Befejeződött a parlament tizennyolc órás, maratoni vitája

Rétvári Bence államtitkár úgy reagált, hogy a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik.

Budapest, 2023. május 2. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra reagál az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. május 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Szombat délelőtt, fél tíz után nem sokkal ért véget az Országgyűlés pénteken kezdődött ülésnapja. A képviselők megszakítás nélkül csaknem tizennyolc órán át folytatták le a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Harangozó Tamás (MSZP) az egyeztetések fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy Finnországban a megbeszélések addig tartottak, amíg valamennyi érintett féllel egyetértésre nem jutottak az oktatás reformjáról. Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik. Rámutatott: sok jó eleme van a finn oktatási rendszernek, ugyanakkor a skandináv országban a PISA-eredmények minden területen visszaesést mutattak az elmúlt években, és a pedagógusképzésre jelentkezők száma például radikálisan csökkent öt esztendő alatt. Ne nézzék le ennyire a magyar oktatási rendszert, mert a finnek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi − mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kritizálta, hogy 13 éve kormányoznak, a negyedik alkalommal kétharmaddal és azt tartják eredménynek, hogy 16 ezer tanár hiányzik és emiatt majd pedagógusokat kell átcsoportosítani. Felrótta a kormánynak, hogy nem növelték, hanem még csökkentették is GDP-arányosan az oktatásra fordított forrásokat. „Ez nemcsak bűn, ez hazaárulás, elárulták a gyermekeinket” − hangoztatta és a javaslat visszavonására szólított fel. Varga Zoltán (DK) szerint az a pedagógusok legnagyobb félelme a teljesítményértékeléssel összefüggésben, hogy ostorként használják majd. Arra szólított fel, kezdjék meg a pedagógusbérek emelését a „kormányzati lábbal”, adják oda azt a pénzt, amit a pedagógusoknak szántak.

Brenner Koloman (Jobbik) egy alternatív oktatáspolitikai modellt vázolt fel, amelynek részeként nemzeti konszenzust sürgetett. Szükségesnek nevezte az oktatás minőségének rendszeres monitorizálását, ugyanakkor az, ami a törvényben szerepel, erre nem alkalmas. A pedagógusokat támogató szakfelügyeleti rendszerre lenne szükség − mutatott rá. Az ellenzéki politikus klebelsbergi fordulatot szorgalmazott, és azt mondta, el kellene érni, hogy a GDP nyolc százalékát fordítsák oktatásra. Hivatásrendi törvényt határozna meg a pedagógustársadalom számára, amely a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest többletet jelentene. 

A Jobbik ötven százalékkal növelné a béreket, szerinte ennek fedezete megvan a költségvetésben 

− közölte.

Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány szerinte nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógus-béremelést biztosítani.

 Arató Gergely (DK) szerint 1985–2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a hogyanról szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is − mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak − mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladat lenne. Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani. Kitért arra is: az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják.

A vitában − amely reggel fél 7-től már kizárólag ellenzéki politikusok hozzászólásaival folytatódott − Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy értékelt: „a süketek párbeszéde” zajlik, és nemcsak az elmúlt húsz órában volt ez így, hanem az elmúlt években is. Rengeteg szervezet mondta el a véleményét, de ezt a kormány nem hallja meg − közölte. Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta: a magyar költségvetés GDP-arányosan gyalázatosan keveset költ az oktatásra.

Takács Péter, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzéki felszólalók ugyanazokat a csúsztatásokat ismételgetik. 

Az egészségügyi dolgozókat is átvezényléssel riogatták, most pedig a pedagógusokkal teszik ezt, holott arra csupán a világjárványhoz hasonló helyzetben lenne szükség, és az egészségügyben sem történt meg 

− mondta. Tóth Endre (Momentum) azt mondta: egyre többen távoznak a pedagóguspályáról. Míg 2021-ben csaknem háromezer-nyolcszázan tették ezt, tavaly már több mint ötezer-háromszázan. Takács Péter államtitkár a vitára úgy reagált, hogy a szükséges egyeztetéseket a Belügyminisztérium lefolytatta. Hangot adott meggyőződésének, hogy a javaslat az oktatás ügyét előreviszi.

 Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.

Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 2-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)