Erősödő felsőoktatás, kifulladt tüntetések

Erősödik az egyetemek oktatási, tudományos és innovációs teljesítménye a modellváltásnak köszönhetően – mondta lapunknak Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az állami vezető beszélt a Pannónia-programról, mely attól függetlenül kezdődik, hogy sikerül-e megállapodni az európai ösztöndíjakról Brüsszellel, ahol ugyanazt hangoztatják, amit az ellenzék mond. A baloldal kudarcos oktatáspolitikájáról Nagy Ervin elemző kijelentette: nem tudtak hasznot húzni az úgynevezett pedagógustüntetésekből, inkább a szülőket és a pedagógusokat riasztották el.

Budapest, 2023. június 5. Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tartott budapesti vonulásos demonstráción, az ADOM Diákmozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rendezvényén 2023. június 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Hozzátette, hogy a Pannónia-programot az egyetemek nemzetközi kapcsolatrendszerébe illesztik, továbbá a nemzetközi kutatási együttműködésekben való részvételért hozták létre azt az ötmilliárdos önerőalapot, amely segíti, hogy a magyar kutatók a Horizon Europe-programban továbbra is részt vegyenek. – Erre folyamatosan lehet pályázni, eddig 12 egyetem 42 projektjét támogatták ebből az önerőalapból – ismertette Varga-Bajusz Veronika.

A helyettes államtitkár szerint a felsőoktatás feladata, hogy a gazdasági és a térségi szereplőkkel együttműködésben a régió gazdasági erősödésének a mozgatórugója legyen. – Ebből a szempontból az érdekeink nem egyformák Brüsszellel, az Európai Bizottság (EB) által megfogalmazott támadások és kifogások pedig egy az egyben összecsengenek az ellenzéki pártok kifogásaival és ellenérveivel – vélekedett.

 

Kontraproduktív ellenzék

Az, hogy az ellenzék folyamatosan támadja a kormány oktatáspolitikáját, Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője szerint beleillik az eddigi politikai mintázatba: közvetlenül az elvesztett választások után a baloldal az utcai politizálására helyezte a hangsúlyt. Annak ellenére, hogy a kormány a rendszerváltoztatás óta legszélesebb társadalmi konzultációt folytatta le, diákok, szülők, tanárok és intézményvezetők mondhatták el a véleményüket, majd e szerint megszületett a pedagógus-életpályamodell, illetve a törvényben szabályozott béremelési folyamat is, egy hangos kisebbség folytatta a tiltakozásokat. – A diákok alig egy százalékáról és néhány ezer pedagógusról van szó, akik – a baloldali pártok támogatásával, illetve a Soros alapítványa által támogatott NGO-k pénzügyi segítségével – rendszeresen szervezeték tovább a tüntetéseket – vélekedett az elemző.

Kijelentette: a baloldali pártoknak 2023-ban nem sikerült érthető, összefüggő és a választópolgároknak is szimpatikus mondanivalót kidolgozniuk. 

– A tüntetések kifulladtak, egyrészről a kormány pozitív döntései, másrészről a vélelmezett problémák hamissága, harmadrészről pedig éppen az ellenzéki politikusok megjelenése miatt. A népszerűtlen baloldali pártok megjelenése sok őszintén aggódó szülőt és pedagógust riasztott el. A baloldal jelenléte így kontraproduktívnak bizonyult és ugyan a tüntetések hangneme egyre szélsőségesebb lett, ám a résztvevők száma drámaian csökkent. Összességében elmondható, hogy a baloldali pártok nem tudtak profitálni az úgynevezett pedagógustüntetésekből – fejtette ki Nagy Ervin.

Borítókép: Hónapokon át demonstráltak a pedagógusok nevében felheccelt civilek és középiskolások (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)