Még három és fél évtizede sincs, hogy az anyaországban is szabadon élhetünk, hogy a magyar állam újra nemzetben gondolkodhat, hogy egy rendkívül nehéz század következményei után, a határon túli és a diaszpóra magyarságának létrejötte után már nem a történelmi tragédiák következményeként kell tekintenünk arra, hogy a magyarság a világban szétszóródva él, hanem erőforrásként is láthatjuk ezt – fogalmazott Gulyás Gergely marsdeni Magyar Kulturális és Jóléti Egyesület felújított épületrészének átadóján.
Hozzátette,
sokan vannak, akik Magyarországtól nagyon messze is megőrizték magyarságtudatukat, ápolják anyanyelvüket. Noha új hazát kellett keresniük, ma is magyarként gondolnak önmagukra.
Gulyás Gergely kifejtette, ha igaz, hogy akik a hazájuktól legmesszebbre kerülnek, azoknak a legnehezebb megóvni, megőrizni és továbbadni anyanyelvüket, ápolni magyarságukat, akkor senki nem veheti el az aranyérmet az ausztráliai magyarságtól.
A miniszter felidézte, hogy a rendszerváltoztatás után a szabad Magyarország jól működő, önszerveződő, egymás iránt elkötelezett közösségekkel vehette fel a kapcsolatot, hogy megerősítse azokat a szálakat, amelyeket a történelem megszakított és próbára tett.
Emlékeztetett a harminc évvel ezelőtt elhunyt Antall Józsefre, aki egy mondattal pontosan kijelölte a magyar nemzetpolitika rendszerváltozás utáni vezérfonalát. Az egykori miniszterelnök azt mondta 1990 júniusában, hogy lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Amikor ezt mondta, akkor számtalan félreértéssel találkozott Magyarországon éppúgy, mint a környező országokban és a világban – idézte fel a politikus.
