Katasztrófák is megelőzhetők a korszerű űrtechnológiákkal

A biztonságpolitikában is folyamatosan felértékelődnek az űrstratégiák, hiszen a műholdakkal és az egyéb csúcstechnológiás eszközökkel olyan kritikus infrastruktúrák is hatékonyabban védhetők, mint az úthálózat vagy az energiaellátás. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kitért arra is, hogy míg a 2010 előtti baloldali vezetés folyamatosan leépítette a hazai űrszektort, a jelenlegi kormánynak napjaink­ra nagyjából sikerült felzárkóztatnia azt a régiós országok szintjére. A józsefvárosi önkormányzati képviselőként is tevékenykedő politikus annak sürgősségére is felhívta a figyelmet, hogy meg kell állítani a terjedőben lévő szélsőbaloldali erőszakot, amelyet egyebek mellett a VIII. kerület országgyűlési képviselője, Jámbor András mögött álló Szikra Mozgalom importál Magyarországra.

20210917 Budapest Dr. Ferencz Orsolya Ildikó űrkutatásért felelős miniszteri biztos Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG Fotó: Kallus György

A miniszteri biztos szerint Pikóék teljes működése szégyenteljes volt az elmúlt négy évben Fotó: Hírnyolc/Baranyai Attila

– A kibertámadások az űreszközökre is veszélyt jelentenek?
– Természetesen, ezt láthattuk például az ukrajnai háború első napjának hajnalán is, amikor a Viasat műholdrendszer megzavarásával a kapcsolódó német szélfarmok gyakorlatilag vezérelhetetlenné váltak.

– Mindezen fejlemények fényében kell esetleg változtatni a nemzeti űrstratégián?

– A 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia általános keretrendszere ezeket a folyamatokat már figyelembe vette. A NATO például már 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt. Egyébként egy-két évente felülvizsgálják – és szükség szerint kiigazítják – ezeket a nagy kormányzati stratégiákat.

– A szomszédunkban zajló háborúról beszélve muszáj megemlíteni, hogy a kiszivárogtatott titkosszolgálati jelentések szerint Zelenszkij ukrán elnök felvetette a Barátság kőolajvezeték felrobbantását. Ilyen jellegű biztonságpolitikai fenyegetések ellen mit tehet az űrtechnológia?
– Az űreszközök olyan kritikus infrastruktúrák védelmét is megkönnyítik, mint az ivóvíz- és az úthálózat, valamint az energiaellátás. Ma már akár tíz centiméteres felbontásban is készíthetők az űrből a földfelszínről képek, s ez akár az említett infrastruktúra rendszerek lerombolását tervező ágensek esetében is komoly visszatartó erőt jelenthet. Ám ezen technológiák segítségével például olyan tragédiák is megelőzhetők, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa, ugyanis a mai műholdak akár kisméretű repedéseket és elmozdulásokat is képesek kimutatni. Ezért is rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszereken belül transzparensen történjen az adatok megosztása.

– Hogy állunk az űrdiplomáciával?
– Mind a multilaterális, mind a bilaterális kapcsolatrendszerünket megerősítettük, 18 kétoldalú együttműködést kötöttünk Izraeltől Szingapúrig, Brazíliától Finnországig. Ezen kívül az ESA-n belül megemeltük a hozzájárulásunkat és ezzel együtt a szerepünket, de részt veszünk az EU és az ENSZ különféle űrpolitikai platformjaiban is. Emellett nemzeti programokat is elindítottunk. Ezek egyike, a Hunor (Hungarian to Orbit) elnevezésű magyar űrhajós program részeként 2024 végén vagy 2025 elején az amerikai Axiom Space vállalattal közösen juttatunk egy magyar kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. 

Kiemelendő, hogy az Európai Űrügynökség is együttműködő partnerünk ebben a programban, így az abban résztvevő magyar asztronauta ESA minősítést kap. A programot övező nemzetközi figyelem annak is köszönhető, hogy a munkában magánvállalatok is részt vesznek. 

Már több mint negyven olyan céget tart számon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely részben vagy egészben az űriparból él és ez a szám folyamatosan nő.

– Az Orbán-kormány által az űrkutatásra fordított források és energia mértéke hogyan mérhető össze a 2010 előtti baloldali kormányok ebben a kérdésben tett erőfeszítéseivel?
– Ég és föld a különbség, hiszen 2002–2010 között, de már az 1994 és 1998 közti időszakban is komolyan leépítette ezt a szektort a baloldali vezetés. Viszont miután a 2010-es kormányváltást követő években az Orbán-adminisztráció stabilizálta az örökül kapott, csőd szélén álló államháztartást, jelentős fejlesztések és beruházások indultak be az űrszektorban. 2015-ben végre teljes jogúan csatlakoztunk az ESA-hoz, eleget téve az 1991 óta álló meghívásuknak. Mostanra pedig elértük, hogy a 25 millió dollárt kitevő éves befizetésünk egy főre lebontva összemérhető a lengyelekével vagy a románokéval. További előrelépés volt, hogy 2018-ban a külügyi tárcához került ez a terület, és ez óriási segítséget jelent a kapcsolatrendszerünk bővítésében.

– Hogyan hasznosulnak az említett befizetett pénzek?
– Fontos aláhúzni, hogy ezek az összegek nem maradnak az űrügynökségnél, hanem a befizető ország szektora visszakapja azokat. A különböző szereplők ugyanis a saját országuk befizetéséből finanszírozhatják a munkájukat, miután beléptek az ESA programjaiba. Tehát nagyon kedvező konstrukcióról van szó, amelyben előbb-utóbb minden fillér hasznosul. Ezzel párhuzamosan a nemzeti űrprogramjaink terén is történt jelentős előrelépés, hiszen a nemzeti űrhajós programmal saját képességeket is tudunk építeni.

– Az ellenzék jelenlegi legerősebb pártja, a DK árnyékkormányt alakított, ám abban nem, hogy az űrkutatás, hanem még az innováció kérdésköre sem szerepel. Nem tartja ironikusnak, hogy épp ez a párt bírálja a kormányt azért, hogy „összeszerelő üzemeket” telepít hazánkba az autógyárak formájában?
– Valóban ironikus, amikor a tudásalapú programokat támadják, ám eddig is, amikor hatalmon voltak, mindent leépítettek, ami Magyarország számára fontos lett volna. Az is minősíti az innovációhoz fűződő viszonyukat, hogy az egyik képviselőjük alufólia-sisakban szeret nyilvánosan mutatkozni. Aki úgy gondolja, hogy nincs szükség űrtechnológiára, az nyugodtan visszafáradhat a barlangba kovakövet pattintgatni. Az is mutatja e terület fontosságát, hogy kilencvennél is több országnak van önálló műholdképessége és a hetvenet is meghaladja azon államok száma, amelyeknél önálló űrügynökség szervezi az űrprogramjaikat.

– Az űrből egy kicsit szálljunk le a földre, s ejtsünk szót arról is, hogy Józsefváros ország­gyűlési képviselője, Jámbor András a mandátumát annak a szélsőbaloldali Szikra Mozgalomnak a támogatásával nyerte, amely az Antifához hasonló nézeteket hirdet. Az erőszakos akcióikról ismert Antifa aktivistái Nyugat-Euró­pában békés járókelők ellen is rendszeresen követnek el merényleteket, s itthon is volt erre példa az év elején. Ön szerint milyen kockázatot jelent, hogy Magyarországon a parlamentbe lehet jutni az említetthez hasonló nézetrendszerű szervezet támogatásával?
– Óriási problémának tartom, hogy a szélsőbalos mozgalmak váltak az európai baloldal meghatározó szervezeteivé. Az utcai erőszak, az anarchia és az anarchisták megjelenése számos európai országban jelent egyre komolyabb problémát. 

A társadalom szövetének szétverése egyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja. Bár az Országgyűlésbe bárki bejuthat, aki megkapja a szavazóktól a szükséges felhatalmazást, fontos, hogy az adott képviselő maradjon meg annak, akinek a kampányban hirdette magát. 

Jámbor sem azzal a programmal került be a parlamentbe, hogy a Szikra Mozgalmon keresztül fogja Magyarországra importálni a nyugat-euró­pai szélsőbalos erőszakot. Mivel pedig ez nem volt benne a programjában, jó lenne, ha nem is történne ilyesmi. Ez egy olyan kérdés, amivel időben foglalkozni kell, mielőtt itthon is mindennapossá válnak az olyan durva utcai jelenetek, amilyeneket számos nyugat-európai városban lehet látni.

– Józsefvárosi képviselőként mit gondol arról, ahogy a baloldali többségű, Pikó András vezette önkormányzat a káptalanfüredi gyermeküdülőt kezelte?
– Egy szóval: szégyen. Ahogy Pikóék teljes működése szégyen volt az elmúlt négy évben. 

Minden egyes kampányígéretüket megszegték, s ide sorolható az is, hogy nem vették igénybe az állami támogatást a káptalanfüredi tábor felújítására, és a szükséges terveket sem nyújtották be. Ehelyett olyan esélyegyenlőségi programot fogadtak el, amiben egyebek mellett az szerepel, hogy az LMBTQ-közösséget minél hangsúlyosabban kell középpontba állítani, de szerveztek már biciklitanfolyamot migráns nőknek, valamint támogattak erotikus novellaíró tanfolyamot is. 

De említhetném a buszmegállóba tervezett rovarhotelt vagy az úgynevezett kutya­piszoárt, amely címen 120 ezer forintot számolt el a baloldali városvezetés egy utcára elhelyezett betondarabért.

Borítókép: Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. (Forrás: Világgazdaság/Kallus György)