Sportfoglalkozások, felzárkóztatás, érettségi és középiskolai felvételi felkészítők – az iskolai tanórák után még bőven jut feladat azoknak a diákoknak, akik különórákra is járnak.
Az Eduline cikke szerint a magyar szülők sokat költenek különórákra, hogy jó iskolába és jó osztályba kerüljenek a gyerekeik: egy 45 perces korrepetálás magántanárral ugyanis akár 12 ezer forintba is kerülhet. A portálnak nyilatkozó szülő szerint egyre nagyobb a verseny a jó iskolákért és a jó osztályokért, az emelkedő középiskolai ponthatároknak pedig már leginkább csak különórai segítséggel lehet megfelelni, de a felsőoktatásba is nehéz bekerülni a pluszórák nélkül.
De mennyibe kerül egy különóra? A portál szerint matematikatanárt már 3500 forintos óradíjjal is lehet találni, de átlagosan inkább hatezer forintot kell fizetni 45 percért, egyetemi szinten viszont van, aki 10500 forintot is elkér. Magyar nyelv és irodalomból is a hat-hét ezer forintos órabér a leggyakoribb, de a szemfülesek találnak olyan tanárokat is, akik olcsóbban, négyezer forintos díjazással dolgoznak. Azok, akik a történelemérettségihez keresnek felkészítőt, akár kétezer forintért is találnak már magántanárt.
Jelenleg is folyik a harc az iskolákért
Március 4. és 20. között zajlanak a középiskolai felvételik, amelyek egyre magasabbra teszik a lécet. A Budapest Intézet elemzése szerint sincsenek könnyű helyzetben a diákok, az elvárások egyre magasabban vannak:
a középiskolai ponthatárok, illetve a felvételi követelmények is magasabbak lettek, egyre több intézményben van kétkörös megmérettetés és kérnek az írásbeli vizsga után szóbeli felvételit is.
A felmérés arra is rámutatott, hogy öt éve, a 2018–2019-es tanévben a felsőfokú diplomával rendelkező édesanyák gyerekeinek 45 százaléka jó, 34 százaléka átlagos, 21 százaléka rossznak minősített osztályba járt. Vagyis minél magasabb az édesanya iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyermek jó iskolákba, osztályokba kerül majd.
A szülők képzettsége és a gyermekek előmenetele közti összefüggésre világított rá a Meixner Alapítvány felmérésre, amely szerint a gyerekek olvasási képességeit a szülő szociokulturális háttere jelentősen befolyásolta, tehát azok a gyerekek, akiknek édesanyja magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, jobban teljesítettek a felmérésen.
Nem csak a gyerekek, a szülők is rosszabbul teljesítenek
– A Covid-járvány időszaka alatt megnőtt azon gyermekek a száma, akik hároméves korukra még nem beszéltek. Ez nem véletlen, hiszen a pandémia ideje alatt a gyerekeket sokkal kevesebb új impulzus érte, márpedig ez sok esetben a beszédfejlődésüket is visszavetette – fogalmazott Sipos Zsóka, a Meixner Alapítvány oktatási szakértője, aki szerint ehhez a helyzethez a koronavírus-járvány is hozzájárult.
A gyógypedagógus és logopédus kifejtette, az írott nyelv elsajátításának a beszéd az alapja, így azok a gyerekek, akik ezen a téren már óvodáskorukban hátrányba kerülnek, nagyobb eséllyel maradnak le az iskolában is társaiktól.
Az oktatás nehézségeire világít rá egy korábbi, 2022-es PISA-felmérés eredménye is, amely igencsak sötét képet festetett az olvasási képességekről, ugyanis a tanulók 27 százaléka funkcionális analfabéta, azaz az alapvető, a hétköznapi életben használt szövegtípusokat sem tudják értelmezni.
A Budapest Intézet szerint a felnőtteknél sem jobb a helyzet: a legmagasabb szövegértési szintet a 15–65 évesek 6,6 százaléka éri el, míg a felnőttnek minősülő lakosság ötöde azt az alapszintet sem képes hozni, ami a továbbtanuláshoz és munkavállaláshoz szükséges.
