Videójáték minden családban van, fiatal felnőttek és gyerekek is játszanak vele, így fontos, hogy a felhasználók fogyasztóként ismerjék azokat a csapdákat, amelyeket jobb elkerülni. A jelenlegi ellenőrzés szervesen kapcsolódik az NKFH 2025. március 31. és április 11. között lezajlott részvételéhez a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítési Hálózat (ICPEN) által koordinált, mobil- és online játékokra fókuszáló nemzetközi akcióban („sweep”). A nemzetközi vizsgálat során 22 ország fogyasztóvédelmi hatóságai összesen 439 mobil- és online játékot ellenőriztek, és szinte kivétel nélkül találtak pénzköltésre ösztönző, manipulatív elemeket – közölte a hatóság.
Mire kell figyelni, hol folyik el a pénz a videójátékokban?
Az eredmények rávilágítottak, hogy a vizsgált játékok jelentős része tartalmazott:
- loot boxokat (zsákmánydobozokat), amelyek szerencsejáték-szerű működésük révén fokozhatják a játékfüggőség kockázatát,
- virtuális valutákat, amelyek átláthatatlan átváltási rendszere megnehezíti a költések nyomon követését,
- úgynevezett „sötét mintákat”, például sürgető, nehezen elutasítható ajánlatokat vagy időkorlátos eseményeket,
- pay-to-win modelleket, amelyeknél a fejlődéshez elengedhetetlen a fizetős tartalmak beszerzése.
Az NKFH és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok friss hazai vizsgálata e tapasztalatok alapján kiterjed majd arra, hogy a játékszoftverek gyártói alkalmazzák-e az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer (PEGI) korhatár-besorolását, vagy ennek hiányában feltüntetik-e a „Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott!” figyelmeztetést jól láthatóan a csomagoláson. Az ellenőrzés különös tekintettel a loot boxokra, virtuális valutákra, sötét mintákra és a pay-to-win modellekre terjed ki.
Hatalmas pénzek vannak a videójáték szegmensben
A globális videójáték-piac 2024-ben elérte a 184 milliárd dolláros bevételt, és a tendencia várhatóan folytatódik. E növekedéssel párhuzamosan egyre hangsúlyosabbak azok a „freemium” modellek, amelyek ingyenesen hozzáférhető játékokban kínálnak fizetős kiegészítő tartalmakat. Bár önmagában ez a gyakorlat nem jogsértő, problémát jelent, ha a játékélmény fenntartásához vagy a fejlődéshez elengedhetetlen a fizetés, illetve, ha a játék kifejezetten addiktív mechanizmusokkal ösztönzi a költekezést. Az NKFH célja, hogy a fogyasztók – különösen a szülők és a fiatal játékosok – számára világosabbá és átláthatóbbá tegye a videojátékokban alkalmazott vásárlási mechanizmusokat, elősegítve ezzel a tudatos és biztonságos játékhasználatot minden korosztály számára.
