Barta László: Márki-Zay az új pártját erősíthette a guruló dollárokból

Míg az MMM egykori operatív igazgatója szerint a mozgalom teljes elnöksége illegitim, az alapító-elnök bagatellizálja azt az elsőfokú bírósági döntést, amely szabálytalanságot állapított meg a tavalyi tisztújító kongresszusukon.

Hódmezõvásárhely, 2022. április 3. Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje (k) a Hódmezõvásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben, ahol családtagjai társaságában adta le szavazatát az országgyûlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Keresetében Barta László úgy vélte, hogy az MMM felügyelőbizottsága is törvényellenesen működött, hiszen Kaltenbach Jenő lemondása után kétfőssé – és így döntésképtelenné – vált a testület, mivel nem választottak új tagot az előírt 30 napon belül. 

– Erre az MMM ügyvédje azzal érvelt, hogy a pandémiás veszélyhelyzet az ilyen működésmódra is lehetőséget adott, ám birtokomba jutott az az e-mail, amelyből kiderül, hogy Kaltenbach még 2019-ben – vagyis jóval a Covid-járvány előtt – mondott le, s erről Márki-Zay is tudott, hiszen az e-mailben ő maga próbálta maradásra bírni a felügyelőbizottsági tagot – számolt be róla Barta László, aki 2019-ben az MMM országos kampányfőnökeként is tevékenykedett. Hozzátette: a csonka felügyelőbizottság jóvá sem hagyhatta volna a tavalyi évre szóló pénzügyi beszámolót, amelyből egyébként 10 millió forintnyi tételt „felejtettek ki”.

Sematikus pénzügyi beszámoló

Kérdésünkre ezt a bírálatot Márki-Zay azzal igyekezett rövidre zárni, hogy a bíróság nem adott helyt Barta azon kifogásainak, amelyeket a felügyelőbizottság működésével kapcsolatban fogalmazott meg. – Miről beszélünk? Ahogy már mondtam, a formai hibát sérelmező egyetlen pont kivételével visszadobta Barta László keresetét az Fővárosi Törvényszék – húzta alá a hódmezővásárhelyi polgármester. A „kifelejtett” 10 millió forint kapcsán Márki-Zay úgy fogalmazott, hogy pusztán egy „elírás” miatt volt ekkora különbség a nyitó- és záróegyenleg között, s szerinte a pénzügyi beszámolóból kiderül az említett összeg sorsa.

Azonban az MMM 2022-es pénzügyi beszámolója meglehetősen sematikus, tömegesen szerepelnek benne általános elnevezésű tételcsoportok, mint vagyoni értékű jogok, befejezetlen beruházások, szállítói tartozások vagy szórólapok, így gyakorlatilag semmilyen konkrétum nem derül ki a költésekről. 

Kérdésünkre Márki-Zay Péter mégis úgy fogalmazott, hogy „a magyar történelemben senki soha nem számolt el olyan részletesen, mint én”.

Márki-Zay, valamint a korábbi vezetőtársai közti konfliktus kialakulásában fontos szerepet játszhatott a 2022-es választási kampányból maradt 100 millió forint sorsa is, amelynek meglétéről még tavaly nyáron beszélt az MMM elnöke. Emlékezetes: Kész Zoltán említett lemondatása is azután történt, hogy elszámolásra szólította fel Márki-Zayt. Barta László szerint pedig az is erősen megkérdőjelezi a mozgalom pénzügyeinek átláthatóságát: annak ellenére, hogy az MMM-hez összesen 1,8 milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett a 2022-es választás előtt, a tagságnak küldött minapi levélben már azt írták, hogy teljesen kimerültek az anyagi erőforrásaik, ezért sürgősen adományokat várnak a támogatóiktól.

Kérdőjelek a százmillió forint körül

Márki-Zay lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a százmillió forintot a napi működés mellett szabadegyetem szervezésére költötték, valamint „tüntetéseket, tanárokat támogattunk. Kommunikációs kampányokat, civil nemzeti konzultációt, önkormányzati időközi választást szerveztünk és helyi szervezeteknek is adtunk a pénzből” – hangoztatta az MMM elnöke.

Barta László szerint azonban aggályos, hogy Márki-Zay valójában az új pártját akarja erősíteni a befolyt donációkkal, köztük az említett százmillió forinttal. Miután ugyanis az MMM közgyűlése megtiltotta a mozgalom párttá alakulását, Márki-Zay a mozgalommal szinte teljesen megegyező hangzású formációt jegyeztetett be Mindenki Magyarországa Néppárt néven.

Márki-Zaynak ez a lépése is kenyértöréshez vezetett a mozgalom prominensei között. Magyar György például épp emiatt szüntette meg a tagságát. Az MMM egykori alelnöke lapunk megkeresésére elmondta: nemrégiben az általa az MMM rendelkezésére bocsátott Szent István körúti székhelyet is visszakérte a mozgalomtól. 

Visszavontam a hozzájárulásomat, mint tulajdonos, mert nincs közöm már a szervezethez. Kértem, hogy módosítsák ez erről szóló határozatot, s a legutóbbi közgyűlésükön ez meg is történt, áthelyezték a székhelyüket máshova 

– közölte az ismert ügyvéd.

Közgyűlés az idősotthonban

Mindeközben a mozgalom aktív tagsága erősen megcsappant. Békési Lajos, az MMM Békés megyei szervezetének elnöke, valamint Hajdú-Bihar megyei koordinátora a lapunknak elmondta: az idén május 31-én Hódmezővásárhelyen megtartott közgyűlésre már szinte csak helyiek mentek el. A megjelentek teljes létszáma, a helyieket is beleértve, nem érte el a 30 főt – mutatott rá Békési Lajos. Szavai szerint Márki-Zay Péter a teljes jelentéktelenségig züllesztette az MMM-et, amelytől már a tagság jó része is elpártolt, valójában már csak egy-két tucatnyi követője maradt az elnöknek. – Korábban nyolcezer fő körüli volt a regisztrált tagok száma. Az egyesületi tagok köre jóval szűkebb, a tavaly júniusi közgyűlés idején hét-nyolcszáz fő körül alakult a létszámuk. Közülük jelent meg az említett másfél száz, szavazásra jogosult tag – idézte fel az egykori megyei koordinátor.

Borítókép: Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben, ahol családtagjai társaságában adta le szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Rosta Tibor)