Legalább fél évtizede zajlik a baloldal homályos pénzgyűjtése

A baloldalon nem mostanában fedezték fel a mikroadomány-gyűjtésben rejlő lehetőségeket. Ugyan saját bevallása szerint Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mozgalma is magánszemélyek kis összegű adományaiból szerzett mostanában százmilliós, milliárdos összeget, de akad egy eset, amely jóval korábbi és amelyben szintén csodával határos módon a választópolgárok dobtak össze egy valóságos vagyont. Talán nem véletlen, hogy nemcsak a módszer azonos, hanem a kulcsszereplők is.

Lassan egy esztendeje a baloldal finanszírozási botrányaitól hangos a magyar sajtó. Előbb az derült ki, hogy a 2022-es országgyűlési választás idején négymilliárd forintnyi dollár érkezett a magyar baloldal különféle szereplőihez, utóbb pedig az, hogy 2021 és 2022 ősze között félmilliárd forint áramlott Karácsony Gergely kampányszervezetéhez, a 99 Mozgalomhoz, főként euróban és angol fontban. 

Karácsony Gergely és Bajnai Gordon. Fotó: Máthé Zoltán

Mindkét történetben találhatók közös vonások és szereplők. Így az, hogy állítólag magánszemélyek mikroadományaiból jöttek össze a százmilliók és a milliárdok, ahogy mindkét történetben felbukkan Bajnai Gordon volt baloldali kormányfő és Korányi Dávid Amerikában élő pénzgyűjtő ember is. Akad azonban egy történet, amely jóval régebbi, mint ezek, de pontosan ugyanez a politikai kör szerepelt benne, s pontosan ugyanígy szerzett a körülményekhez képest felfoghatatlan összeget. Jöjjenek a leleplező részletek és összefüggések!

Minden az Együtt-tel kezdődött

Egészen 2018-ig kell visszamenni az időben, az akkori országgyűlési választásokon elindult az Együtt – a Korszakváltók Pártja nevezetű formáció is. A politikai szerveződés végül nem szerepelt különösebb jól: 37 562 voksot kapott, ami a szavazatok 0,66 százalékának felelt meg. Utóbbi mutató azért fontos, mert ha egy párt nem szerez egy százalékot, akkor vissza kell fizetnie az államtól kapott kampánytámogatást. Az Együtt esetében az állami juttatás szinte forintra pontosan 153 millió forintot tett ki, amit az utolsó fillérig vissza is kellett volna fizetni. Fontos részlet, hogy az anyagi kötelezettség teljesítéséért a párt vezetői saját, személyes vagyonukkal is felelnek. A választás után azonban az Együtt öt irányítója, köztük Juhász Péter kiálltak a nyilvánosság elé és tudatták: nincs pénzük. 

Így közzétették személyes bankszámlaszámukat, s arra kérték szimpatizánsaikat, kisebb-nagyobb összegekkel segítsék meg őket. Emellett adománygyűjtő ládákat is kitettek egy könyvesboltba, de ment a kalapozás néhány ellenzéki tüntetésen is. S nem is rosszul, csak úgy záporoztak a mikroadományok!

A párt vezetői 2018. április 10-én hirdették meg a pénz-, helyesebben mikroadomány-gyűjtést. Öt nap múlt már megvolt 85 millió forint, újabb három nap múlva 118 millió forinton állt a számláló, a gyűjtés tizedik napjára már 130 millió jött össze, május 23-án pedig 141 milliónál tartottak. Június 17-én érkezett a bejelentés: összegyűlt a visszafizetendő 153 millió forint. Vagyis két hónap elég volt ahhoz, hogy egy olyan párt, amelyre alig 37 ezren szavaztak, összegyűjtsön 153 millió forintot.

A kezdetek

De kik is alkották az Együtt – a Korszakváltók Pártját? A szerveződés nem előzmények nélküli, a párt az Együtt 2014. mozgalomból alakult ki, amely valójában egy választási egyesülés volt, s azzal a céllal alakult, hogy a 2010-es bukás után előkészítse Bajnai Gordon visszatérését. (Sikertelenül, de ez más kérdés.) A választási egyesülésben három szervezet vett részt. Az egyik a Juhász Péter-féle Milla Egyesület volt, a másik a mára elfeledett Magyar Szolidaritás Mozgalom, a harmadik pedig a Haza és Haladás Egyesület. Utóbbi Bajnai szervezete volt, és olyan személyeket delegált a választási összefogásba, mint Szigetvári Viktor és Korányi Dávid.

Ismerős arcok

Itt vissza is kanyarodhatunk napjainkhoz. Szigetvári Viktor az MSZP kommunikációs stratégájából lett miniszterelnöksége idején Bajnai tanácsadója, kabinetfőnöke és kormányában államtitkár. Részt vett a Haza és Haladás Egyesület, majd az Együtt munkájában is, olyannyira, hogy 2018-ban ő volt a párt miniszterelnök-jelöltje. Az akkori, újabb súlyos választási bukás után visszavonult a politikától, azóta a DatAdat cégcsoportban tevékenykedik, amely szintén Bajnai érdekeltsége. A cégcsoport neve rendszeresen előkerül abban a botrányban, amely a tavalyi kampány idején a baloldalhoz érkezett külföldi finanszírozás miatt robbant ki.

A másik, napjaikra ismertté lett háttérember, Korányi Dávid szintén az MSZP környékén mozgott a 2000-es évek elején, majd Bajnai felemelkedése után miniszterelnöki főtanácsadó, végül kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkár lett. Korányi a 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnaihoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, majd bekapcsolódott a Soros-hálózat munkájába. Idehaza ő is részt vett a Haza és Haladás Egyesületben, s az Együtt alapításában. 

A 2018-as választási kudarc után sem kellett sokat várni az újabb megbízásra: 2019-ben a Karácsony Gergely vezette Városházán kapott állást, ő lett a fővárosi önkormányzat városdiplomáciai vezetője, tanácsadója.

Korányi nem sokkal később, 2022-ben megalapította az Action for Democracy (AD) nevű szervezetet, amely azt tűzte ki célul, hogy bizonyos államokban a szerinte megfelelő irányba befolyásolja az aktuális választások alakulását. Így az AD a legutóbbi magyarországi voksolás idején már aktivizálta magát, s a magyar nemzetbiztonság tavaly év végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a szervezet Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmának utalt 1,8 milliárd forintnyi dollárt, továbbá a DK-közeli Ezalényeg.hu kiadójának, az Oraculum 2020 Kft.-nek több mint egymilliárdos summát, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport pedig közel 150 milliót kapott.

Az összesen hárommilliárd forintnyi dollár eredetéről Korányi Dávid és Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy külföldön élő magyar magánszemélyektől származik. Az állítást elsősorban az az internetes mentés cáfolja, amelyet Rákay Philip kommunikációs szakember tett közzé. Eszerint alig tucatnyi adományozó adta össze az AD által Magyarországra utalt összeget.

Karácsony ugyanebben a cipőben

Mikroadományozókat emlegetett Karácsony Gergely is, amikor azt kérdezték tőle, honnan származik az a több mint félmilliárd forint, amelyet 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között Perjés Gábor párbeszédes politikus, II. kerületi önkormányzati képviselő fizetett be tizenkilenc részletben a 99 Mozgalom számlájára. 

Karácsony szerint a szóban forgó összeget gazdag magyarok dobták be az adománygyűjtő ládákba, jórészt euróban és angol fontban.

Bár Karácsony tagadta, hogy Korányi neki is gyűjtött volna pénzt, ezt kétségessé teszi a Mediaworks egyik videófelvétele mellett az a tény, hogy korábban maga az Action for Democracy állította saját honlapján: kapcsolatban áll a 99 Mozgalommal. Később ugyan tévedésre hivatkoztak az érintettek, az AD pedig eltávolította weboldaláról a kiírást. Fokozza a kétkedést, hogy Karácsony előválasztási kampánya idején nem tűntek fel adománygyűjtő ládák, és Karácsonyék eddig nem mutatták be a mikroadomány dokumentálásakor kiállítandó jegyzőkönyveket sem.

Nyomoznak mindenhol

Sem az Action for Democracy tevékenysége, sem a 99 Mozgalom ügye nem maradt annyiban. Előbbi esetben eljárást indított az Állami Számvevőszék, volt rendőrségi feljelentés, és vizsgálatba kezdett a nemzetbiztonság is, utóbbiban az adóhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás. 

Borítókép: Karácsony Gergely, Szigetvári Viktor, Kónya Péter, Gulyás József és Juhász Péter (balról jobbra), az Együtt–PM elnökségi tagjai, valamint Bajnai Gordon, a szövetség vezetője (középen) Budapesten, a párt egyéni képviselőjelöltjeinek bemutatásakor 2013. november 9-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)