Rekordot dönthet idén a migrációs nyomás

A tavalyi évhez képest harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma, ráadásul mindez úgy, hogy az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatóját az erősödő migrációs hullám okairól és a várható tendenciákról kérdeztük.

– Az idei év első négy hónapjában harminc százalékkal növekedett az irreguláris határátlépések száma az Európai Unióban a tavalyi év azonos időszakához képest. Ha ez nem mérséklődik, könnyen lehet, hogy újabb rekordot látunk idén – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. 

Már a tavalyi évben is jelentősen erősödött az Európába irányuló migrációs nyomás: ez az idén még nagyobb lehet, annak ellenére is, hogy a nyugat-balkáni útvonalon a vízummentesség megszüntetése miatt mérséklődött a helyzet.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója emlékeztetett: a 2020-as Covid-járvány kitörését követő visszaesés után nagyjából 130 ezer illegális határátlépés történt az EU külső határain. Ez a szám 2021-re kétszázezer, 2022-re pedig 330 ezer fölé emelkedett, és az idei év első négy hónapja alapján tovább tart a növekedés. 

A megnövekedett migrációs nyomás okai

– Ez azt jelenti, hogy 2016 óta most érkeznek a legtöbben. Európa továbbra is komoly nyomásnak van kitéve a déli irányból: a közép-mediterrán útvonalon több mint 42 ezren érkeztek április végéig. Az olasz partoknál ez négyszeres növekedést jelent – mondta. A szakértő kifejtette: 

a növekvő migrációs nyomásban a koronavírus-járvány gazdasági következményei, a klímaváltozást kísérő aszályok, a regionális konfliktusok, illetve az Ukrajna elleni orosz agressziót követő további energiaár- és élelmiszerár-növekedés egyaránt szerepet játszanak. 

Hozzátette: Afrikában a becslések szerint nagyjából 139 millió ember él az éhezés szélén. Elsősorban nem ők azok, akik útnak indulnak, hiszen nem tudják megfizetni az embercsempészeket, viszont az említett tényező nagyban hozzájárul a regionális instabilitáshoz. 

A középosztály egy része már nem lát perspektívát az ottani országokban, így Európa felé indulnak

– részletezte a szakértő. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Frontex statisztikáira hivatkozva elmondta, a tavalyi évben ez döntően az észak-afrikai országokat (Egyiptom, Marokkó, Tunézia) érintette. Majdnem kétszer annyian indultak el innen Európa felé, mint a szubszaharai térségből, de jelentősen nőtt azon afrikai országok állampolgárainak száma is, ahonnan az emberek elsősorban gazdasági okokból indultak el (Elefántcsontpart, Guinea). Marsai Viktor elmondta: a mostani adatokban markáns változás az előző évekhez képest, hogy bár még most is a szírek vannak legtöbben (17 százalék), az előző évekkel összehasonlítva (rendre harminc százalék felett volt ez a mutató) jelentős mértékben visszaesett az arányuk.

A szudáni válság hatásait még nem is érezzük

– Ráadásul az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk, de ezek hamarosan meg fognak érkezni – figyelmeztetett a szakértő. Az ENSZ előzetes becslései azt mondták, hogy akár nyolcszázezer ember is elhagyhatja Szudánt. 

Marsai Viktor úgy gondolja, hogy ez egy nagyon optimista forgatókönyv. 

Mint kifejtette, korábban csaknem egymillió menekült költözött Szudánba a környező országokból. A jelentős részük a fővárosban telepedett le, ahol most a legvéresebb harcok zajlanak.

Az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk. Fotó: MTI/AP/Maheen S

– A konfliktus kitörése óta eddig csaknem kétszázezer ember menekült el Szudánból. Mivel a környező országok is tele vannak migránsokkal és menekültekkel (Egyiptom kilencmillió külföldinek ad otthont, akik egy jelentős része a terepkutatásaink alapján szívesen elindulna Európa fele), így a szudáni menekültek – beleértve azokat a külföldieket, akik eddig Szudánban találtak menedékre – előbb-utóbb Európában is meg fognak jelenni – részletezte.

A nyugat-balkáni útvonalon is erősödhet a nyomás

Az NKE oktatója elmondta, a migrációs nyomás ugyan most elsősorban az olasz partoknál koncentrálódik, ám ez könnyen megváltozhat a közeljövőben, s akár a nyugat-balkáni útvonalon is felerősödhet a bevándorlási hullám. 

Azt, hogy ez hogyan változik az olasz kormány esetleges intézkedéseinek hatására vagy az alternatív csempészútvonalak kiépítése esetén, előzetesen nem lehet megbecsülni.

– Ráadásul az Afrikából érkezők egy része Líbián keresztül jön. Ha ez a kapu lezárul, akkor esélyes, hogy a bevándorlók a Közel-Keleten keresztül, Törökországon át közelítenének az EU felé. 

A választási retorikákat figyelve nem biztos, hogy Ankara annyira kooperatív lesz az Európai Unióval migrációs kérdésekben, mint ahogyan azt eddig láthattuk. 

Ráadásul Ankarának zömében vízummentességi vagy könnyített vízummegállapodása a legtöbb érintett országgal, ez jelentősen megkönnyíti a bevándorlók érkezését az országba, ahonnan tovább indulhatnak az unió felé – mondta. Marsai Viktor elmondta: 

a statisztikák azt mutatják, hogy az illegális bevándorlók nem tudják kielégíteni az uniós munkaerőpiaci igényeket. 

Hozzátette: Dániától kezdve Ausztrián át Olaszországig egyre többen beszélnek a határvédelem fontosságáról. – Ugyanakkor az Európai Tanács márciusi ülése is megmutatta, hogy továbbra is vannak államok, amelyek elképzelhetetlennek tartják például, hogy közösségi forrásokból építsenek kerítést. Messze van még a konszenzus – zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Europress/AFP)