Itt az ideje, hogy Európa az összképet nézze – hangsúlyozta Varga Judit Brüsszelben. Az igazságügyi miniszter szerint van két ország – Lengyelország és Magyarország – amelyeket megfosztottak a koronavírus-krízisből való kilábaláshoz létrehozott alaptól. A tárcavezető rámutatott:
míg az elmúlt években a többi ország a magyar szavazatokkal és a magyar Országgyűlés jóváhagyása mellett megkapta ezeket, addig az előbbi két ország politikai okokból és a kettős mércéből adódó megalapozatlan jogállamisági vádakra hivatkozva nem férhet hozzá a nekik járó forrásokhoz.
Hozzátette, ha európai újságíró lenne, mindig azokat a kérdéseket tenné fel: helyes-e, európai-e, hogy pusztán politikai alapon fosztják meg Magyarországot és Lengyelországot a nekik jogosan járó forrásokat?
Az igazságügyi minisztert az Európai Unió általános ügyek tanácsának ülésén előtt továbbá arról is kérdezték, hogy Magyarország miért tagja még az uniónak. Válaszul Varga Judit úgy fogalmazott: ha az egész intézményrendszer szétesik, Magyarország tartja majd akkor is az utolsó oszlopot.
Elkötelezettek vagyunk az európai értékek mellett, és mindig emlékeztetjük a többi felet, az Európán belüli konszenzus kultúrájára, ami benne van a szerződésekben is. Ha visszanézzük a Tanács korábbi döntéseit, sokszor a magyar kritikáknak köszönhetően született egy jobb, több ország számára is előnyösebb döntés. Gondoljunk csak az olajembargóra
– emlékeztetett a tárcavezető. Kiemelte azt is: a magyar tagság az Európai Unió javát szolgálja. Mi mindig Európa-pártiak voltunk, ez pedig nem egyfajta bűn, hanem a szólásunk szabadságának joga – húzta alá.
Miként lapunk is megírta, az Európai Bizottság (EB) által javasolt, a hétéves költségvetés módosításáról tárgyalt Varga Judit Brüsszelben. Az igazságügyi miniszter kiemelte: ami a hosszú távú uniós költségvetés felülvizsgálatát illeti, a tagállami vezetők 2020-ban megállapodtak, hogy erre nem kerül sor. Az EB ezt figyelmen kívül hagyva azonban máris több forrásra tart igényt, ugyanakkor nem tudja megmagyarázni, hogy a pénzek miért fogytak el. A tárcavezető jelezte, hogy Brüsszel az elmúlt másfél évben csaknem hetvenmilliárd eurót adott Kijevnek, a felülvizsgálati csomag egyik új eleme pedig újabb hatalmas támogatás Ukrajnának, amely négy évre ötvenmilliárd eurónyi segélyt irányoz elő. Az viszont még tisztázatlan, hogy ennek mekkora része lenne a támogatás, mekkora része lenne a hitel – részletezte a miniszter. Varga Judit szerint a legsúlyosabb elvi probléma mégis az, hogy a bizottság úgy vizsgálná felül az uniós büdzsét, hogy közben sok tagállam, köztük Magyarország még egy fillért sem kapott például a helyreállítási alapból. Mint mondta, Magyarország több évvel ezelőtt szolidáris volt, és az egység jegyében ratifikálta a közös nagy uniós hitelfelvételt, amelyből mindenféle mondvacsinált okok miatt még egyetlenegy fillért sem kapott. Hangsúlyozta, hogy ezt az elsődleges kérdést kell először is tisztázni, mielőtt bármi másban tovább lépnénk.
Borítókép: Varga Judit. Forrás: (Varga Judit/Facebook)
