Áder János: Nem érdemes a dubajihoz hasonló klímakonferenciát szervezni

A Paksi Atomerőmű vagy a Mátrai Szénerőmű bezárása mellett érvelőknek az egykori köztársasági elnök azt üzente, hogy Magyarország hozzájárulása a globális felmelegedéshez még ezek működésével is csupán 0,13 százalék.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke példaként elmondta, hogy a Kárpát-medencében az éghajlat változása miatt másfajta fákat vagy szőlőt kell majd telepíteni, és szárazságtűrő gabonákat kell nemesíteni. Mivel a nemesítés akár húsz évig is tarthat, versenyt futunk az idővel.

Kiemelte ugyanakkor, hogy sok apró megoldással előrébb lehet jutni, és az átlagember is tehet a környezet védelméért azzal, ha kevesebbet és mértékletesebben fogyaszt, szelektíven gyűjti a hulladékot, a használt étolajat nem a lefolyóba engedi, hanem leadja az erre kijelölt helyen.

Áder János kérdésre válaszolva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy nem érdemes semmilyen klímakonferenciát rendezni. Dubajban összejött majdnem nyolcvanezer ember két hétre, de ennyi ember nem tud se tárgyalni, sem megállapodni

– mondta. Álláspontja szerint a G7-országoknak, vagy még inkább a G20-országoknak kellene megállapodniuk, hiszen ők felelnek a kibocsátás nyolcvan százalékáért, ugyanakkor náluk megvan a technológia, a tudás és a forrás ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a károsanyag-kibocsátást.
A Paksi Atomerőmű vagy a Mátrai Szénerőmű bezárása mellett érvelőknek azt üzente, hogy Magyarország hozzájárulása a globális felmelegedéshez még ezek működésével is csupán 0,13 százalék.

Áder János kitért a jövőre induló italcsomagolás-visszaváltási rendszerre is, amelynek köszönhetően az üvegek, a pet-palackok és a fémdobozok is visszaválthatóak lesznek. Kérdésre válaszolva ismertette, hogy Magyarországon jelenleg a műanyagok 33 százalékát hasznosítják újra, ezt akarják először 67 százalékra, majd kilencven százalékra emelni.

Elmondása szerint a műanyagok esetében az újrahasznosítást nehezíti, hogy az újrafeldolgozás során minden alkalommal romlik a műanyag minősége, ezért friss anyagot is kell hozzá keverni. A fémnél nincs ilyen probléma.

Ismertette, hogy az 1960-as évek közepén még kétmillió tonna műanyagot használtak fel világszerte, mára ez majdnem a kétszázszorosára nőtt. Másodpercenként húszezer pet-palackot adnak el, egy műanyag palack legyártása öt másodperc, használata átlagosan öt perc, a lebomlása a természetben pedig 500 év – sorolta a tényeket.

Felhívta a figyelmet a mikroműanyagok problémájára, amelynek súlyosságát jelzi, hogy már az emberek szervezetében is megtalálhatóak, és nem ürülnek ki teljes mértékben.

Áder János az élelmiszer-pazarlásról szólva ismertette, hogy egy átlagos magyar állampolgár évente 66 kilogramm élelmiszert dob a kukába. Ez nemcsak pénzkidobás, hanem a felesleges vásárlás miatt egyre többet is kell termelni, amelyhez egyre több földterületre van szükség. Emellett pedig a kidobott élelmiszer rohad, ami metánkibocsátással jár.

Beszélt arról is, hogy Európában az emberek átlagosan 26 kilogramm textilt vásárolnak évente, amelyből 11 kilogrammot kidobnak. Ráadásul az ENSZ felmérése szerint a vásárolt ruhák egyharmadát csak egyszer vagy egyszer sem veszik fel, miközben a vízszennyezés húsz százalékáért a textilipar felel.

Az elektronikus eszközökkel kapcsolatban is felhívta a figyelmet az újrahasznosítás fontosságára. Példaként említette, hogy ma egy tonna kőzetből nagyjából két gramm arany nyerhető ki, míg egy tonna használt mobiltelefonból 300 gramm. Végül beszámolt az idén második alkalommal megrendezett fenntarthatósági expóról, amelyen 140 cég mutatkozott be. 

Be is mutatott ezek ötleteiből néhányat, így a cukornádból és kukoricából készült tányérokat, az utántölthető fújós dezodort, a sörgyártás melléktermékéből, a sörtörkölyből készült granolát, őrölt műanyagból készült burkolóanyagot és rövid idő alatt komposztot készítő eszközöket.

Borítókép: Áder János (Forrás: Kék bolygó)