A kormány a fő probléma
Tordai Bence (Párbeszéd) úgy fogalmazott: az LMBTQ-embereket érintő legfontosabb probléma maga a kormány. A képviselői csoport létrejöttében
volt egy civil nyomás, és ennek örülök, hogy a Budapest Pride és a Háttér Társaság elkapott minket, és kiverte belőlünk, hogy ez legyen. Tehát amikor néhányan teljesen komolyan és rosszindulattal, mások meg viccesen azt mondják, hogy buzilobbi, akkor azt kell mondjam, hogy ez jól működik, ez egy követendő példa más társadalmi, nyomásgyakorló csoportoknak
– jelentette ki.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint nagyon erőteljes diszkrimináció van Magyarországon. Nagy problémának nevezte, hogy az iskolák nem tanítják meg a gyerekeknek az elfogadást, nincs szexuális felvilágosítás, „sőt még üldözteti is a mostani kormány az LMBTQ-embereket”. Kanász-Nagy Máté (LMP) ezt azzal egészítette ki, „a rezsim működésének része, hogy fenntartanak olyan fórumokat, ahol hergelik a közhangulatot, ahol acsarkodnak, gyűlölködnek”.
Bedő Dávid közölte: a transznemű emberek életét ellehetetlenítő jogszabályt – amely megtiltja számukra a jogi nemváltás lehetőségét – el kell törölni, „teret kell engedni annak, hogy a transzneműek legálisan változtathassanak nemet ebben az országban”, bár elismerte, hogy ezt elég nehéz lesz megoldani ellenzékből.
„A házasság valamiért a heterók szent tehene”
Többen bírálták Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, Kunhalmi szerint az ombudsman nem végzi érdemben a feladatát, az LMBTQ-emberek érdekében nem szólal meg. Ha egyszer kormányváltás lenne – tette hozzá –, visszaállítanák ezen intézmény korábbi jogköreit, és „teljesen más társadalmi hangulatot kezdenénk el felépíteni, a közszolgálati televízióban, a törvényekben, a közbeszédben is az elfogadást kellene erősíteni” – jelentette ki. „A kutatásokból az látszik, hogy van remény, nem lehet teljesen egymásnak fordítani a közösségekben az embereket. A házasság az egy más kategória, érdekes, hogy a házassággal kapcsolatban a magyar társadalom többsége, a heterók ezt a privilégiumot meg akarnák tartani maguknak valamiért. Valami miatt a házasság az egy ilyen szent tehén, a család fogalmát viszont ennél sokkal liberálisabban értelmezi a magyar társadalom többsége. A családjogi törvények viszont a házasságra hivatkoznak, ezért itt kell majd valahogy okosan változtatni, hogy azt a társadalom többsége támogassa” – mondta.
Tordai úgy vélte, az MSZP–SZDSZ-kormányok időszaka a mai állapotokhoz képest aranykor volt, bár azt fájlalta, hogy az akkori kabinet nem engedélyezte az azonos neműek házasságát, csak a regisztrált élettársi kapcsolatot vezették be 2009-ben.
Kunhalmi szerint viszont akkor „megcsináltuk, amit meg lehetett, sőt még többet is”, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a magyar társadalom többsége jobboldali. Sérelmezte, hogy nincs párbeszéd e témában, „azt lesi a propagandagépezet, valamelyik ellenzéki mond-e egy olyan mondatot, amibe majd belekapaszkodnak”.
Erős gesztus lenne
Egy esetleges kormányváltás esetén Tordai szerint szükség lenne az alkotmány újraírására, mint fogalmazott, ebben „nem finomkodnék”. Sebián-Petrovszki László (DK) hozzátette: kormányra kerülve „egy szép, nagy törvénycsomagot” állítanának össze, amibe „mindent belepakolnánk, amit a Fidesz az elmúlt 13 évben károsan, rossz irányba módosított. Ezt az első pillanatban beterjesztenénk és elfogadnánk, ami erős gesztus lenne az LMBTQ-közösség felé” – jegyezte meg.
Kanász-Nagy Máté felvetette, hogy az azonos neműek házassága és az örökbefogadása kérdésében konszenzusra és széles körű társadalmi egyeztetésre lenne szükség. A momentumos Bedő Dávid ezt vitatta. Úgy fogalmazott: „Ha van hatszázezer vagy akár egymillió olyan ember az országban, akiknek jelenleg a jogai csorbítva vannak, el vannak nyomva, akkor semmilyen társadalmi egyeztetést nem kell lefolytatni ebben a kérdésben; ha a másik kilencmillió embert nem érinti az, hogy ezek az emberek hogyan élik a saját életüket, és mit csinálnak akár az utcán, akár a négy fal között, nekik ebbe nincs beleszólásuk egész egyszerűen”.
