Világszerte fokozódnak a gyermekkori mentális, pszichés rendellenességek. A negatív tendencia a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború hatására tovább romlott – hívta fel a figyelmet az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján olvasható jelentésében Pászthy Bea. Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért szervezésében tartott szakmai rendezvény alapján készített összefoglalóban a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense kiemelte: a legutóbbi, 2021-es UNICEF-jelentés – összhangban más nagy nemzetközi epidemiológiai vizsgálatokkal – megállapítja, hogy a fogyasztói társadalmakban a gyermek- és serdülőkorúak 25-30 százaléka küzd érzelmi vagy viselkedési problémákkal, és hétből egy gyermeknek diagnosztizált mentális betegsége van.
Magyar adatok szerint – folytatta – a 14 év alatti korcsoportban az egészséges életévveszteség második leggyakoribb okát a mentális betegségek és viselkedészavarok adják. A serdülők mentális betegségeinek negyven százaléka köthető szorongásos zavarokhoz, depresszióhoz, a 12–18 éves korosztály 10-13 százaléka szenved depresszióban, mely a leggyakoribb betegségek egyike.
Emellett pedig leginkább a szorongásos betegségek, a táplálkozási magatartás zavarai, a pszichoszomatikus zavarok, viselkedészavarok, az agresszió, a számítógép-függőség, a drog- és alkoholhasználat, az iskolai teljesítményzavarok veszélyeztetik a kiskorúakat – részletezte a szakember.