A Magyar Helsinki Bizottság társelnökével is egyeztetett Pressman

A szervezet jelentős összegeket kapott Soros Györgytől az utóbbi években.

Budapest, 2022. szeptember 2. David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete az érkezése után tartott sajtótájékoztatón a Liszt Ferenc-repülõtéren 2022. szeptember 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A képek alapján a találkozón Pressman mellett Cseh Katalin (Momentum), Harangozó Tamás (MSZP), Arató Gergely (DK) és Ungár Péter (LMP) is részt vett.

Továbbá fetűnt Léderer Sándor, akinek a nevével fémjelzett K-Monitort már a kezdetek óta támogatja Soros György legfőbb alapítványa, az Open Society Foundations (OSF). Léderer közéleti pályafutása 2000. november elsején egy keresztfűrészeléssel kezdődött. A városligeti Regnum Marianum templomot a Rákosi-korszakban, 1951-ben bontották le, és a Felvonulási tér vette át a helyét. A templom helyét később egy emlékmű jelezte, ennek fakeresztjét fűrészelte le és látta el egy vörös csillagos rajzzal Léderer Sándor négy társával együtt. Műve mellé odaírta: Budapesti Felszabadítási Front. Léderer egyébként a bíróságon tagadta, hogy előre kitervelték volna a bűncselekményt, és azt mondta, hogy „csak úgy” volt nála fűrész.

Pressman találkozóján részt vett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is. Ahogy azt korábban lapunk megírta, a szervezet régi hazai zászlóshajója a Soros-hálózatnak. 

A Magyar Helsinki Bizottság 2021-ben 168 millió forintot kapott a Nyílt Társadalom Intézettől, 153,4 millió forintot a Sigrid Rausing Alapítványtól és 122 millió forintot adományozott a szintén Soros-közeli Oak Alapítvány, továbbá több mint negyedmilliárd forinttal nőtt az eszközállományuk 2021-ről 2022-re.

– A kormánynak nincs szüksége arra, hogy amerikai kongresszusi küldöttségek oktassák ki arról, mi történjen Magyarországon, erről ugyanis egyedül a magyar emberek dönthetnek – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az amerikai szenátorok magyarországi látogatásával kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva.

– Olvastam itt az amerikai méltatlankodást, hogy nem fogadtuk őket miniszteri szinten. Azt szeretném kérni, hogy próbáljuk már meg felkutatni a krónikákban, melyik volt az az utolsó magyar parlamenti képviselői delegáció, amit az Egyesült Államokban egy amerikai miniszter fogadott 

– mondta a tárcavezető. Továbbá hangsúlyozta, hogy amikor korábban hasonló delegációkat fogadtak, akkor olyan volt, mintha beiratkoztunk volna egy államvezetés kurzusra, s a találkozó alatt egy nagyon átfogó kioktatásban volt részünk arról, hogy egyébként hogyan kéne Magyarországot kormányozni.

– Na most a helyzet az, hogy ezt majd a magyar emberek eldöntik, mi meg azt végrehajtjuk. Szerencsére az elmúlt tizennégy évben mi voltunk azok, akik ezt végrehajthattuk, és reméljük, ez egy darabig még így is marad. Nincs szükségünk arra, hogy amerikai kongresszusi delegációk oktassanak ki minket arról, hogy épp mi történjen Magyarországon vagy mi ne – fogalmazott.

A miniszter úgy vélekedett, a döntés helyességét bizonyítja az is, hogy a kongresszusi küldöttség tagjai milyen témákat hoztak fel az előző napi sajtótájékoztatójukon, mert ezek között kevés kétoldalú kérdés volt, jól láthatóan magyar belpolitikai és európai uniós ügyekről szerettek volna tárgyalni, de – mint azt hangsúlyozta – egyik sem tartozik rájuk.

Megjegyzendő, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán bejelentette: február 26-án szavazhat az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozásról.

Borítókép: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)