Veszélyeket rejt hazánkra nézve az ukrajnai marihuánaliberalizáció?

Várhatóan heteken belül második körben is elfogadja az ukrán parlament a marihuánalegalizációs törvényt. Dobsa István, az MCC Janus Pannonius-program programvezetője szerint a cannabisliberalizációt a térség, sőt Európa is meg fogja érezni.

Látszólag segíthet az embereknek elviselni a fájdalmat, a stresszt és a háború következményeit az első körben elfogadott ukrán marihuánalegalizációs törvény, amit várhatóan heteken belül második körben is elfogad az ukrán parlament, Zelenszkij elnök pedig alá fogja írni. Csakhogy mindez bajt hozhat Magyarországra és Európára – hangzott el ma a Drogkutató Intézet (DKI) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC)  közös előadásában az MCC oktatási központjában, amelyről a Pesti Srácok számolt be.

 

Az enyhítés oka a háború?

Mint írják, Volodimir Zelenszkij elnök már a 2019-es elnökválasztási kampánya során is a marihuána (cannabis) rekreációs célú használatának legalizálása mellett foglalt állást. A kijevi parlament 2023. július 13-i döntése értelmében, első olvasatban a 344 képviselő közül 268 megszavazta a marihuána legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Zelenszkij elnöknek kell aláírnia.

Az enyhítés legfőbb oka „hivatalosan” a jelenleg Ukrajnában zajló háború, annak a népességre és a katonaságra gyakorolt hatása. 

A törvényalkotók a cannabis orvosi célú legalizációjának indoklása mellett több érvet is felsorakoztattak. Szerintük a szer segít a jelenlegi ukrajnai háború civil lakosságának és veteránjainak megküzdeni a mentális és fizikai traumákkal. Úgy vélik, a poszttraumás szindrómákat, a stresszbetegségeket és a fájdalmat enyhíti, csökkenti az esetlegesen kialakult depressziót, vagy bármilyen egyéb betegségekben szenvedőknek is „segíthet”. Az első körben megszavazott törvény értelmében mindazok termeszthetnek cannabist, akik Ukrajnában a tulajdon bármely formájával rendelkező jogi személyek. 

Az ukrajnai cannabisliberalizáció azonban súlyos helyzetet teremthet elsősorban Közép-Európában, illetve az Ukrajnával szomszédos országokban, másfelől egész Európában. 

Ukrajna négy európai uniós országgal is határos: Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Ezekben az irányokban már a háború előtt is bejáratott cigarettacsempész-útvonalak vezettek, amelyeket nagyon jól tudnak majd hasznosítani a marihuánaliberalizációval megerősödő, feketepiaci résztvevők. Óriási mennyiségben zúdulhat az EU feketepiacára az Ukrajnában orvosi célra termesztendő cannabis. Ozsváth Kálmán leszögezte: a marihuána és más kábítószer ellenzői szerint a cannabis legalizálása valójában egy több milliárd dolláros, szupernyereséges üzlet népszerűsítése és a feketepiac támogatása Ukrajnában.

Hogyan öljünk meg úgy valakit, hogy mi ne haljunk bele?

Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára, hadtörténész a katonák droghasználati szokásairól beszélt. Mint megfogalmazta, ősi igény, hogy rájöjjünk, hogyan öljünk meg úgy valakit, hogy mi ne haljunk bele. A kezdetek kezdetén ambróziát fogyasztottak a harcosok, így minimalizálva a fáradékonyságukat és növelve a teljesítményüket. Azóta – akár elismerik, akár nem – minden ország stimulálja így vagy úgy a katonáit harci helyzetben. 

A II. világháborúban került elő az addig is használt alkohol mellett a kábítószer. 

Az amerikai oldalon amfetaminszármazékokkal (Bezedrin) emelték a harcosok teljesítményét. Ez a szer lényegében a mai speednek felelt meg; a mellékhatásai, a gyors hozzászokás miatt a koreai háború után ki is vonták a katonai alkalmazásból. Az amerikai katonák Vietnámban már egyértelműen a marihuána vagy a keményebb drogok hívei voltak. A II. világháborúban a németek ugyancsak használtak amfetaminszármazékot, pervitint. Csak 1941–42-ben 50 millió darabot szedtek be német katonák. 

A harci drogokat azonban napjainkban is használják, bár minden ország igyekszik titkolni ezt. 

Könnyű belátni, hogy például egy 12 órás légi bevetés stimuláló (gyorsító) szer nélkül szinte lehetetlen küldetés. Ugyanakkor a közvélemény számára már érzékelhető a hadszíntérről hazatérő katonák szabadidős drogfogyasztása annak minden, főleg negatív következményével együtt. Somkuti Bálint rámutatott arra is, hogy a marihuána úgynevezett kapudrog, belépő a keményebb drogok világába. Az a közhiedelem pedig téves, hogy nem lehet rászokni a cannabisra. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a használók 15 százaléka függővé válik: állandóan keresik a kábulat okozta boldogságot, és ha nincs marihuána, a keményebb drogokhoz nyúlnak.

Át fog menni a marihuánatörvény? 

Dobsa István, az MCC Janus Pannonius-program programvezetője arról beszélt, hogy Kárpátalján 2005-ig még fogalom szintjén sem volt jelen a marihuána, illetve a kábítószerek. Mindez csak 2010-től indult be intenzíven, mára már élő probléma ott is. Így a marihuánalegalizáció megosztó a lakosság és a politikusok körében is. Ám nagyon sok támogatója van, hiszen nincs olyan család, aki így vagy úgy ne lenne érintett a háborúban. A háború közvetlen hatása pedig legalább hatmillió (!) embert érinthet; legalább ennyien szenvedtek el közvetlenül veszteséget és érte őket olyan sokk, amit kezelni kell. 

A harcteret túlélő katonákról nem is beszélve. 

Volodimir Zelenszkij a törvényt támogatva kijelentette az ukrán parlamentben: „mindent meg kell tenni a katonák kondíciója és rehabilitációja érdekében”. Az első körben elfogadott törvény szerint Ukrajnában jogi személynek számítók árusíthatják majd a rekreációs marihuánát, amit csak orvos írhat fel receptre. Az eladóknak rendőrségi átvilágításon kell átesnie. A cannabis zárjegyes lesz. A termesztés teljes folyamatát kamerával kell megfigyelni. Mindezek ellenére a liberalizáció egyértelműen a feketepiacnak és a korrupciónak kedvez majd. Elemző politikusok szerint a rekreációs célra termesztett marihuánát olyan mennyiségben fogják „exportálni”, hogy megelőzi az ukrán gabonát, ami jelenleg exportvezető.

Dobsa István szerint a cannabisliberalizációt a térség, sőt Európa is meg fogja érezni. 

Arról is szó esett, hogy a háború kezdetén személyi igazolvány felmutatására osztották Ukrajna-szerte a kézi fegyvereket, több százezer kerülhetett magánkézbe. A szekrényben tartott kalasnyikov és a drog kiszámíthatatlan együttes. Az erőszak szintje minden bizonnyal meg fog nőni. A poszttraumás stressz („bombasokk”) olyan mértékű, hogy kiszámíthatatlan, mekkora károkat okozott nemcsak a harcteret megjárt katonák lelkében, hanem a háború által közvetlenül érintett lakosságban is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Németh György)