A felsőoktatás területén a világban óriási verseny zajlik, aki lemarad, az kimarad – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Mint hangsúlyozta, az elmúlt években elindították a modellváltást, amelynek kulcsa az, hogy a felsőoktatási intézményeket összekötötték a gazdasági és a térségi szereplőkkel, rugalmasabbá téve a működésüket. A hazai felsőoktatás finanszírozását megváltoztatták, amelyhez teljesítmény elvárásokat vezettek be annak érdekében, hogy az egyetemek mind itthon, mind nemzetközileg erősödjenek.
Pannónia-program
A helyettes államtitkár értékelése szerint az első sikerek már érzékelhetők, hiszen öt évvel ezelőtt hét, három éve kilenc, tavaly tizenegy, idén már tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában, mindez annak köszönhető, hogy oktatási, tudományos és innovációs teljesítményünk erősödik.
– Egyértelműen kimondhatjuk, hogy a nemzetközi példákon alapuló magyar egyetemi modell autonóm és versenyképes
– fogalmazott.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör és nemzetünk szuverenitásának egyik meghatározó pillére. – Szakítanunk kell a 2010 előtti „merjünk kicsik lenni” gondolkodásmóddal, mert egyetemeinknek a magyar társadalom és gazdaság érdekeit kell szolgálniuk. Folyamatosan tárgyalunk az EB képviselőivel, és minden olyan döntésben tudunk kompromisszumot kötni, amely a magyar kutatók, hallgatók és oktatók érdekeit szolgálja, de elvtelen megállapodásra nem vagyunk hajlandók – szögezte le.
A kormánypárti politikustól azt is megtudtuk, hogy következő lépés a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének a szintemelése lesz, ezért a brüsszeli tárgyalásoktól függetlenül elindítják a Pannónia-programot, melyre a költségvetés jövőre tízmilliárd forintot fordít. Mintegy nyolcezer diák, oktató és kutató vehet majd részt nemzetközi – és nemcsak európai – egyetemek képzésein. de fontos, hogy utána a tanulmányaikat itthon folytatva kell kamatoztatniuk a megszerzett tudást.
Többet adni, mint az Erasmus
Varga-Bajusz Veronika arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudományos világban gyorsan erősödnek az ázsiai intézmények, jön fel Szingapúr, Dél-Korea, Japán és Kína, ezért szükségszerű erre nyitni, de erősíteni kell a kapcsolatot az észak-amerikai egyetemekkel is.
A Pannónia-program a műszaki, a természettudományi, a mérnöki és az informatikai területekre helyezi a hangsúlyt, továbbá növeli az ösztöndíj keretét 350 ezertől ötszázezer forintig, ami magasabb az Erasmusban kaphatónál.
– A diákoknak lényeges, hogy a program teljes kreditelismerést ad, azaz a külföldi tanulmányok beszámítását a program kötelező részévé tesszük. Ezenkívül nagyságrendileg kétszáz hallgatónak lesz lehetősége a csúcsegyetemek részképzéseiben részt venni, így a legkiválóbb diákjaink részképzést is végezhetnek a világ valamelyik vezető egyetemén – jelentette ki a helyettes államtitkár.
Hozzátette, hogy a Pannónia-programot az egyetemek nemzetközi kapcsolatrendszerébe illesztik, továbbá a nemzetközi kutatási együttműködésekben való részvételért hozták létre azt az ötmilliárdos önerőalapot, amely segíti, hogy a magyar kutatók a Horizon Europe-programban továbbra is részt vegyenek. – Erre folyamatosan lehet pályázni, eddig 12 egyetem 42 projektjét támogatták ebből az önerőalapból – ismertette Varga-Bajusz Veronika.
A helyettes államtitkár szerint a felsőoktatás feladata, hogy a gazdasági és a térségi szereplőkkel együttműködésben a régió gazdasági erősödésének a mozgatórugója legyen. – Ebből a szempontból az érdekeink nem egyformák Brüsszellel, az Európai Bizottság (EB) által megfogalmazott támadások és kifogások pedig egy az egyben összecsengenek az ellenzéki pártok kifogásaival és ellenérveivel – vélekedett.
Kontraproduktív ellenzék
Az, hogy az ellenzék folyamatosan támadja a kormány oktatáspolitikáját, Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője szerint beleillik az eddigi politikai mintázatba: közvetlenül az elvesztett választások után a baloldal az utcai politizálására helyezte a hangsúlyt. Annak ellenére, hogy a kormány a rendszerváltoztatás óta legszélesebb társadalmi konzultációt folytatta le, diákok, szülők, tanárok és intézményvezetők mondhatták el a véleményüket, majd e szerint megszületett a pedagógus-életpályamodell, illetve a törvényben szabályozott béremelési folyamat is, egy hangos kisebbség folytatta a tiltakozásokat. – A diákok alig egy százalékáról és néhány ezer pedagógusról van szó, akik – a baloldali pártok támogatásával, illetve a Soros alapítványa által támogatott NGO-k pénzügyi segítségével – rendszeresen szervezeték tovább a tüntetéseket – vélekedett az elemző.
Kijelentette: a baloldali pártoknak 2023-ban nem sikerült érthető, összefüggő és a választópolgároknak is szimpatikus mondanivalót kidolgozniuk.
– A tüntetések kifulladtak, egyrészről a kormány pozitív döntései, másrészről a vélelmezett problémák hamissága, harmadrészről pedig éppen az ellenzéki politikusok megjelenése miatt. A népszerűtlen baloldali pártok megjelenése sok őszintén aggódó szülőt és pedagógust riasztott el. A baloldal jelenléte így kontraproduktívnak bizonyult és ugyan a tüntetések hangneme egyre szélsőségesebb lett, ám a résztvevők száma drámaian csökkent. Összességében elmondható, hogy a baloldali pártok nem tudtak profitálni az úgynevezett pedagógustüntetésekből – fejtette ki Nagy Ervin.
Borítókép: Hónapokon át demonstráltak a pedagógusok nevében felheccelt civilek és középiskolások (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
