A pedagógus szakszervezetek valós taglétszáma olyan, mint Columbo felesége: mindig beszélnek róla, de sose látjuk – válaszolta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, belügyminiszter-helyettes az LMP-s Kanász-Nagy Máténak, aki azt akarta tudni, hogy vezet-e a kormány nyilvántartást bármely szakszervezet taglétszámáról, esetlegesen milyen jogszabályi alapokon, illetve hogy milyen adatbázisból dolgozik Rétvári Bence. Az államtitkár hozzátette: nagyon fontos lenne tudni, hogy a szakszervezetek pontosan kiket képviselnek és miből gazdálkodnak.
A belügyminiszter helyettese válaszát úgy folytatta, a pedagógus szakszervezetek az elmúlt két évben a közbeszédben jelentős szerepet játszottak, ugyanakkor nem látható, kik állnak mögöttük.
Az szinte biztosra vehető, hogy az eltelt évtizedben rengeteg tagot vesztettek, de tőlük egyelőre hiába várják annak nyilvános beismerését, hogy mennyit.
Ha egy szakszervezet tagsága – és ezzel legitimációja – a korábbi töredékére zsugorodik, akkor ebben nyilvánvaló a vezetők felelőssége – vélekedett az államtitkár.
– Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki úgy látja, hogy a szakszervezeti vezetők tevékenysége inkább hasonlít a baloldal pedagógustagozatára, mint egy valós, független, szakmai érdekképviseletre. Még a látszatra se adnak: van, aki az MSZP-s képviselőségből igazol át, van, aki migrációpárti aktivista is, és minden baloldali témában hallatja a hangját. Szintén csak politikai okokkal magyarázható, hogy a pedagógus szakszervezetek még a szuverenitásvédelmi törvény ellen is tiltakoznak, pedig annak a tanárok munkajogi helyzetéhez aztán végképp nincs köze – mutatott rá.
