Barta László: Márki-Zay az új pártját erősíthette a guruló dollárokból

Míg az MMM egykori operatív igazgatója szerint a mozgalom teljes elnöksége illegitim, az alapító-elnök bagatellizálja azt az elsőfokú bírósági döntést, amely szabálytalanságot állapított meg a tavalyi tisztújító kongresszusukon.

Hódmezõvásárhely, 2022. április 3. Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje (k) a Hódmezõvásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben, ahol családtagjai társaságában adta le szavazatát az országgyûlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Egyre nagyobb a káosz a Márki-Zay Péter által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalomban (MMM), miután a korábbi vezetők jelentős része teljesen elfordult az alapító elnöktől, akit többen is politikai analfabétaként emlegetnek. A bírálatok egyik oka, hogy Márki-Zay a tagság elképzeléseire fittyet hányva igyekszik irányítani a szervezetet, miközben az egyre halmozódó jogszerűtlenségeket egyebek mellett önkényesen hozott személyi döntésekkel próbálja palástolni. Mostanra a csontvázak is kezdenek kihullni a szekrényből, legutóbb az MMM egykori operatív igazgatója fordult a nyilvánossághoz.

Jogszerűtlenül megválasztott elnökség?

Barta László keresete alapján a Fővárosi Törvényszék nemrégiben hozott elsőfokú ítéletében kimondta, hogy nem ment minden jogszerűen a szervezet új elnökségét megválasztó tavaly júniusi közgyűlésen. 

Figyelemre méltó, hogy Barta és Márki-Zay még a bírósági ítéletet – valamint a pert övező egyéb fejleményeket – is ellentétesen értelmezi, s a heves indulatokat és a személyes konfliktusok elmérgesedését mutatja az is, hogy míg Márki-Zay szerint már megszüntették Barta László MMM-es tagságát, addig az egykori operatív igazgató azt állítja, hogy még nem zárult le a kizárási procedúra, amelynek az elindításáról egyébként még értesítést sem kapott.

– Nem lehet egy elnökségi tagot megfelelő indoklás nélkül, „bemondásra” visszahívni, márpedig Márki-Zay épp ezt tette Kész Zoltánnal a tavaly júniusi tisztújító közgyűlésen, amit végeredményben elsősorban ezért hivatott össze. Ráadásul a szavazás előtt nem is tudtuk, hogy melyik jelölt lesz Kész utódja – fogalmazott Barta László, aki szerint a bíróság azzal, hogy ezt az eljárást szabálytalannak találta, a tavaly megválasztott elnökség egészének illegitim voltát mondta ki. Úgy vélte, ha jogerőre emelkedik az elsőfokú ítélet, azzal az elnökség döntései visszamenőleg is érvénytelenné válnak, totális fejetlenséget eredményezve a mozgalomban.

Szabálytalanul szavaztak Kész Zoltán utódjáról

Márki-Zay mindezt teljesen másképp látja: – Egyetlen pont – egy formai hiba – kivételével a bíróság visszautasította Barta László keresetét. 

Pusztán arról van szó, hogy amikor az MMM közgyűlése visszahívta Kész Zoltánt az elnökségi tagságából és új elnökséget választott, akkor csak a szavazás után dőlt el, hogy ki veszi át Kész helyét, ugyanis az ő mandátuma csak néhány hónapra, tavaly őszig szólt. 

Tehát a bíróság szerint erről is a szavazás előtt kellett volna dönteni. Ám az ügy már tárgytalan, hiszen Kész Zoltán utódjának 2022 októberében lejárt a megbízatása, és azóta új elnökségi tagot választottunk a helyére – fejtette ki lapunknak az MMM elnöke. A bíróság a Magyar Nemzet érdeklődésére a következő választ küldte: „A Fővárosi Törvényszék 2023. május 22-i ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2022. június 18-án tartott megismételt közgyűlésén a XI. számú napirendi pontban elfogadott határozatnak az elnökségi tagok megválasztására vonatkozó rendelkezését. Az ítélet a fenti határozat elnökválasztásról szóló rendelkezésének hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította.”

Keresetében Barta László úgy vélte, hogy az MMM felügyelőbizottsága is törvényellenesen működött, hiszen Kaltenbach Jenő lemondása után kétfőssé – és így döntésképtelenné – vált a testület, mivel nem választottak új tagot az előírt 30 napon belül. 

– Erre az MMM ügyvédje azzal érvelt, hogy a pandémiás veszélyhelyzet az ilyen működésmódra is lehetőséget adott, ám birtokomba jutott az az e-mail, amelyből kiderül, hogy Kaltenbach még 2019-ben – vagyis jóval a Covid-járvány előtt – mondott le, s erről Márki-Zay is tudott, hiszen az e-mailben ő maga próbálta maradásra bírni a felügyelőbizottsági tagot – számolt be róla Barta László, aki 2019-ben az MMM országos kampányfőnökeként is tevékenykedett. Hozzátette: a csonka felügyelőbizottság jóvá sem hagyhatta volna a tavalyi évre szóló pénzügyi beszámolót, amelyből egyébként 10 millió forintnyi tételt „felejtettek ki”.

Sematikus pénzügyi beszámoló

Kérdésünkre ezt a bírálatot Márki-Zay azzal igyekezett rövidre zárni, hogy a bíróság nem adott helyt Barta azon kifogásainak, amelyeket a felügyelőbizottság működésével kapcsolatban fogalmazott meg. – Miről beszélünk? Ahogy már mondtam, a formai hibát sérelmező egyetlen pont kivételével visszadobta Barta László keresetét az Fővárosi Törvényszék – húzta alá a hódmezővásárhelyi polgármester. A „kifelejtett” 10 millió forint kapcsán Márki-Zay úgy fogalmazott, hogy pusztán egy „elírás” miatt volt ekkora különbség a nyitó- és záróegyenleg között, s szerinte a pénzügyi beszámolóból kiderül az említett összeg sorsa.

Azonban az MMM 2022-es pénzügyi beszámolója meglehetősen sematikus, tömegesen szerepelnek benne általános elnevezésű tételcsoportok, mint vagyoni értékű jogok, befejezetlen beruházások, szállítói tartozások vagy szórólapok, így gyakorlatilag semmilyen konkrétum nem derül ki a költésekről. 

Kérdésünkre Márki-Zay Péter mégis úgy fogalmazott, hogy „a magyar történelemben senki soha nem számolt el olyan részletesen, mint én”.

Márki-Zay, valamint a korábbi vezetőtársai közti konfliktus kialakulásában fontos szerepet játszhatott a 2022-es választási kampányból maradt 100 millió forint sorsa is, amelynek meglétéről még tavaly nyáron beszélt az MMM elnöke. Emlékezetes: Kész Zoltán említett lemondatása is azután történt, hogy elszámolásra szólította fel Márki-Zayt. Barta László szerint pedig az is erősen megkérdőjelezi a mozgalom pénzügyeinek átláthatóságát: annak ellenére, hogy az MMM-hez összesen 1,8 milliárd forintnyi külföldi támogatás érkezett a 2022-es választás előtt, a tagságnak küldött minapi levélben már azt írták, hogy teljesen kimerültek az anyagi erőforrásaik, ezért sürgősen adományokat várnak a támogatóiktól.

Kérdőjelek a százmillió forint körül

Márki-Zay lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a százmillió forintot a napi működés mellett szabadegyetem szervezésére költötték, valamint „tüntetéseket, tanárokat támogattunk. Kommunikációs kampányokat, civil nemzeti konzultációt, önkormányzati időközi választást szerveztünk és helyi szervezeteknek is adtunk a pénzből” – hangoztatta az MMM elnöke.

Barta László szerint azonban aggályos, hogy Márki-Zay valójában az új pártját akarja erősíteni a befolyt donációkkal, köztük az említett százmillió forinttal. Miután ugyanis az MMM közgyűlése megtiltotta a mozgalom párttá alakulását, Márki-Zay a mozgalommal szinte teljesen megegyező hangzású formációt jegyeztetett be Mindenki Magyarországa Néppárt néven.

Márki-Zaynak ez a lépése is kenyértöréshez vezetett a mozgalom prominensei között. Magyar György például épp emiatt szüntette meg a tagságát. Az MMM egykori alelnöke lapunk megkeresésére elmondta: nemrégiben az általa az MMM rendelkezésére bocsátott Szent István körúti székhelyet is visszakérte a mozgalomtól. 

Visszavontam a hozzájárulásomat, mint tulajdonos, mert nincs közöm már a szervezethez. Kértem, hogy módosítsák ez erről szóló határozatot, s a legutóbbi közgyűlésükön ez meg is történt, áthelyezték a székhelyüket máshova 

– közölte az ismert ügyvéd.

Közgyűlés az idősotthonban

Mindeközben a mozgalom aktív tagsága erősen megcsappant. Békési Lajos, az MMM Békés megyei szervezetének elnöke, valamint Hajdú-Bihar megyei koordinátora a lapunknak elmondta: az idén május 31-én Hódmezővásárhelyen megtartott közgyűlésre már szinte csak helyiek mentek el. A megjelentek teljes létszáma, a helyieket is beleértve, nem érte el a 30 főt – mutatott rá Békési Lajos. Szavai szerint Márki-Zay Péter a teljes jelentéktelenségig züllesztette az MMM-et, amelytől már a tagság jó része is elpártolt, valójában már csak egy-két tucatnyi követője maradt az elnöknek. – Korábban nyolcezer fő körüli volt a regisztrált tagok száma. Az egyesületi tagok köre jóval szűkebb, a tavaly júniusi közgyűlés idején hét-nyolcszáz fő körül alakult a létszámuk. Közülük jelent meg az említett másfél száz, szavazásra jogosult tag – idézte fel az egykori megyei koordinátor.

Borítókép: Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben, ahol családtagjai társaságában adta le szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Rosta Tibor)