Védelmet nyújtanak a zsidókat listázni akaró politikusnak
Az alkotmányjogász a lapnak felidézte: Magyarországon a nemzeti kormány zéró toleranciát hirdetett a magyarellenesség, keresztényellenesség és az antiszemitizmus minden formájával szemben. 2012 novemberében Gyöngyösi felszólalásában az akkori gázai konfliktus kapcsán előadta, hogy itt lenne az ideje annak,
hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
Három évvel később a Jobbik mostani elnöke a Newsweek Polska című lengyel lapnak azzal kapcsolatban fejtette ki meggyőződését, hogy „a cigányok fenyegetik Magyarországot”. Arról is beszélt a lengyel lapinterjúban, hogy az egyenruhás Magyar Gárda is azért jött létre, hogy békét hozzon a falvaknak. Pontosan ugyanazt az érvelést használva, mint amit egykor a Jobbik is használt még 2010-et megelőzően, az akkor elszegényedett magyar vidéket magára hagyó, és a saját békés polgáraira kardlapozva, nyílt rendőrállami erőszakkal rárontó Gyurcsány-rezsim idején.
A kettős mérce és az elvtelenség itt is megmutatkozik: a politikai baloldal és a dollármédia, de még David Pressman amerikai nagykövet is lényegében védelmet nyújt gyöngyösinek pusztán azért, mert alapításkori credóját félretéve beállt Gyurcsány Ferencék mögé
– mondta a szakértő.
Miért nem határolódik el a baloldal?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint bár a baloldal pártjai levitézlett, kiüresedett, identitást vesztett alakulatoknak is tekinthetők, nekik nem kell bizonygatni a nemzetközi szövetségeseik felé a megbízhatóságukat, míg a Jobbiknak van egy olyan múltja, amelynek révén a baloldalon belül is – bizonyos fokig – sakkban tartható. Az ellenzék meghatározó része kapcsán felvethető a politikai sandaság is: azaz nem kizárható, hogy a mostani helyzetükben már arról sem mondhatnak le, hogy
az antiszemitább érzelmű szavazók legalább egy részéért akár a Mi Hazánkkal is versenyt fussanak, ezért inkább elmarad részükről az egyértelmű elhatárolódás.
Az alkotmányjogász felidézte: a baloldalnak régóta akadnak gondjai az antiszemita kirohanásokkal: például 2006-ban Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő „a Fidesz kettes számú díszzsidójának” nevezte Deutsch Tamást, és az ügyben például Hiller István miniszter a párt akkori elnökeként magyarázkodni kényszerült. A szakértő szerint a baloldal – ahova immár az egykor radikális Jobbikot is sorolhatjuk – nem érez felelősséget a politikusaik nyilatkozatai, tettei miatt. Pressmann a szakértő szerint nem egy korrekt, kiegyensúlyozott diplomata szerepére törekszik, hanem aktívan politizáló szereplőként lép fel a balliberális oldal aktuális érdekeinek szolgálatában.
Borítókép: Gyöngyösi Márton (Forrás: Facebook)