Önmagukat jelentették fel a dollármédia szereplői

A balliberális pártok mellett tíz médium is tiltakozott az Országgyűlés által a héten megszavazott szuverenitásvédelmi törvény ellen. Utánajártunk és kiderült, hogy nincsenek véletlenek: egytől egyig azok emelték fel a szavukat a külföldi beavatkozás visszaszorítását szolgáló törvénycsomag ellen, akiket az elmúlt években dollárral és euróval tömtek ki Soros György szervezetei, az amerikai nagykövetség vagy éppen Brüsszel.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

Soros a fő támogató

A Magyar Narancs nevű hetilapot, illetve portált közel húsz százalékban tulajdonolja a Soros György által pénzelt Media Development Investment Fund (MDIF) nevű amerikai alapítvány. Ugyanezen pénzalap érdekelt 2014 óta a 444-et, illetve a Qubit és Lakmusz nevű oldalakat kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben is. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek között a Soros György-féle Open Society Foundations: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valer Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült.

Brüsszel is beszállt

Mindemellett az említett lapkiadó céget Brüsszel is pénzeli. Ahogy arról az Adatradar beszámolt, 2021 decemberében, nem sokkal a 2022-es parlamenti választás előtt az Európai Bizottság támogatást ítélt meg egy, a francia hírügynökség, az AFP égisze alatt működő konzorciumnak. A 2 200 000 eurós összköltségvetésű pályázatból hét „tényellenőrző csapatot” finanszírozott Brüsszel 12–15 hónapos futamidővel. Egy-egy nyertesre tehát több mint 120 millió forint jutott. Az AFP a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést.

Később világossá vált az is, hogy az eredetileg tervezetthez képest a Lakmuszt további 30 hónapig, azaz két és fél évig (!) finanszírozzák majd külföldről. Ahogy maguk megírták, „a második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez. A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival, a francia AFP hírügynökség újságíróival, az Idea Alapítvány tudatos médiafogyasztással foglalkozó munkatársaival és a francia Epresspack webes fejlesztőivel.”

Soros György mellett tehát most már – az uniós adófizetők pénzéből – Brüsszel is kezd a 444 kiadójának állandó fenntartójává válni.

Fontos emberek tanácsa

A 444-esek által létrehozott Lakmusz mellett egy tanácsadói testületet is felállítottak, ahol a Soros-hálózat jól ismert szereplői sorakoznak. Tagja például Kapronczay Stefánia, a szintén Soros-pénzelte Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta is, aki a Helsinki Bizottság társelnöke. Ez utóbbi szervezeteket szintén bőkezűen támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata.

2023-ban a Válasz Online-hoz igazolt a 444.hu egyik régi alapembere, Magyari Péter. Májusban méretes öngólt rúgott a Válasz Online, mikor vehemensen cáfolni próbálta a dollármédiával való hasonlóságáról szóló felvetéseket. 

Kiderült ugyanis, hogy az online portál korábban megjelent cikksorozatában annak témája – Kína – mellett volt még egy fontos közös vonás: az írások megjelenését minden esetben az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége támogatta.

A Válasz Online mellett a Magyar Hang is közzétette a Nyugati Pályán nevű oldal tartalmait, és a cikkek mögé odaírták: „Cikkünk és a Nyugati pályán podcast az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készült. A cikkben és a podcastban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok kormányának álláspontját.”

Tordai Csaba és az Átlátszó

Azt is régóta lehet tudni, hogy Soros György pénzéből működik az egyik első internetes dollármédium, az Átlátszó. Emellett a Direkt36-hoz hasonlóan a „tényfeltáró” portál különböző, a spekuláns által pénzelt nemzetközi együttműködéseknek is része. Nem lényegtelen szempont, hogy az Átlátszó mögött felbukkant kör politikusi kapcsolatrendszere az egykori SZDSZ-től Bajnai Gordonon át a 2019-ben főpolgármesterré választott Karácsony Gergelyig ér. E vonatkozásban központi szereplő az a Tordai Csaba, aki a főpolgármester tanácsadója, és akinek az ügyvédi irodájában nemrég az adóhatóság tartott házkutatást Karácsony 99 Mozgalmának finanszírozása ügyében. Tordai ugyanis korábban – már a Gyurcsány Ferenc kormányzása idején végzett államtitkári tevékenység után – az Átlátszó alapítójaként is ismertté vált, sőt, a portál mögötti vállalkozásban 2011 és 2017 között felügyelőbizottsági tag, 2014 és 2019 között pedig társtulajdonos volt.

Amerikai pénzeső a Telexnek

2022-ben az is kiderült, hogy a régi indexesek új blogja, a Telex hozzávetőleg 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Ismert, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy a „független médiát” támogatni fogják. Erre bizonyíték a Telex „képzési programjának” hozzávetőleg 300 millió forintnyi dollárral, az amerikai adófizetők pénzéből való megtámogatása.

Mindez az összeg azonban messze nem a teljes külföldi támogatásuk. Ugyanis a Direkt36 nevű partneroldaluk hosszú évek óta Soros-pénzekből él. Már 2015 márciusában kikerült az OSF, azaz Soros Nyílt Társadalom Alapítványok logója a Direkt36 oldalára, a „támogatás” felirattal. Ráadásul a Direkt36 bemutatkozásából kiderül, hogy írásaikért a partneroldalak (korábban a 444, jelenleg a Telex) is fizetnek nekik, azaz közvetett módon így is külföldi pénzek gurulhatnak hozzájuk. Érdekesség, hogy a 2017-es beszámolójuk szerint publikációs partnerük volt a külföldi tulajdonú RTL Klub, a német Krautreporter, illetve a Forbes Magazin is. Egy angol nyelvű oldal alapján – amelynek a főszerkesztő nyilatkozott – egyes médiumok az általuk folytatott kutatásokért fizetnek a Direkt36-nak.

A 2018-as országgyűlési választások előtt is nagy erőforrásokat vetett be Magyarországon a Soros-hálózat a kormányváltás érdekében. 

Tényszerűen visszakereshető, milyen pénzösszegekkel támogatta a magyar kormányt támadó orgánumokat a spekuláns. A Direkt36 kétszer is kapott pénzt az OSF-től, összesen 95 ezer dollárt, tehát több tíz millió forintot. Az OSF honlapja szerint ebből jutott a Direkt36 középtávú fenntarthatóságának biztosítására a támogató bázis megerősítése révén.

Nádori Péter, a Direkt36 tanácsadó testületének tagja már a kilencvenes évek első felében – az akkoriban az amerikai milliárdos alapítványa által támogatott – a Magyar Narancs megbízott főszerkesztője és szerkesztője volt. Szerepe most azért is érdekes, mert a Media1 nevű oldal arról számolt be, hogy ő indította el a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán a tiltakozást.

NED-dollárok a Partizánnál

A tematikus portál közölte azt is, hogy az egyeztetés a Partizán irodájában volt. Gulyás Márton csatornája esetében is egy dollármédiumról van szó, ugyanis maga a Partizán alapítója vallott arról, hogy kaptak olyan pénzeket is, amelyek Soroshoz köthetők. „Tehát végső soron ott van a sor végén Soros György is, ezt kár eltagadni” – fogalmazott idén márciusban egy műsorukban. A YouTube-csatorna a választási országjáró útjához szükséges 98 ezer dollárt az elmúlt hetekben, a baloldal külföldi finanszírozását feltáró magyar titkosszolgálati jelentésben is felbukkanó National Endowment for Democracytól (NED) kapta. A NED-et nyílt források nemes egyszerűséggel csak úgy említik, mint a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön. A szervezetről érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből.

Ugyanakkor nem a NED-től kapott összeg volt a Partizán egyetlen külföldi finanszírozása, ugyanis a German Marshall Fund (GMF) is pénzelte a csatornát. A GMF meghívásos pályázatán 15 ezer dolláros, továbbá a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán kétszázezer eurós díjazásban részesültek. Ráadásul, ahogy azt a Mandiner részletesen bemutatta, 

amíg a Közös Ország Alapítvány pénzelte Gulyás Márton korábbi csatornáját, addig oda érkeztek a külföldi pénzek.

Látható tehát, hogy a tíz tiltakozó médium, valamint a kezdeményezésüket összefogó személyek egytől egyig részesültek a külföldi pénzekből.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI)