Újra és újra jelennek meg olyan hírek a sajtóban, hogy különböző vadon élő madarak kárára valamilyen bűncselekményt követnek el Magyarországon. Megkerestük ezek kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy megtudjuk, hány eljárás folyt ilyen ügyek miatt. Az ORFK kommunikációs szolgálata válaszában kiemelte: a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények statisztikai adatait tartalmazó Egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika egy követő jellegű rendszer, amelyben az adatokat a nyomozás lezárását követően regisztrálják. Vagyis a statisztikai adatokat nem a bűncselekmény elkövetésének időpontja szerint, hanem a bekerülés időpontja alapján számolják. E szerint 2020-tól 2023 júniusáig 35 olyan állatkínzás miatt indult eljárás zárult le a rendőrségnél, amelyeket valamilyen madár ellen követtek el. Ezek közül tizenhét ügy védett madarakhoz kötődik. Emellett öt ügyben folyt eljárás madarak, míg két esetben védett madarak ellopása miatt az elmúlt három és fél évben.
Nehéz azonosítani az elkövetőket
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) méreg- és tetemkereső kutyás egységének vezetője a Magyar Nemzetnek kifejtette: sok esetben az jelenti a problémát, hogy elindul egy ügyben a nyomozás, és mivel a tettes nem azonosítható, gyanúsított hiányában az eljárást felfüggesztik vagy meg is szüntetik. Deák Gábor szerint komoly probléma, hogy ezek a nyomozások nem vezetnek eredményre. Elmondta azt is, hogy a bűncselekmények időszakosan követik egymást. Példaként említette, hogy 2021-ben nagyon rossz év volt, akkor rekordszámú madármérgezést tapasztaltak.
Nagy veszélyben a madárvilág
– A történtek után az egyesület és az Országos Magyar Vadászkamara is jelentős ellenkampányba kezdett, aminek köszönhetően a természetkárosításról szóló jogszabályt is szigorították. Korábban csak akkor számított egy pusztítás természetkárosításnak, ha az áldozatul esett madarak természetvédelmi értéke elérte a százezer forintot.
A változás után viszont már egy 25 ezer forint természetvédelmi értékű egerészölyv megmérgezése is ennek minősül. S ez igaz akkor is, ha a csalétket nem egy védett madár, hanem egy róka vagy aranysakál ellen helyezik ki, és ettől pusztul el a madár. Ezeknek a kampányoknak és jogszabályi szigorításoknak is köszönhetően 2022-ben csökkent a mérgezések száma, de idén ismét romlást tapasztalunk
– mondta a szakember. Hozzátette: sok olyan eset is lehet, hogy sem ők, sem a hatóságok nem szereznek tudomást a mérgezésekről. Erre jellemzően abból tudnak következtetni, hogy egyes madárfajok minden ismert ok nélkül eltűnnek egy-egy területről.
Új szerek kerülnek elő
– A harcot nehezíti, hogy folyamatosan jelennek meg új méreganyagok, amelyek nehezebben mutathatóak ki. Vannak olyan szerek is, amelyek nem azonnal ölik meg az állatot, hanem néhány nap, hét, akár hónap alatt teszik tönkre a belső szerveket, így a mérgezés helyétől nagyon távoli területen találják meg a tetemet.
Az elmúlt öt évben nagy gondot okozott a tiltott rágcsálóirtó szerek használata is, amelyeknek másodlagos véralvadásgátló hatásuk van. Ezeket egyes gazdák szántóföldi területen nagy mennyiségben helyezik ki. Az így elhullott rágcsálókat aztán megeszik a madarak, és ettől elpusztulnak
– fogalmazott Deák Gábor. Hozzátette: ezek a madarak sokszor úgy hullanak el, hogy legyengülnek, és áramütés éri őket vagy meghalnak egy fertőzésben. – Szinte minden, áramütés miatt vagy fertőzésben elpusztult madár szervezetében kimutatják a rágcsálóirtó szereket – emelte ki a szakember.
Borítókép: Még mindig sok madár lesz mérgezés áldozata (Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park/Puskás József)
