Írásában Halkó Perta úgy fogalmazott, ma sokkok, gazdasági válságok, fegyveres összecsapások, terrorizmus és politikai szélsőségek mérgezik, sőt határozzák meg az emberiség mindennapjait. Az évezred első közel negyed évszázada bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek világszerte trendszerű változásokat idéztek elő és alapjaiban rengették meg a hidegháborút követően éppen csak felállt új világrendet.
A sokkok, feszültségek, konfliktusok értelmezhetők tehát egy idővel bekövetkező, globális politikai és gazdasági transzformáció katalizátoraiként, amely jelenségek arról tanúskodnak, hogy a jelenleg fennálló világrendet igenis meg lehet változtatni
– véli a XXI. Század Intézet szakértője hozzátéve,
a végbemenő világrendszerváltásnak szükségszerű velejárója a nemzetek és a közösségek perspektívaváltása is. Mindennek következtében a globalizáció szerkezete átalakul, s előtérbe kerülnek a nagyterekbe szerveződő országcsoportok vagy éppen a kontinenseken átívelő együttműködések. – A kérdés már csak az, hogy Európa (különösen is az Európai Unió) mely erőtér vonzáskörzetébe tartozik majd, esetleg stratégiai autonómiát kialakítva önálló pólussá válik – tette fel a kérdést az elemző, jelezve, a kontinens a XXI. század eleje óta azonban minden egyes megméretésén elvérzett. Ennek oka valószínűsíthetően abban keresendő, hogy
Európa abban bízott, a régmúlt eredményeire támaszkodva átvészelheti az új kor új típusú próbatételeit, így a gazdasági, technológiai és hadipari versenyképességének növelése helyett az ideológiai és morális ügyek képviseletére helyezte a hangsúlyt.
Hangsúlyozta, az európai döntéshozatal egyáltalán nincs összhangban az uniós polgárok által megfogalmazott elvárásokkal és igényekkel. – Brüsszel a közvélemény manipulálásával igyekszik azt a hamis látszatot kelteni, hogy intézményi és morális kötelessége, hogy fellépjen a nemzeti szuverenitásuk és az európai autonómia mellett kiálló tagállamokkal, vagyis az adott nemzet állampolgáraival szemben, akiktől a politikai vezetőik felhatalmazást kaptak a képviseletükre.
Pénzügyi zsarolás útján kívánja nyomás alá helyezni egyes tagállamait és ráerőltetni az emberekre ideológiai nézeteit – fogalmazott az elemző, aki hozzátette, Brüsszel jogi eszközöket vet be annak érdekében, hogy az uniós alapszerződéseket, valamint az európai uniós tagállamok állam- és kormányfőit, de facto az európai uniós polgárokat, módszeresen megkerülje.
– Az európai uniós intézményrendszerben tehát a demokrácia elvesztette legfőbb erényét, miszerint az a népakaratot tükrözi, sőt mi több, megvalósítja. Helyette az önös pénzügyi és idegen érdekek kiszolgálása történik. Rendszeridegenné vált a szabályok betartása és betartatása, a jog uralma helyett a parancs uralma, az együttműködés helyett az alávetettség érvényesül a közösségen belül és annak külpolitikájában egyaránt:
az unió történetében eddig példátlan módon az ideológiai alapon történő számkivetés felülírja a tagállamok közötti szolidaritás alapelvét, míg Európa önként mond le szuverenitásáról a világpolitikai porondon s fosztja meg magát attól, hogy saját történetének alakítója legyen
– írta Halkó Petra.
Magyarországról szólva úgy fogalmazott, a szuverenitásból eredő politikai stabilitás, gazdasági felhajtóerő, közös vízió: ez az az uniós tagállami modell, amelyet Magyarország alternatívaként nyújt Európa számára, mégpedig annak érdekében, hogy a saját autonóm és versenyképes útjára lépjen akkor, amikor a XXI. század egy új viszonyrendszer felállítását követeli. – 1989-ben, közel 35 évvel ezelőtt, a magyar nemzet kivívta a szabadságát s leváltotta a nyugati sajtóban akkor a „legvidámabb barakként” számontartott szovjet politikai rendszert.
Ma Magyarország, a magyarok egyben Európa szabadságáért és szuverenitásáért is küzdenek. Magyarországban Európa túlélheti saját magát. Mára a tét emelkedett: európai rendszerváltásra van szükség, amelynek Magyarország az élharcosa lehet
– vélekedett az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
