bizottság (EB) kezdeményezésre az Európai Unió Bíróságán eljárás indul a magyar gyermekvédelmi törvény ellen. Az EB által tavaly decemberben benyújtott kereset szerint a jogszabály elfogadásával hazánk megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, az uniós bíróság pedig szintén úgy vélekedett, hogy a törvény sérti az emberi jogok európai egyezményét.
Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és Ausztria vezetői akkor levélben fogadták meg, hogy továbbra is harcolnak az LMBTI-közösséggel szembeni diszkrimináció ellen.
A hazai LMBTQ-szervezetek a többi uniós tagállamok csatlakozását is várják, a nemzetközi összefogáshoz pedig a Forbidden Colours oldalán indított petícióval toborozzák az országokat. A petíciót az európai szervezet mellett a Háttér Társaság, a Budapest Pride és a Reclaim Europe jegyzi, akik szerint
itt a lehetőség, hogy megmutassuk Orbán Viktor kormányának, hogy az unió valamennyi tagállamának polgárai megvetik LMBTQ-ellenes retorikáját és törvényeit.
Az LMBTQ-szervezetek reakciója azért sem meglepő, mivel a baloldali pártokkal együtt – amelyek 2021 júniusában szinte kivétel nélkül bojkottálták a törvénymódosításról való parlamenti szavazást – már a kezdetektől hangoltak a gyermekvédelmi törvény ellen. A Soros-féle szervezetek petícióban szólították fel Áder János akkori köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a szerintük Oroszországról másolt LMBTQ-ellenes törvényt.
A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, továbbá a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvény módosítása után az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Budapest Pride, a Prizma Közösség, a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Magyar Helsinki Bizottság Propagandatörvény helyett elfogadást címmel tüntetést szervezett a Kossuth térre, majd a gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazást próbálták ellehetetleníteni.
A hónapokon át tartó kampány során a Soros-szervezetek arra buzdították a választópolgárokat, hogy szavazzanak érvénytelenül. Ennek ellenére azonban több mint hárommillióan álltak ki a gyermekek védelme mellett és szavaztak nemmel a népszavazáson. Bár a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a kormány álláspontjával értett egyet, megerősítve a gyermekvédelmi törvény létjogosultságát.
Borítókép: Budapest, Pride felvonulás 2022-ben (Fotó: Teknős Miklós)
