Le akar számolni a többi baloldal párttal a Demokratikus Koalíció

Gyurcsány Ferencnek az az érdeke, hogy a baloldali kispártok beolvadjanak a DK-ba.

Budapest, 2023. október 22. Varju László alelnök, Gyurcsány Ferenc pártelnök és felesége, Dobrev Klára európai parlamenti képviselõ (b-j) a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én. A DK 2010-ben alakult az MSZP egyik platformjaként, önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

Mint mondta, Gyurcsány Ferenc nem véletlenül nem akar közös baloldali listát, hiszen az érdekében az áll, hogy a kisebb pártok beolvadjanak a DK-ba vagy egyszerűen megszűnjenek. Az elemző szerint ha az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd 0-2 százalék közötti eredményt ér el önálló indulásuk esetén, akkor lényegében megszűnik a létjogosultságuk a politikai életben és ebből adódóan újabb átigazolási hullám várható a DK-ba.

– Ennek tudható be például Kunhalmi Ágnes nyilatkozatsorozata, amelyekben rendre azt hangoztatja, hogy teljes körű baloldali összefogásra van szükség, az EP-választáson is közös listát akar állítani az MSZP. A pártvezető ugyanis nem akarja, hogy az EP-választáson önállóan olyan rossz eredményt érjenek el, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az MSZP létjogosultságát 

– hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

Jelezte, hogy hasonló próbálkozásokat láthatunk a Párbeszéd és az LMP részéről is: Ungár Péter például arról beszélt egy interjúban, hogy az LMP szívesen lenne a „DK SZDSZ-e”. A zöldpárt ezzel felkínálkozott Gyurcsány Ferencnek, azt remélve, hogy kapnak majd némi szerepet a DK jövővel kapcsolatos elképzeléseiben.

– A „DK SZDSZ-e” azonban legfeljebb a Momentum lehetne, amely párt az elmúlt hetekben látványosan nekiment az ellenzék legerősebb pártjának 

– folytatta az elemző. Ugyanakkor ez egy politikai színjáték, hiszen a Momentum valójában együtt akar működni a DK-val, a párt ily módon csak a Gyurcsány Ferenccel nem szimpatizáló liberális szavazókat szeretné begyűjteni. Éppen ezért arra lehet számítani, hogy 2026-ban a DK – amennyiben koalíciós partnerre lesz szüksége – együtt fog működni a Momentummal, hasonló módon ahhoz, mint amit a 2010 előtti időszakban az MSZP és a mára már megszűnt SZDSZ között láthattunk.

– Gyurcsány Ferenc tehát úgy tesz szert egyeduralomra az ellenzéki térfélen, hogy továbbra is ő az ország egyik legelutasítottabb politikusa. Ez egy komoly hitelességi problémát is jelent a balliberális oldal számára, így továbbra sem tudnak új szavazókat megszólítani. Ennek köszönhetően erősödik például a Kutyapárt támogatottsága, amelyet egyértelműen a hagyományos balliberális pártokból kiábrándult ellenzéki szavazók választanak maguknak

– jegyezte meg a szakértő.

– A jövő évi EP-választás mindenesetre komoly sikert hozhat a DK-nak, ugyanis az alacsonyabb részvétel miatt az aktívabb és nagyobb szavazótáborral rendelkező pártok jó eredményt érhetnek el. Vagyis miközben a kisebb balliberális pártok megszűnését hozhatja a voksolás, a DK akár a kutatásokban mértnél jobb listás eredményt is elérhet – zárta videóelemzését Deák Dániel.

Borítókép: Varju László alelnök, Gyurcsány Ferenc pártelnök és felesége, Dobrev Klára európai parlamenti képviselő a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)