Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról is tárgyaltak szerdán az Országgyűlésben. A 45 oldalas törvényjavaslat kapcsán – amely egyebek mellett a meddőség kezelését érintő változtatásokat, a nemzeti humán reprodukciós regiszter fejlesztését tartalmazza, kitér a mentőtisztek jogosultsági körének bővítésére, valamint arra is, hogy újabb állami vagyont kaphatnak a magánalapítványokba szervezett egyetemek – Pesti Imre kiemelte: a magyar kormány szándéka a kor igényeihez igazodó, gazdaságilag teljesíthető és mindenki számára elérhető egészségügyi szolgáltatások biztosítása, az egészségben eltöltött évek számának növelése, a megelőzés rendszerének szélesítése. A fideszes országgyűlési képviselő jelezte: a mostani salátatörvény az elmúlt évek változásainak, törvényeinek egyfajta jogi utánkövetése, az inkoherencia megszüntetése.
Elmondása szerint fontos, hogy az állami kézbe került meddőségi klinikákon dolgozókat olyan helyzetbe hozzák, hogy ne legyenek fizetésbeli különbségek és ne hagyják el munkahelyüket.
Pesti Imre kitért a nemzeti humán reprodukciós regiszter felélesztésére is, amelynek célja a reprodukciós eljárás szerepének és társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálata, s ezekből a tudományos eredmények levonása. Tájékoztatása szerint a javaslat érinti a keresőképtelenség igazolását, a külföldi biztosításbejelentéseket, a lőfegyvertartási engedélynél az egészségügyi alkalmasság kiadást. Utóbbiról elmondta: minden orvos, aki az engedélyt kiadja, hozzáférhet az EESZT-hez, és az ott szereplő adatokhoz.
A kormánypárti képviselő részletezte az elmúlt évek egészségügyi változásait is. Mint mondta,
soha nem látott béremelés valósult meg az egészségügyben, átalakult a praxisrendszer, újraszabályozták az ügyeleti rendszert és megvalósulhat a megyei szintű irányítórendszer is. Míg 2010-ig évente négyszázalékos volt a finanszírozás csökkenése, s 2010-ben 1198 milliárd forintot költöttek a területre, idén már 2800 milliárd forint az előirányzat
– mutatott rá.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc szintén a törvény jelentősége mellett érvelt, kiemelve, hogy
megjelenik benne a nemdohányzók védelme, és fontos célként szólt az egészségüggyel kapcsolatos koherens jogi környezet megteremtéséről például a hozzáférések és a digitalizáció terén.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felhőalapú technológiát használó kommunikációs felületéről kiemelte: Magyarország egész területén összekapcsolja az egészségügyi ellátókat – még a mentőszolgálatot és a magánegészségügyi rendszert is –, és általa gyorsabb, gördülékenyebb valamint hatékonyabb lesz az ellátás. Beszélt arról is, hogy ma hatezerrel több orvos és fogorvos dolgozik Magyarországon, mint 2010-ben, továbbá orvos- és egészségügyi szakdolgozói béremelés is történt.
Borítókép: Pesti Imre. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)