Folyamatban az egészségügy átalakítása, ezek a lépések következnek

Az első és legfontosabb lépés a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, amelyet eddig négy vármegyében vezettek be. Ez évtől az önkormányzatok helyett a praxiskezelő feladata az új praxiskörzetek kialakítása. Módosul a háziorvosok praxisának finanszírozása is, hogy az alapellátók a terhelésüknek, teljesítményüknek megfelelő juttatásokban részesüljenek. Április végén kerülhet a kormány elé az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezésére vonatkozó tervezet.

Szeged, 2021. március 23. Barna Ilona háziorvos megméri egy nõ vérnyomását, mielõtt beoltja az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának elsõ adagjával Szegeden a Lechner téri háziorvosi rendelõben 2021. március 23-án. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Az egészségügyi törvény módosítása értelmében 2023-tól megkezdődött az ellátórendszer átalakítása. 

Az ügyeleti rendszertől a praxisfinanszírozásig

Az egészségügy megreformálásának első és legfontosabb lépése a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása volt, amelyet – egy másfél éves kísérleti program lefuttatása után – eddig Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében vezettek be. Az új rendszer értelmében hétköznap délután négytől este tíz óráig, hétvégén pedig reggel nyolctól délután kettőig biztosított az orvosi jelenlét. Este tíz és reggel nyolc között, hétvégén pedig délután kettő után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ad ügyeletet. Az említett vármegyékben élőknek immár a 1830-as központi telefonszámot kell hívniuk, ahol a vármegyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja-e a másnapi háziorvosi ellátást, be kell-e mennie a központi háziorvosi ügyeletre vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá.

A tervek szerint az új ügyeleti rendszer bevezetése hónapról hónapra folytatódik, a teljes átalakítást 2024. február 29-ig kell végrehajtani. Az átalakítások utolsó állomása Pest megye és Budapest, az átállás itt 2023 végén, illetve 2024 elején történhet meg. 

A fővárosban eltérő struktúrát fognak kidolgozni. Ennek oka, hogy Budapest nagy részén több kórház, rendelőintézet gyalog vagy tömegközlekedéssel is elérhető. A lakosságszámot tekintve is lényeges különbség van, egy-egy vármegyéhez képest Budapesten és Pest megyében mintegy 2,5 millió ember ellátását kell megoldani, amihez nagyobb adatelemzés szükséges. 

Szintén az alapellátás átalakításához kapcsolódik az új praxiskörzetek kialakítása, amely 2023 januárjától az önkormányzat helyett a praxiskezelő feladata. 

A rendelet értelmében a háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt- és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. 

A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt-, vegyes, illetve gyermekháziorvosi körzet, ha pedig a megadott létszám csökken, megszűnik a praxis. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni. 

Változik a háziorvosok praxisának finanszírozása is, hogy az alapellátók a terhelésüknek, teljesítményüknek megfelelő juttatásokban részesüljenek.

A szakma javaslata alapján az eddigi 12 pontos indikátorrendszerből hármat korszerűbbre cseréltek és az eddigi 3-ról 11 százalékra emelték az indikátorok szerepét a praxisok finanszírozásában. Eddig ugyanis a finanszírozás csupán három százaléka függött valamilyen minőségi vagy teljesítményelemtől, a fennmaradó részt pedig minden hónap elején megkapták a háziorvosok. A háziorvosi praxisok áprilisban már az új indikátorrendszer alapján kapják a finanszírozást. 

Maradhatnak a szakrendelők az önkormányzatoknál?

Szintén aktuális kérdés az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezése, amelyre július 1-jétől kerülne sor. Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, a megkötött szerződésekre és a kötelezettségvállalásokra is. A kormány a szakrendelőkkel kapcsolatban is kikérte az önkormányzatok véleményét, a helyhatóságoknak március 24-ig kellett visszajelezniük, átadnák-e az intézményeiket az államnak. Bár a válaszok pontos megoszlása egyelőre nem ismert, annyi bizonyos, hogy a budapesti kerületek egyhangúlag nemet mondtak az Okfő kérdésére, és a Fővárosi Közgyűlés is elutasította a szakrendelők átadását. A Népszava ugyanakkor úgy tudja: 

nem kerülnek állami kézbe azok a szakrendelők, ahol a települések az intézmények megtartása mellett döntöttek.

Erről Aradszki András, a KDNP frakcióvezető-helyettese, a törvényalkotási bizottság tagja tájékoztatta Csőzik Lászlót, Érd polgármesterét. A szakrendelők helyzetét illetően az Okfőnek is jelentést kell készítenie, amelyből kiderül, hogy pontosan miként nyilatkoztak az önkormányzatok a szakrendelők államosításáról. Takács Péter egészségügyi államtitkár tájékoztatása szerint az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezésére vonatkozó tervezet április végén kerül a kormány elé.

A szakápolás átalakítását is tesztelik

Az egészségügyi ellátórendszer átalakításának egyik lényeges pontja továbbá az is, hogy a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok fogják végezni. 

Ez a változtatás – amit elsőként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében tesztelnek – olyan betegeket érint, akiknek stabil az állapotuk, így gondozásuk nem igényel állandó orvosi jelenlétet, önállóan azonban nem tudják ellátni magukat.

Akinek tehát az egészségi állapota nem teszi lehetővé a szociális ellátást, annak továbbra is biztosítják a kórházi ellátást, erőszakkal pedig nem költöztetnek át senkit szakápolási központba. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilot program 2023 első felében elindul, sajtóhírek szerint az előkészítő munkálatok már megkezdődtek.

Borítókép: háziorvosi vizsgálat Szegeden (Fotó: MTI/Rosta Tibor)