A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) Európa jövőjét jelenti – közölte a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor Szegeden, a kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen úgy fogalmazott,
Szeged felsőoktatási, tudományos kutatásbéli hagyományai, előzményei és hősei alapozták meg azt, hogy Európa és a világ egyik kutatási központjává váljon.
– A beruházás létrejöttét az Európai Unió adófizető polgárainak anyagi hozzájárulása tette lehetővé. Az uniós tagság ugyanis sok vita mellett számtalan olyan jótéteményt is hozott, amely végül is megvalósította azt az ezeréves álmunkat, miszerint intézményes szempontból is Európához tartozunk, dönthessünk Európa jövőjéről és bemutatva a tehetségünket, mi is hozzátehessük egy kicsit Európa jövőjéhez. Az ELI ALPS ilyen hozzájárulás az Európai Unióhoz – hangsúlyozta a miniszter.
Navracsics Tibor kitért arra, hogy
a kormány tudatos ipartelepítési és fejlesztéspolitikai döntéseinek eredményeként a korábban az országban tapasztalható nyugat-keleti fejlettségi különbségek kezdenek elmosódni, helyettük azonban észak-déli különbségek látszanak kirajzolódni, Szeged és az ELI ALPS az egyik kitörési pontja lehet Dél-Magyarországnak.
A rendezvényen felszólalt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy az ELI ALPS-ban folyó kutatások páratlanok Európában és talán a világon is. – A központ 2008-ban indult előkészítésén nagyon sokan és sokat dolgoztak, ahogy azon is, hogy a finanszírozás rendelkezésre álljon a megvalósításhoz, és legyen olyan üzleti modell, ami a hosszú távú működtetést is biztosítja – fogalmazott. Hozzátette, szeretné, hogy hasonló projektek szülessenek és öltsenek testet más magyarországi tudásközpontokban is.
– A 2024 második fél évében esedékes magyar uniós elnökség egyik meghatározó prioritása lesz az EU globális versenyképességének fenntartása és megerősítése.
Látjuk, hogyan veszít globális gazdasági pozíciókat Európa, miként nő a lemaradás a kutatásfejlesztésben az innováció területén – mondta Bóka János.
Szerinte egyesek ezt a problémát a regionális fejlesztési politika rovására létrehozandó versenyképességi eszközökkel akarják orvosolni. Az ELI ALPS projekt azonban bizonyítja, hogy a regionális fejlesztési politika és a versenyképesség nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő célkitűzések. – A magyar uniós elnökség hangsúlyt kíván helyezni az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésére. Ehhez a kutatóközpontnak a lézertechnológia révén áttételes kapcsolatai vannak – tudatta a miniszter.
A rendezvényen felszólaló Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt mondta, a konzervatív magyar kormány meggyőződése, hogy az ország boldogulásának, a gazdaság növekedésének egyik záloga az, hogy a magyar kutatás-fejlesztés Európa és a világ élvonalába tartozzon.
A szegedi lézerközpont ma a világ legfejlettebb lézerkutató központja. Olyan kutatóhely, ahol az emberiség nagy kihívásaira, tudományos, ipari, orvosi mellett az energiaügy jövőjét alakító kérdésekre is keresik a megoldásokat. A Szegedre telepített világszínvonalú technológia egyebek mellett a nukleáris hulladék hatékonyabb kezeléséhez vagy harmadik generációs napelemek kifejlesztéséhez is közelebb vihet
– tudatta a miniszter.
Hozzátette, ahhoz, hogy sikeresen működjön, szükség van a magas szintű tudományos, kutatási, felsőoktatási háttérre, a gazdasági élet szereplőivel kiépülő kapcsolatokra, a nemzetközi együttműködésekre és nem utolsósorban támogató kormányzati háttérre. – Magyarországon megvannak ezek a feltételek, mert a kormány célja, hogy az ország fontos kutatási, innovációs térséggé váljon Európában – hangsúlyozta.
Az ELI ALPS kivitelezési munkálatai 2014 tavaszán kezdődtek. A kutatóközpont épületegyüttesének teljes szintterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az első lézerek telepítése 2017-ben történt meg. A projekt során beszerzett különféle hullámhosszú, impulzusú és intenzitású lézerek, másodlagos források és kísérleti állomások tervezését, kivitelezését és beüzemelését az ELI ALPS munkatársai végezték hazai és külföldi partnerekkel együttműködve. A projekt megvalósítása során 79 beüzemelő felhasználói kísérlet és kollaborációs kutatási program zajlott le. A központ kialakítása és a kutatási berendezések tervezése, kivitelezése és beüzemelése – az előkészítést is beleértve – mintegy 81 milliárd forintból valósult meg.
Borítókép: A szegedi ELI-ALPS épületkomplexuma (Forrás: ELI-ALPS Kutatóközpont/Facebook)
