Orbán Viktor 1999. február 4-én értékelte először – az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédeihez hasonlóan – a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vígadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét – kezdte videóelemzését Deák Dániel. Hozzátette: ezek az országértékelőnek is nevezett beszédek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy Orbán Viktor olyan politikussá vált a magyar közéletben, akinek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia.
1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták a miniszterelnököt az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta:
Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az Országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az Országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellárdemokrácia kiépítésére
– idézte fel a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
A kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke is rendszeresen értékeli az utóbbi években az ország helyzetét, amelynek helyszíne általában egy budapesti luxushotel – hangsúlyozta az elemző. Jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem törekednek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják, az azokban elhangzó kijelentések pedig nem nevezhetők hosszú távúnak. Így volt ez tavaly is, amikor a Momentum és a DK is tartott egy nap eltéréssel évértékelő rendezvényt, amelyeket a két párt egymás közötti dominanciaharca jellemzett – tette hozzá.
Orbán Viktor minden évben – kivéve 2021-ben a koronavírus-járvány miatt – megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét,
melyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket, és cselekvési tervet vázolt a következő évekre – mutatott rá Deák Dániel.
Ezekre a beszédekre elrugaszkodási pontként is tekinthetünk, az azokban megfogalmazott üzenetek hosszú távúak, és sokáig meghatározzák a belpolitikai vitákat. Hasonlítanak ahhoz, amiket a miniszterelnök Kötcsén vagy Tusnádfürdőn szokott megtartani, amelyekre szintén akár évtizedekig viszonyítási pontként gondolnak a magyar belpolitikai és a nemzetközi szereplők is. Ennek igazolására elég például a 2009-es kötcsei beszédére gondolni, amelyben kifejtette a centrális erőtér lényegét, amelyről mind a mai napig beszélnek a politikai viták során. Hasonló hivatkozási pont napjainkban a 2014-es tusnádfürdői beszéd, amelyben az illiberális állam kifejezést emelte be a közbeszédbe Orbán Viktor – mondta az elemző.
Orbán Viktor idei beszédét különösen nagy érdeklődés előzi meg, ugyanis ez lesz az első megszólalása azóta, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondott a körülöttük kirobbant kegyelmi ügy miatt. A jobboldalon vállalták ezekért a hibákért a felelősséget,
míg a baloldalon még a 2006-os eseményekért sem kértek bocsánatot.
– emelte ki. Hozzátette: a gyermekvédelem terén a baloldal pedig hiteltelen, hiszen a korábbi gyermekvédelmi intézkedéseket sem támogatták.
A kormányfő vélhetően reagál majd ezekre az esetekre, kijelöli az EP-választás és az önkormányzati választás fő témáit, illetve választ ad az ország előtt álló hosszú távú kihívásokra – mondta Deák Dániel.
Orbán Viktor évértékelője 2024
