Háborúskodás helyett együttműködést

Ismerem a kormány prioritásait, és tudom, hogy a budapestieknek elemi érdeke a kormány és a főváros közötti folyamatos együttműködés – mondta el lapunknak adott exkluzív interjújában Szentkirályi Alexandra. A főpolgármester-jelölt szerint nem lehet hatékonyan fejleszteni a várost, hogyha valaki folyamatosan abból csinál politikai terméket, hogy Orbán Viktorral hadakozik, miközben az említésre érdemes fejlesztéseket nem a fővárosi önkormányzat végzi Budapesten, hanem a magyar állam. A kormánypártok főpolgármester-jelöltje vázolta: ha végigsétálunk Budapesten, akkor sok helyen azt látjuk, hogy olyan, mintha örökké lomtalanítás lenne, amit sosem takarítanak el. Szentkirályi Alexandra azt ígéri, hogy megoldja a közlekedési káoszt és felszámolja a Gyurcsány Ferenc embereivel feltöltött Városháza kifizetőhelyeit.

2024.04.19. Szentkirályi Alexandra Fotó: Kurucz Árpád

Mi jelenleg a Budapesten élők legnagyobb problémája, amivel elsőként foglalkozna?

Inkább onnan közelíteném meg a kérdést, hogy honnan fakad a problémák többsége. A hétpontos tervemnek az egyik sarokpontja, hogy ki kell tenni Gyurcsány embereit a Városházáról. Ha valaki ma bemegy a Városházára és körülnéz, akkor úgy érzi, egy másik idősíkra lépett, ahol létrejött a harmadik Gyurcsány-kormány. A főváros kulcsfontosságú pozícióiban ugyanis Gyurcsány emberei foglalnak helyet. Ilyen a 2010 előtti gazdasági válság egyik fő felelőse, Draskovics Tibor, aki Gyurcsány Ferenc pénzügyminisztere volt, most pedig a BKK igazgatósági elnöke. Ha tovább kutatunk, a fővárosi közszolgáltatásokat szervező cég élén megtaláljuk Gyurcsány egyik kedvencét, Mártha Imrét, aki a teljesítményéért majdnem nyolcmillió forint prémiumot kapott csak a tavalyi évben, annak ellenére, hogy a fővárosban található kukák harmadát leszerelték, és kétmilliárd forintot elvontak a köztisztaságért felelős cégtől. A főpolgármesternek pedig Gyurcsány egykori államtitkára, Gál J. Zoltán fogja a kezét és diktálja neki, hogy mit kell nyilatkoznia. Hosszú a lista, de már ennyiből is kiderül, hogy Gyurcsány Ferencnek ugyan van egy főpolgármestere, a budapestieknek viszont nincs, ugyanis Karácsony Gergely elsősorban Gyurcsány érdekeit szolgálja ki, a problémák többsége pedig innen ered. Ezért én a munkámat azzal kezdeném, hogy kitakarítanám a Gyurcsány-féle panoptikumot a Városházáról. Ezek után pedig lenne pénze az ország leggazdagabb önkormányzatának arra, hogy érdemi fejlesztéseket hajtson végre városszerte. Számomra felfoghatatlan, hogy mire megy el a főváros összes pénze, miközben fejlesztések és beruházások nem történtek az elmúlt években. Nem valósult meg a pesti fonódó villamos, Budán nem látjuk a trolikat, amiket Karácsony Gergely szintén megígért. Nincs megújult Városháza park, és a nyugdíjasok sem kapták meg a megígért húszezer forintos éves rezsitámogatást. Ezek után pedig az ember nem tud másra gondolni, csak arra, hogy hova lett az a több mint 200 milliárd forintnyi megtakarítás, amivel mi 2019-ben átadtuk a kasszát a főpolgármesternek.

Fotó: Kurucz Árpád

Hogyan oldaná meg a Budapesten egyre nagyobb méreteket öltő közlekedési káoszt?

Egy nagyvárosban a közlekedés mindig is összetett és érzékeny kérdés lesz. Ezért sem értek egyet azzal, hogy Karácsony Gergely teljesen felelőtlen módon festékcsíkok felfestegetésével próbál közlekedést szervezni. Ennek az lett az eredménye, hogy a bicikliseknek sokszor centikre kell eltekerniük a buszok és a dugóban álló autók mellett. A kialakult helyzet nem jó azoknak, akik autóval járnak és sokkal több időt töltenek a dugóban, nem jó a bicikliseknek sem, mert veszélyes, illetve nem jó nekünk, budapestieknek, akik az egyre romló levegőjű városban vagyunk kénytelenek élni. A főváros közlekedési problémájának jelentős része az agglomerációból beáramló autósforgalomból következik. Ha tudnánk valódi alternatívát kínálni a városon kívülről érkezőknek, akkor mondhatnánk azt, hogy tegyék le Budapest határán az autójukat. De amíg nincsenek a városhatárnál őrzött ingyenes, nagy P+R parkolók, amíg nincs megoldva, hogy a kötöttpályás közlekedés a város széléig elvigyen, addig nincs miről beszélnünk. Ha pedig azt akarjuk, hogy a közösségi közlekedés alternatíva legyen, akkor nem járatritkításokat kellene bevezetni, hanem járatsűrítést, illetve még több járaton kellene alacsonypadlós járműveket rendszeresíteni. Ki kell alakítani azokat a lehetőségeket, amelyekkel mindenki a maga élethelyzetének megfelelően tud közlekedni. Karácsony Gergelynek az lett volna a feladata, hogy ezeket az alternatívákat elérhetővé tegye a budapestiek számára, de ez nem sikerült neki.

Milyen, a közlekedést érintő fejlesztéseket hajtana végre a megválasztása után?

A múlt szerdai kampányindító rendezvényen meghirdetett hétpontos terv egyik eleme a nagy, őrzött P+R parkolók építése a város határán, illetve a kötöttpályás közlekedés bővítése. A budai fonódó villamossal megmutattuk, hogy mi ezt meg tudjuk csinálni, most pedig itt az ideje, hogy megvalósítsuk a pesti fonódó villamost. Emellett fontos eleme a közlekedés fejlesztésének a Mol Bubi, azonban ez a még általunk bevezetett rendszer mostanáig csak a belvárosban volt elérhető. Ezért ki kell vinni a Mol Bubit a külső kerületekbe is. Mindezen felül pedig újragondolnám a mostani biciklis fejlesztéseket. Nem arról van szó, hogy nincsen szükség biciklisávokra, hanem ezeket olyan módon kellene megépíteni, hogy az biztonságos, és mindenki számára elfogadható minőségű legyen.

Milyen tervei vannak a HÉV-vonalak felújításával kapcsolatban?

A régi HÉV-szerelvényeket a kormánnyal együttműködve, annak támogatásával kell lecserélni, azonban ehhez megint csak konstruktív hozzáállást kellene tanúsítania a fővárosnak. Az nem működik, hogy folyamatosan panaszkodunk, hogy a kormány semmit sem fejleszt, nem segít. Nem megoldás ez a hároméves kisgyerekekhez sem méltó, állandó toporzékolás, zsarolás és követelőzés. Kell és lehet is ebben a kérdésben együttműködni a kormánnyal, mert az ilyen jellegű fejlesztésekhez nagy szükség van az állami szerepvállalásra. Ez történt korábban a 4-es metró esetében, azonban konstruktivitás nélkül, állandó háborúskodásból soha nem fog semmi jó születni.

Hogyan állítaná helyre a közbiztonságot Budapesten, különösen a belváros utcáin?

A belvárosi kerületek esetében nagyon komplex problémáról van szó, ami részben összefügg például a bulinegyed kérdésével is, ami sok szempontból melegágya lehet a bűnözésnek. A rendfenntartás ugyan elsősorban kormányzati, állami feladat, de a fővárosnak ebben is megvan a saját felelőssége, ugyanis létezik egy Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, amelynek érdemes lenne olyan többletfeladatokat, többletjogosultságot adni, amivel hatékonyan fel tudnak lépni a budapestiek védelmében. Nyilván ehhez forrásokra lenne szükség, ami Karácsony Gergely szerint nem áll rendelkezésre. Mindeközben azonban arra van pénz, hogy a főpolgármester több mint 400 millió forintért 42 tanácsadót foglalkoztasson.

Szintén egyre nagyobb probléma a fővárosban a hajléktalanság. Miként oldaná meg a hontalanok problémáját?

Az általunk kijelölt irány, hogy a közterületeken rend legyen. A hajléktalanság kérdését humánus módon kell kezelni, és lehetőséget kell nyújtani számukra a társadalomba való visszatérésre. Ugyanakkor az együttélés szabályait mindenkinek be kell tartani. Az nem megy például, amit a minap egy anyuka mesélt nekem, hogy a kislányai kerülőúton mennek az iskolába, mert nem mernek elmenni a buszmegállóban tanyát verő hajléktalanok mellett. Én abban hiszek, hogy a munka nagyon jó eszköz arra, hogy az embert visszaemelje a társadalomba nemcsak fizikai és gazdasági értelemben, hanem lelkileg is. Azonban meg kell húzni a határt, és nem szabad hagyni, hogy a hajléktalanok a város rendjét zavaró módon éljenek. 2019-re ezt a kérdést a korábbi városvezetéssel megoldottuk. Most viszont, ha kimegyünk az utcára, legyen az belváros vagy külváros, sajnos nagyon sok helyen ismét áldatlan állapotokkal és hajléktalanok tömegeivel találjuk szembe magunkat. Ha a budapestiek június 9-én bizalmat szavaznak nekem, akkor a felsorolt problémákat panaszkodás helyett egytől egyig meg fogom oldani.

Borítókép: Szentkirályi Alexandra (Fotó: Kurucz Árpád/ Magyar Nemzet)