A szervezési és személyügyi munkát követően alakulatunk részeként megalakul a hadihajós szakfeladatokat jövőben ellátó folyamőrség. A dátum nem véletlen, hiszen az első világháborút követően 1921-ben ezen a napon jött létre a Magyar Királyi Folyamőrség, alakulatunk névadó jogelőd szervezete – jelentette be Szilágyi Zsolt Lajos ezredes, az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred parancsnoka az alakulat ünnepélyes sorakozóján szerdán. A Honvédelem.hu beszámolója szerint az ezredes beszédében felidézte, hogy az elmúlt több mint száz évben a katonai célú hajózás mellett a folyamőrség feladata volt a közbiztonság fenntartása, a csempészet és a kémkedés megakadályozása, a hajóforgalom, a halászat, a vízi vadászat és fürdőzés ellenőrzése.
– Kötelességünk, hogy mint folyamőrök, a hadihajós értékeinket megőrizzük, átadjuk a jövő generációjának és ellássuk a hajózható belvizeink védelmét, katona és rendőr bajtársaink vízre támaszkodó műveleti feladatainak támogatásával – hangsúlyozta a parancsnok.
A társszerv képviseletében Fekete Tamás rendőr alezredes elmondta: 1919-ben alakult meg az első révkapitányság, amely civil szervezetként látta el feladatait. Később a Belügyminisztérium arra a megoldásra jutott, hogy a trianoni békediktátum korlátozásait megkerülve az összes révkapitányságot és a monarchia flottájából kivált Dunai Flotilla megmaradt egységeit összevonja, hogy ezzel rendészeti szervnek álcázva honvédségi egységek maradhassanak. A szoros együttműködés tizenkilenc évig tartott, 1939. január 15-én a Folyamőrség formális belügyi alárendeltsége megszűnt, és Magyar Királyi Honvéd Folyamerők néven, fegyvernemként a fegyveres erő része lett. A második világháború után hamarosan újjáalakult a flotilla, egészen 2001-ig működött önálló alakulatként, majd egészen e hétig MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred néven működött tovább.
A folyamőrség hungarikumnak is tekinthető az észak-atlanti szövetségi rendszerben, mivel a NATO-tagországok közül Románia mellett csak Magyarországnak van folyami aknamentesítő és -telepítő rendszere. Érdekesség, hogy az alakulat kötelékében lévő hajók jelentős része tengeri szolgálatra is alkalmas, mert a francia licenc alapján az egykori Jugoszláviában gyártott MS–25 mintájú hadihajókat korlátozottan part menti, tengeri közlekedésre is alkalmassá tették.
Az újjáalakulással párhuzamosan az MH Hadikikötőben március 1-jén megnyitották az ezred történetét bemutató kiállítást. A látogatók a kiállított modellek segítségével megismerhetik a múlt és jelen hadihajóit, azonkívül testközelből megnézhetik a korábbi egyenruhákat, felszereléseket is. Később ez a tárlat vándorkiállítássá alakul, amely az ország több pontján is elérhető lesz az érdeklődők számára. Emellett – ahol lehetőségünk nyílik – valamennyi katonai rendezvényen bemutatják a kiállítást.
