– Mióta nem találkoztunk (március 10-én volt utoljára miniszterelnöki rádióinterjú – a szerk.), azóta volt egy uniós csúcstalálkozó, ahol ott voltak az uniós kormányfők. Nem csak a saját szememmel látom tehát a dolgokat. Nem kétséges, hogy a háború egyre véresebb és egyre brutálisabb – mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök hozzátette: az a gondolat, amit mi természetesnek veszünk, hogy egy háború egyre brutálisabb, az megtorpanásra kényszeríti az embereket.
Mint mondta, ezt nem látta Brüsszelben. A béke mellé álló országok és vezetők száma nem növekedett – jegyezte meg. Kiemelte, hogy – hasonlóan az I. és a II. világháború idejéhez – az európai emberek elindultak a béke irányába, mivel ahogy nő az áldozatok száma, úgy fordulnak az emberek a béke felé. Európa vezetői azonban továbbra is a háború pártján állnak.
Közel vagyunk hozzá, hogy valamilyen békefenntartó csapatokat küldhetnek-e Ukrajnába
– szögezte le.
Egyre több a pusztító fegyver
A háború a szomszédunkban van, a magyar emberekre nézve ez aggasztó és veszélyes. Miután az események a konfliktus kiterjedésének irányába mutatnak, a veszély folyamatosan nő, ahogy a fegyveres harc mérete is. Orbán Viktor azt mondta, egyre több pusztító fegyver bevetéséről döntenek, és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát Ukrajna kezébe.
Ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, amely reális veszély ebben a pillanatban
– fogalmazott. A kormányfő szerint az a kérdés, hogy hogyan jut a magyar hadsereg lőszerhez gyorsan és olcsón. Így a közös lőszerbeszerzés a magyar hadsereg olcsóbb és jobb ellátását segíti.
– Az ember hajlik arra, hogy mindenki intézze a saját ügyeit, hogy egy másik kontinensen mit gondolnak hazánkról, a háborúról, egy európai ügyről, annak nagy jelentősége nincs. Most azonban más a helyzet, hiszen a konfliktus világháborúvá terebélyesedhet és akkor mindenkit érinteni fog – fejtette ki a miniszterelnök.
Mint mondta, a nyugat-európai, háborút támogató álláspont erkölcsi megalapozottságú.
Azt gondolják, helyes Ukrajnát támogatni, de a világ azt mondja, hogy ez nem igaz. Nekik ez fontos, de itt a világháború vagy a világbéke kérdése forog kockán. Ez két különböző szempont, el kell fogadni, hogy a miénk legalább olyan fontos morális kérdés, mint az övék – vélekedett a kormányfő.
Szerintünk erkölcsi alapon a béke mellé kell állni. Európában kisebbséghez tartozik az álláspontunk, a világban többségbe
– tette hozzá.
Bele akarnak préselni bennünket a háborúba
– A direkt és indirekt zsarolások, nyomások mindennaposak. Bele akarnak préselni minket a háborúba – jegyezte meg a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nemzeti parlamenteket nem lehet megkerülni ebben a kérdéseben,
ezért van jelentősége a békepárti határozatnak, amiről ma szavaz az Országgyűlés.
A magyar álláspont az, hogy legyen tűzszünet, és ha van tűzszünet, akkor van esély arra, hogy kigondolják a béketárgyalás kereteit. – Az áttörés a tűzszünet lenne, a magyar külpolitikának ez a célja – tette hozzá. A kormányfő szerint a baloldal háborúpárti, a határozati javaslat pedig egy jó alkalom lett volna ahhoz, hogy feladják a háborúpárti álláspontjukat és csatlakozzanak a béketáborhoz. – Nem láttam a jeleit a vitában annak, hogy ezt megtették volna, meglátjuk, hogy szavaznak ma – rögzítette.
Voltak országok, akik tudták, mit csinálnak
Az orosz támadás óta a munka nagy részét az teszi ki, hogy figyeljük a háborús eseményeket és megértsük, hogy a többi állam gondolkodása hogyan alakul – mutatott rá a kormányfő. Volt egy-két ország az első pillanatban, amelyek pontosan tudták, hogy mit csinálnak, látták, hogy „milyen mély ez a kút”.
Ennek ellenére nem a gyors tűzszünet és béketárgyalások álláspontját foglalták el, hanem bátran, büszkén és saját érdekeiket felmérve álltak bele a háborúba, ilyen volt például Amerika.
A miniszterelnök úgy folytatta: a nagy országok sodródtak ebben a helyzetben, a németek például ki akartak maradni ebből, sokszor nem akartak továbbmenni, támogatni a háborút, de mindig továbblökték őket, sodródtak. – Az a véleményem, hogy számos olyan ország van, amelyik nem akart ott lenni, ahol most van. Nemcsak a nemzeti érdekek miatt, hanem mert látták, hogy egész Európa veszélybe sodródik – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott, hogy az uniótól két dolgot várunk:
azt, hogy legyen tartós béke és hogy az elért jólét szintjét őrizzük meg. Ehhez képest a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot. Vagyis az EU értelme megkérdőjeleződik az emberek fejében, mert a békét és jólétet, vagyis mind a két célt feladta. – Mindenki érzi, hogy ha Európa tovább gyengül, annak a háborútól függetlenül tartós veszélyei lehetnek. Azon kell gondolkodni, hogy hogyan tudjuk elhárítani ezeket a hibákat, és hogyan tudjuk az unió rossz döntéseit kijavítani – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a háborúpártiak veszélybe sodorták az egész Európai Uniót.
Végzetes hiba
– Ellentmondó hírek vannak. Aki magabiztosan beszél az orosz gazdaság híreiről, az „festi” magát – hangoztatta Orbán Viktor. Szerinte a szankciók hatásának a felmérése bonyolult feladat, ahhoz évek kellenek. – Óvatos volnék az orosz gazdaság megítélésében. Amiből ki lehet indulni, hogy 2015 után az Oroszországot érintő szankciókat vezetett be az Unió, majd pedig három év alatt az ország kiépítette az élelmiszer-gazdaságát – jegyezte meg.
A miniszterelnök aláhúzta, hogy végzetes hiba egy ország alkalmazkodóképességét megkérdőjelezni.
– A kormány célja, hogy az infláció egyszámjegyűre csökkenjen az év végére – szögezte le Orbán Viktor. Mint mondta, vannak erre receptek, a munkát pedig elvégezték.
Az inflációt nyakon kell ragadni és le kell törni
– jelentette ki a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: megjelentek az első jelei annak, hogy csökken az infláció. – A háttérben a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal hatalmas erőkkel dolgozik. Nem engedjük, hogy inflációs spekuláció alakuljon ki, és extraprofitra tegyenek szert – hívat fel a figyelmet. A kormányfő elmondta, hogy amíg magas az infláció, addig maradnak az árstopok, azonban az infláció csökkenésével idővel kivezetik azokat.
A miniszterelnök legutóbb március 10-én adott rádióinterjút. Akkor figyelmeztetett: soha ilyen közel nem volt még a világ ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen.
Orbán Viktor interjút ad a Kossuth rádió stúdiójában 2023. január 13-án – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
