Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány szerinte nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógus-béremelést biztosítani.
Arató Gergely (DK) szerint 1985–2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a hogyanról szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is − mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve.
Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak − mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladat lenne. Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani. Kitért arra is: az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!