Az európai élvonalhoz tartozás a veszprémiek célja

Az évtized végére Veszprém Euró­pa húsz legélhetőbb városa közé tartozik majd Porga Gyula, az újrainduló veszprémi polgármester tervei szerint. A bátor kijelentést olyan stratégiára alapozza, amelyben az infrastrukturális fejlesztések éppúgy szerepelnek, mint az egészség megőrzését célzó beruházások.

2024. 03. 27. 12:54
nl0205koltsegvetes3
20240205 Veszprém Porga Gyula, Veszprém polgármestere vázolta a város idei év költségvetését az ActiCityben. Fotó: Nagy Lajos NL Veszprém Megyei Napló Fotó: Lajos Nagy
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyon ambiciózus tervekkel készül az elkövetkezendő időszakra a Porga Gyula vezette veszprémi önkormányzat. A kormánypártok polgármesterjelöltje, aki 14 éve vezeti Veszprém városát, elmondta: a következő ciklus egyik legnagyobb kihívása a 8-as út elkerülő szakaszának a folytatása.

Az első ütem határidőre elkészült. A folytatásra határozott ígéretet kaptunk. Amint a költségvetés ezt megengedi, visszatérnek a munkagépek a 8-as útra. A másik jelentős közlekedési beruházás az Aranyosvölgyi-híd megépítése, amely két városrészünket kötné össze a legrövidebb úton, amely jelentősen gyorsítaná meg a forgalmat és tehermentesítené a belvárost. A jóváhagyást erre a projektre is megkaptuk, a közös akarat tehát nem hiányzik a kivitelezéshez

 – fejtette ki a politikus. Hozzátette: az elkövetkezendő önkormányzati ciklusban a legfontosabb feladat a 2023-as Európa kulturális fővárosa program fejlesztéseit a lehető legteljesebb mértékben „belakni”, használni.
Kijelentette: a település nagyon ambiciózus tervet készített. Életminőségben és élhetőségben az európai élvonalhoz csatlakozás a veszprémiek célja. A stratégiát úgy építették fel, hogy az évtized végére a százezer fő alatti városok kategóriájában a kontinens húsz legélhetőbb települése közé kerüljön Veszprém.

Ehhez számos infrastrukturális fejlesztésre, szociális és az egészségügyi szolgáltatás jelentős javítására lesz szükségünk

 – emelte ki a polgármester, majd arról is beszélt, hogy a terv részeként a szociális intézmények ellátásában minőségi ugrást kívánnak elérni, illetve a kreatív ipar további térfoglalását is erőteljesen ösztönzik. Ez utóbbi cél eléréséhez hozzájárulhat az egyetemen végzett munka, illetve a CODE nevű digitális élménytér közeljövőbeni megnyitása.
A többi magyar nagyvároshoz hasonlóan Veszprémben is egyre nagyobb problémát jelent az otthonteremtés a fiataloknak, illetve az önálló életet kezdőknek. Porga Gyula ezzel kapcsolatban kitért rá, hogy lakhatási krízis ugyan nincs a városban, ám a hazai átlagnál magasabb életkörülmények az ingatlanok árait is emelik.

Jó helyen lakni nem csak előnyökkel jár. Az ingatlanok árai és az albérleti díjak például a hátrányok közé tartoznak. Legalábbis azok számára, akik még nem lakástulajdonosok. Az önkormányzat kevés bérlakással rendelkezik, az ilyen jellegű ingatlanok száma Veszprémben nem éri el a kétszázat. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni. Településünk új lakáskoncepciója azt a célt tűzi ki, hogy az előttünk álló időszakban elsősorban a fia­talok lakásproblémáin tudjon segíteni. Ennek lehet eszköze a bérlakásépítés vagy hozzájárulás az albérleti díjhoz

 – hangsúlyozta a polgármesterjelölt. Hozzátette: a Máltai Szeretetszolgálat és az önkormányzat korábban lakásügynökséget hozott létre, amelynek feladata a település tulajdonában lévő ingatlanok minél igaz­ságosabb kiosztása.

Az Európa kulturális fővárosa projekttel kapcsolatban a polgármester arról számolt be: kiemelt célkitűzés volt, hogy olyan épületeket újítsanak fel és olyan intézményeket hozzanak létre, amelyek hosszú távon és önfenntar­tóan szolgálják a helyiek igényeit. 

Amikor hozzáfogtunk az építkezésekhez, tudtuk, hogy milyen funkciójuk lesz az épületeknek, és azt is tudtuk, hogy milyen rendszerben valósítjuk meg az üzemeltetést. Nem l’art pour l’art renováltunk évtizedek óta pusztuló ingatlanokat csak azért, hogy szépek legyenek. Az esztétikai szempontnál is fontosabb volt, hogy a közösség használatában legyenek az épületek vagy kereskedelmi célt szolgáljanak, és növeljék a város bevételét

 – jelentette ki a politikus. Lapunknak elmondta azt is: már az építkezések alatt vagy annak végére megtalálták a megfelelő üzemeltetőket, amelyek vagy magántulajdonban lévő gazdasági társaságok, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő cégek. A magáncégek vagy vagyonkezelői díjat, vagy pedig bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak az épületért cserébe. Ezek a társaságok azonban nem működnek veszteségesen, döntő többségük profitábilis.
 

Porga Gyula úgy összegzett: Veszprém az Európa kulturális fővárosa programnak köszönhetően rendkívül sikeres és élménygazdag időszakot tudhat maga mögött. A város ma sokkal többet kínál lakóinak és az ide érkező vendégeknek, mint azt korábban tehette.


De nincs megállás. A polgármester szerint 2023-ban nem csúcsra értek, csak közelebb kerültek a vágyott magassághoz. Mindenki számára követhető tervek szerint folytatódik tovább a munka, amelyhez kéri a veszpré­miek együttműködését és támogatását.

Borítókép: Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fotó: Nagy Lajos/Veszprém Megyei Napló)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.