– A cél az, hogy erős, jól kiképzett, a hagyományait megőrző, de felszerelésében és működésében modern nemzeti haderő jöjjön létre, amely képes a NATO szövetségesi vállalásainak teljesítésére is – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Ludovika Fesztiválon tartott előadásában. A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy a NATO a legrégebbi és legerősebb védelmi szövetségként a tagállamok nemzeti haderőire támaszkodik, ezért is fontos, hogy Magyarországnak jól kiképzett, önálló nemzeti hadereje legyen.
– Az ukrajnai háború nyomán a NATO a keleti szárnyának megerősítéséről döntött, ebben Magyarország fontos szereplő. Magyarország a béketárgyalások és az azonnali tűzszünet mellett áll ki, de ez egyelőre kisebbségi álláspont – szögezte le a tárcavezető. Mint mondta, egyre többen vélik úgy, hogy a háborút nem lehet katonailag megoldani és a diplomáciának kell átvennie a megoldás keresését. A miniszter kiemelte, fontos, hogy a megújuló magyar hadseregben az egyenruhás munkavállalók helyett a harctevékenységre koncentráló, harcolni tudó hadserege legyen az országnak, amely képes megfelelő, hiteles elrettentő erőt felmutatni.
– Ez nem lehetséges a haderő harci szellemének felélesztése nélkül. Ezt a társadalomnak is támogatnia kell
– húzta alá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Mint mondta, fenn kell tartani a párbeszédet a társadalommal, hogy az emberek saját feladatukként tekintsenek a haza fegyveres védelmére. Kiemelte, hogy a hadsereghez csatlakozó fiatalok megfelelő kiképzést, felkészítést kapnak, emellett hangsúlyozta a missziókban való részvétel jelentőségét, valamint az új harceljárások és eszközök adaptációjának fontosságát.
A miniszter szeretné, ha a magyar tisztikar a régi erényekhez visszanyúlva, különleges társadalmi státuszú, felkészültségű, különleges éthoszú, morális tartású és nyelvtudással rendelkező elit társaság lenne és így is tekintene önmagára, ami a magyarországi tisztképzés egyik alapvető feladata lesz a jövőben.
A haderőfejlesztésről szólva elmondta, hogy az a korábbi terveknek megfelelően zajlik, jelentős eszközcsere van és lesz még a honvédségnél. Leszögezte, hogy a haderőfejlesztés nagyon fontos, de nem a legfontosabb aspektusa az új magyar haderő felépítésének, azt ugyanis az emberi tényezőben látja.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a nagy múltú, de elkótyavetyélt nemzeti védelmi ipar újbóli felépítésének fontosságáról is. Szavai szerint a cél az, hogy önállóan ki tudják szolgálni a haderő igényeit, és így minél kevésbé függjenek a külső beszállítói láncoktól, az ilyen gyárak pedig közvetlenül hozzájárulnak az adott országrész fejlesztéséhez és a GDP-hez is.
– A haderőfejlesztés során az új eszközök beszerzése mellett kiemelt szerepe van a védelmi innovációnak is
– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A miniszter kiemelte a katonai örökség jelentőségét is, miután a magyar egy régi katonanemzet, és a magyar katona „ott állt mindig, kiválóan helytállt”. – Fel kell ismerni az ebben rejlő tudást, tapasztalatot, és erre építve kell megújítani a hadsereget, átvezetni azt a jövőbe. Hiába állnak rendelkezésre a legmodernebb eszközök; ha nincs a katonákban bátorság, nem tudnak erőt meríteni elődeikből, akkor nem lesz erős a hadsereg – tette hozzá.
Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (Fotó: Éberling András)
