Emlékhely a kápolnában
A lakóegységek után megmutatják a különböző irodákat és azokat a helyiségeket is, ahol a különböző fejlesztések zajlanak. Megtekinthetjük a létesítmény egyik lelki központját, a kápolnát is. Amint belépünk, megpillantjuk az egyik sarokban kialakított emlékhelyet. Itt a szekrényen, illetve a falon azoknak a néhai ellátottaknak a fotóit látni, akik korábban az intézetben éltek. Az itt lakók nagy tiszteletben tartják egykori társaik emlékét, azért is, mert korábban hosszú éveket, akár évtizedeket éltek egy közösségben. Most is van olyan lakó, aki 1965 óta, közel hatvan éve él az intézetben.
A Reménysugár Habilitációs Intézet története egyébként is régre nyúlik vissza, a jogelődjét 1923-ban, éppen száz éve alapították. Bartis-Giricz Mónika elmondja: az intézmény régen egészségügyi gyermekotthon volt, és apácák vezették. Ők foglalkoztak a lakókkal is, akik akkoriban egészen pici korukban kerültek be a házba.
Az otthon profilja később átalakult, egyre inkább szociális intézményként működött, de a lakók mindig súlyos-halmozott fogyatékossággal élők voltak. Szavai szerint az ellátottak jellemzően születésük óta – sok esetben éppen a szülés közbeni oxigénhiány és más komplikációk miatt – fogyatékossággal élők, és ezekkel viselkedészavarok, magatartásproblémák járnak együtt.
A gyógymasszázstól a kutyaterápiáig
Jelenleg 108 lakó él az otthonban, számukra – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az orvosi ellátás biztosított, az intézménybe minden héten jár pszichiáter és neurológus szakorvos is. Vannak, akikkel tartja a családjuk a kapcsolatot, de sok esetben már nagyon idősek a szülők, vagy már nem is élnek. Az elhunyt szülők helyett a testvérek vagy más rokonok veszik át a gondnoki szerepet.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!