– A menekülők jelenleg nem feltétlenül lépik át Szudán határait. Mivel azonban a régió konfliktusok által sújtott, lehetséges, hogy a korábbinál több szudáni jelenik majd meg az Európai Unió határainál – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója, akit legfrissebb elemzéséről kérdeztünk.
Mint ismert: Szudánban – amely Afrika harmadik legnagyobb területű országa, és csaknem 47 millió embernek ad otthont –, az Abdel Fattah al-Burhan vezette szudáni fegyveres erők (SAF) és a Mohamed Hamdan Dagalo vezette félkatonai alakulat, a Rapid Support Forces (RSF) között fegyveres konfliktus tört ki április közepén. A Migrációkutató Intézet kutatásában kifejtik, a feszültség eszkalálódása miatt már mintegy 115 ezren menekültek el Szudánból a szomszédos országokba, zömében Egyiptomba, Csádba és Dél-Szudánba, valamint 450 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét a harcok miatt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának előrejelzései szerint akár 860 ezer fő vándorolhat el Szudánból.
Magyarország határainál is megjelenhetnek a szudáni menekültek
– Azok a polgárok, akik Európába szeretnének menni, a csempészútvonalak kiépítettsége miatt jellemzően Egyiptom és Líbia felé veszik az irányt. Ezekből az országokból a Földközi-tengeren át jönnek Olaszország és Málta vagy Görögország és Ciprus térségébe.
Utóbbi felől érkezők akár Magyarország határainál is megjelenhetnek
– mondta a kutató. Hozzátette: a civil lakosságnak nemcsak a harcok jelentik a problémát, hanem az is, hogy a legtöbb segélyezési műveletet felfüggesztették, vagy a szervezetek jelentős mértékben csökkentették az aktivitásukat a biztonság hiánya miatt.
A Világélelmezési program pedig azt közölte, hogy Szudán-szerte majdnem 17 ezer tonna élelmiszert loptak el a szervezet raktáraiból.
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy ha a harcok folytatódnak, akkor akár 2,5-3 millió fővel nőhet az éhezés és az alultápláltság által fenyegetett szudániak száma. – Már eddig is csaknem 16 millióan szorultak humanitárius segítségre Szudánban, az orosz–ukrán konfliktus miatt pedig nagyon kevés gabonával megrakott hajó érkezik az ország partjaihoz. Ez a jövőben további problémákat okozhat a térségben – mondta a kutató.
Az EU kétszer fizeti meg a hibás döntések árát
Eközben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, az Európai Unió kétszer fizeti meg annak a hibás döntésnek az árát, hogy azt mondják, illegálisan jöhetnek be tömegek Európába.
A balkáni útvonalon érkezők Törökországtól Szerbiáig fejenként 2,2 millió, Szerbiától Ausztriáig 1,1 millió, a teljes útra pedig Törökországtól Németországig 5,2 millió forintot fizetnek az embercsempészeknek.
Így egy húsz embert szállító kisbusz vagy kisteherautó fuvardíja már óriási összeg – közölte a politikus az M1-en.
Hozzátette: csak a déli magyar határról tavaly 271 ezer migránst fordítottak vissza. A Frontex adatai szerint tavaly 330 ezer illegális migráns érkezett Európába, ebből kiindulva az embercsempészek bevétele elérhette az 1700 milliárd forintot. Az unió tehát közvetetten segít abban a szervezett alvilágnak, hogy több bevételhez jusson, és utána kiadást jelent a megromlott közbiztonság helyreállítása – jelentette ki a politikus.
Az EU nem járul hozzá ezek fedezéséhez, sőt nyilatkozataival még serkenti is a migrációt
– mondta az államtitkár. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyarországi helyzettel kapcsolatban tegnap közölte: idén átlagosan eddig naponta 343 migráns próbálkozott illegálisan átjutni a határon, összesen 44 253 ember. Ez egyharmaddal kevesebb, mint tavaly, ami annak köszönhető, hogy a magyar határzár jól működik.
