Katasztrófák is megelőzhetők a korszerű űrtechnológiákkal

A biztonságpolitikában is folyamatosan felértékelődnek az űrstratégiák, hiszen a műholdakkal és az egyéb csúcstechnológiás eszközökkel olyan kritikus infrastruktúrák is hatékonyabban védhetők, mint az úthálózat vagy az energiaellátás. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kitért arra is, hogy míg a 2010 előtti baloldali vezetés folyamatosan leépítette a hazai űrszektort, a jelenlegi kormánynak napjaink­ra nagyjából sikerült felzárkóztatnia azt a régiós országok szintjére. A józsefvárosi önkormányzati képviselőként is tevékenykedő politikus annak sürgősségére is felhívta a figyelmet, hogy meg kell állítani a terjedőben lévő szélsőbaloldali erőszakot, amelyet egyebek mellett a VIII. kerület országgyűlési képviselője, Jámbor András mögött álló Szikra Mozgalom importál Magyarországra.

20210917 Budapest Dr. Ferencz Orsolya Ildikó űrkutatásért felelős miniszteri biztos Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG Fotó: Kallus György

– Múlt héten Brüsszelben tartották az Európai Űrügynökség (ESA) második biztonságpolitikai konferenciáját, amelyen ön is részt vett. Mik voltak az előadók főbb megállapításai?
– Az EU, az ESA és a NATO szakembereinek közös részvételével szervezett konferencia üzenete, hogy nyíltabban kell beszélni az Európát érintő új kihívásokról, amelyek az űrtechnológia és az űreszközök használatát is érintik. Jómagam a különböző védelmi lehetőségeket és dilemmákat körüljáró panelbeszélgetésben vettem részt, amelyen azt boncolgattuk, hogy Európának milyen stratégiai dimenziókkal kell számolnia. Fontos hangsúlyozni, hogy az ESA komoly, megbízható partnerként tekint Magyarországra, s ennek köszönhető, hogy ezen a konferencián kiemelten képviseltethettük magunkat, ahogyan az is, hogy jelen lehetünk az űrügynökség minden programjában.

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a minap tartott konferencián szintén az űrkutatás biztonságpolitikai aspektusai szolgáltatták a témát. Elhangzottak esetleg az orosz–ukrán konfliktus kapcsán is megszívelendő gondolatok?
– A konferencia előadásai arra világítottak rá, hogy milyen központi jelentőségű, ugyanakkor sérülékeny infrastruktúrát jelent az űrben elhelyezett eszközök és az azokon elérhető adatok, szolgáltatások összessége. 

Adott esetben egy fegyveres konfliktus kimenetelébe is beleszólhat, hogy ki milyen adatok fölött diszponál, miként tud a különböző eszközeivel navigálni, valamint hogy milyen képeket tud alkotni a földfelszínen zajló folyamatokról. Ezekben a kérdésekben Európának nagyobb függetlenségre lenne szüksége, s fontos lenne, hogy hatékonyabban használjuk ki a saját, nagyon magas színvonalú eszközeinkben rejlő lehetőségeket. Erről szól a stratégiai szuverenitás is, amiről például Emmanuel Macron francia elnök is beszélt nemrég.

– E konferenciák új irányt jelentenek az ESA tevékenységében? Ha jól tudom, az űrügynökség alapvetően polgári felhasználású területekkel foglalkozik.
– Valóban így van, de annak szükségessége is világossá vált, hogy az úgynevezett kettős felhasználású technológiák is erősebb fókuszt kapjanak. A brüsszeli konferencia markánsan jelzi ezt a fordulatot. A biztonságpolitikai megfontolások egyébként nemcsak a háborús veszélyekre történő felkészülés szempontjából fontosak, hiszen az űreszközöket sok minden más behatástól is védeni kell. Ebben az érzékeny infrastruktúrában akár egy napkitörés miatt is keletkezhetnek komoly sérülések, ami például a globális kommunikációban okozhat a világgazdaság egészére kiható akadozásokat.

A miniszteri biztos szerint Pikóék teljes működése szégyenteljes volt az elmúlt négy évben Fotó: Hírnyolc/Baranyai Attila

– A kibertámadások az űreszközökre is veszélyt jelentenek?
– Természetesen, ezt láthattuk például az ukrajnai háború első napjának hajnalán is, amikor a Viasat műholdrendszer megzavarásával a kapcsolódó német szélfarmok gyakorlatilag vezérelhetetlenné váltak.

– Mindezen fejlemények fényében kell esetleg változtatni a nemzeti űrstratégián?

– A 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia általános keretrendszere ezeket a folyamatokat már figyelembe vette. A NATO például már 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt. Egyébként egy-két évente felülvizsgálják – és szükség szerint kiigazítják – ezeket a nagy kormányzati stratégiákat.

– A szomszédunkban zajló háborúról beszélve muszáj megemlíteni, hogy a kiszivárogtatott titkosszolgálati jelentések szerint Zelenszkij ukrán elnök felvetette a Barátság kőolajvezeték felrobbantását. Ilyen jellegű biztonságpolitikai fenyegetések ellen mit tehet az űrtechnológia?
– Az űreszközök olyan kritikus infrastruktúrák védelmét is megkönnyítik, mint az ivóvíz- és az úthálózat, valamint az energiaellátás. Ma már akár tíz centiméteres felbontásban is készíthetők az űrből a földfelszínről képek, s ez akár az említett infrastruktúra rendszerek lerombolását tervező ágensek esetében is komoly visszatartó erőt jelenthet. Ám ezen technológiák segítségével például olyan tragédiák is megelőzhetők, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa, ugyanis a mai műholdak akár kisméretű repedéseket és elmozdulásokat is képesek kimutatni. Ezért is rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszereken belül transzparensen történjen az adatok megosztása.

– Hogy állunk az űrdiplomáciával?
– Mind a multilaterális, mind a bilaterális kapcsolatrendszerünket megerősítettük, 18 kétoldalú együttműködést kötöttünk Izraeltől Szingapúrig, Brazíliától Finnországig. Ezen kívül az ESA-n belül megemeltük a hozzájárulásunkat és ezzel együtt a szerepünket, de részt veszünk az EU és az ENSZ különféle űrpolitikai platformjaiban is. Emellett nemzeti programokat is elindítottunk. Ezek egyike, a Hunor (Hungarian to Orbit) elnevezésű magyar űrhajós program részeként 2024 végén vagy 2025 elején az amerikai Axiom Space vállalattal közösen juttatunk egy magyar kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. 

Kiemelendő, hogy az Európai Űrügynökség is együttműködő partnerünk ebben a programban, így az abban résztvevő magyar asztronauta ESA minősítést kap. A programot övező nemzetközi figyelem annak is köszönhető, hogy a munkában magánvállalatok is részt vesznek. 

Már több mint negyven olyan céget tart számon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely részben vagy egészben az űriparból él és ez a szám folyamatosan nő.

– Az Orbán-kormány által az űrkutatásra fordított források és energia mértéke hogyan mérhető össze a 2010 előtti baloldali kormányok ebben a kérdésben tett erőfeszítéseivel?
– Ég és föld a különbség, hiszen 2002–2010 között, de már az 1994 és 1998 közti időszakban is komolyan leépítette ezt a szektort a baloldali vezetés. Viszont miután a 2010-es kormányváltást követő években az Orbán-adminisztráció stabilizálta az örökül kapott, csőd szélén álló államháztartást, jelentős fejlesztések és beruházások indultak be az űrszektorban. 2015-ben végre teljes jogúan csatlakoztunk az ESA-hoz, eleget téve az 1991 óta álló meghívásuknak. Mostanra pedig elértük, hogy a 25 millió dollárt kitevő éves befizetésünk egy főre lebontva összemérhető a lengyelekével vagy a románokéval. További előrelépés volt, hogy 2018-ban a külügyi tárcához került ez a terület, és ez óriási segítséget jelent a kapcsolatrendszerünk bővítésében.

– Hogyan hasznosulnak az említett befizetett pénzek?
– Fontos aláhúzni, hogy ezek az összegek nem maradnak az űrügynökségnél, hanem a befizető ország szektora visszakapja azokat. A különböző szereplők ugyanis a saját országuk befizetéséből finanszírozhatják a munkájukat, miután beléptek az ESA programjaiba. Tehát nagyon kedvező konstrukcióról van szó, amelyben előbb-utóbb minden fillér hasznosul. Ezzel párhuzamosan a nemzeti űrprogramjaink terén is történt jelentős előrelépés, hiszen a nemzeti űrhajós programmal saját képességeket is tudunk építeni.

– Az ellenzék jelenlegi legerősebb pártja, a DK árnyékkormányt alakított, ám abban nem, hogy az űrkutatás, hanem még az innováció kérdésköre sem szerepel. Nem tartja ironikusnak, hogy épp ez a párt bírálja a kormányt azért, hogy „összeszerelő üzemeket” telepít hazánkba az autógyárak formájában?
– Valóban ironikus, amikor a tudásalapú programokat támadják, ám eddig is, amikor hatalmon voltak, mindent leépítettek, ami Magyarország számára fontos lett volna. Az is minősíti az innovációhoz fűződő viszonyukat, hogy az egyik képviselőjük alufólia-sisakban szeret nyilvánosan mutatkozni. Aki úgy gondolja, hogy nincs szükség űrtechnológiára, az nyugodtan visszafáradhat a barlangba kovakövet pattintgatni. Az is mutatja e terület fontosságát, hogy kilencvennél is több országnak van önálló műholdképessége és a hetvenet is meghaladja azon államok száma, amelyeknél önálló űrügynökség szervezi az űrprogramjaikat.

– Az űrből egy kicsit szálljunk le a földre, s ejtsünk szót arról is, hogy Józsefváros ország­gyűlési képviselője, Jámbor András a mandátumát annak a szélsőbaloldali Szikra Mozgalomnak a támogatásával nyerte, amely az Antifához hasonló nézeteket hirdet. Az erőszakos akcióikról ismert Antifa aktivistái Nyugat-Euró­pában békés járókelők ellen is rendszeresen követnek el merényleteket, s itthon is volt erre példa az év elején. Ön szerint milyen kockázatot jelent, hogy Magyarországon a parlamentbe lehet jutni az említetthez hasonló nézetrendszerű szervezet támogatásával?
– Óriási problémának tartom, hogy a szélsőbalos mozgalmak váltak az európai baloldal meghatározó szervezeteivé. Az utcai erőszak, az anarchia és az anarchisták megjelenése számos európai országban jelent egyre komolyabb problémát. 

A társadalom szövetének szétverése egyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja. Bár az Országgyűlésbe bárki bejuthat, aki megkapja a szavazóktól a szükséges felhatalmazást, fontos, hogy az adott képviselő maradjon meg annak, akinek a kampányban hirdette magát. 

Jámbor sem azzal a programmal került be a parlamentbe, hogy a Szikra Mozgalmon keresztül fogja Magyarországra importálni a nyugat-euró­pai szélsőbalos erőszakot. Mivel pedig ez nem volt benne a programjában, jó lenne, ha nem is történne ilyesmi. Ez egy olyan kérdés, amivel időben foglalkozni kell, mielőtt itthon is mindennapossá válnak az olyan durva utcai jelenetek, amilyeneket számos nyugat-európai városban lehet látni.

– Józsefvárosi képviselőként mit gondol arról, ahogy a baloldali többségű, Pikó András vezette önkormányzat a káptalanfüredi gyermeküdülőt kezelte?
– Egy szóval: szégyen. Ahogy Pikóék teljes működése szégyen volt az elmúlt négy évben. 

Minden egyes kampányígéretüket megszegték, s ide sorolható az is, hogy nem vették igénybe az állami támogatást a káptalanfüredi tábor felújítására, és a szükséges terveket sem nyújtották be. Ehelyett olyan esélyegyenlőségi programot fogadtak el, amiben egyebek mellett az szerepel, hogy az LMBTQ-közösséget minél hangsúlyosabban kell középpontba állítani, de szerveztek már biciklitanfolyamot migráns nőknek, valamint támogattak erotikus novellaíró tanfolyamot is. 

De említhetném a buszmegállóba tervezett rovarhotelt vagy az úgynevezett kutya­piszoárt, amely címen 120 ezer forintot számolt el a baloldali városvezetés egy utcára elhelyezett betondarabért.

Borítókép: Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. (Forrás: Világgazdaság/Kallus György)