Háborúskodás helyett együttműködést

Ismerem a kormány prioritásait, és tudom, hogy a budapestieknek elemi érdeke a kormány és a főváros közötti folyamatos együttműködés – mondta el lapunknak adott exkluzív interjújában Szentkirályi Alexandra. A főpolgármester-jelölt szerint nem lehet hatékonyan fejleszteni a várost, hogyha valaki folyamatosan abból csinál politikai terméket, hogy Orbán Viktorral hadakozik, miközben az említésre érdemes fejlesztéseket nem a fővárosi önkormányzat végzi Budapesten, hanem a magyar állam. A kormánypártok főpolgármester-jelöltje vázolta: ha végigsétálunk Budapesten, akkor sok helyen azt látjuk, hogy olyan, mintha örökké lomtalanítás lenne, amit sosem takarítanak el. Szentkirályi Alexandra azt ígéri, hogy megoldja a közlekedési káoszt és felszámolja a Gyurcsány Ferenc embereivel feltöltött Városháza kifizetőhelyeit.

2024.04.19. Szentkirályi Alexandra Fotó: Kurucz Árpád

Milyen tapasztalatokra támaszkodik a főpolgármester-jelöltségben?

Csaknem tíz éven keresztül, 2010 és 2019 között lehetőségem volt arra, hogy a szülővárosomért dolgozhassak. 2010 és 2014 között képviselőként vettem részt a fővárosi önkormányzat munkájában, 2014 és 2019 között pedig Tarlós István felkérésére főpolgármester-helyettesként folytattam a munkámat, amelynek keretében én feleltem a humán területekért a fővárosban. Ez elég sokrétű feladat volt, és ez alatt a szűk évtized alatt abba is beleláttam, hogy miként működik egy város vezetése. Ezután a kormányszóvivői munkám részeként megismertem a kormány működését is. Tehát ismerem mindkét terepet és azt, hogy miként lehet hatékonyan működtetni egy várost.

Hogyan zárná le a főváros és a kormány közötti háborúskodást?

Elsőként le kell ülni és meg kell kezdeni a két fél közötti tárgyalásokat. Annyi biztos, hogy nem előremutató, ha valaki a főpolgármesterhez hasonlóan állandóan panaszkodik és a kormányra mutogat, és azt magyarázza, hogy mi miért nem az ő dolga. A budapestiek joggal várják el azt, hogy valaki ne csak jártassa a száját, hanem tűrje fel szépen az ingujját, és kezdjen hozzá a munkához. Az, hogy nem dolgoztak érdemben, sajnos meglátszik a városon. Ha végigsétálunk Budapesten, akkor sok helyen azt látjuk, hogy olyan, mintha örökké lomtalanítás lenne, amit sosem takarítanak el. Egy centiméternyi villamosvonal vagy metróvonal sem épült 2019 óta, mindeközben pedig teljesítménynek értékelik egy mosdó kialakítását a Blaha Lujza téren. Napestig lehetne sorolni azt, hogy mennyi feladat van Budapesten, amelyeket a kormánnyal közösen kell megoldani. A városunk ugyanis nemcsak az itt élő 1,7 millió ember otthona, hanem a nemzet fővárosa is egyben.

Miért alakult ki a háborúskodás a főváros és a kormány között? Milyen volt a főváros és a kormány viszonya 2019 előtt?

Gyurcsány Ferenc a háborúskodás oka, aki egyértelműen megüzente Karácsony Gergelynek, hogy szembe kell fordulnia a kormánnyal. Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergely szájába adta, hogyan kell viselkednie a kormányzattal, a főpolgármester pedig ezeket az utasításokat szolgai módon végre is próbálja hajtani azóta is, annak ellenére, hogy a 2019 előtti eredményeket látva egyértelmű, mennyi mindent el lehet érni, ha együttműködik a főváros és a kormány. Az előző ciklusokban befejeztük a 4-es metró építését, elkezdtük a 3-as metró felújítását, amihez azért nem tudtunk korábban hozzákezdeni, mert olyan adósságállományt hagyott ránk a korábbi baloldali városvezetés, hogy először azt kellett a kormány segítségével konszolidálni. Mindezek mellett megépítettük a budai fonódó villamost, megújítottuk a Margitszigetet, virágzott a turizmus, a kulturális intézményeink pedig folyamatosan tudtak előrelépni. A város sokkal tisztább és rendezettebb volt, mint most. Rengeteg olyan fejlesztést hajtottunk végre 2019 előtt, amely megkönnyítette, komfortosabbá tette a budapestiek életét. Ehhez képest az elmúlt években csak ígérethalmazokat kaptunk. Azok a fejlesztések, amelyeket Karácsony Gergely beígért, megvalósulatlan, levegőben maradt ígéretek.

Mi jelenleg a Budapesten élők legnagyobb problémája, amivel elsőként foglalkozna?

Inkább onnan közelíteném meg a kérdést, hogy honnan fakad a problémák többsége. A hétpontos tervemnek az egyik sarokpontja, hogy ki kell tenni Gyurcsány embereit a Városházáról. Ha valaki ma bemegy a Városházára és körülnéz, akkor úgy érzi, egy másik idősíkra lépett, ahol létrejött a harmadik Gyurcsány-kormány. A főváros kulcsfontosságú pozícióiban ugyanis Gyurcsány emberei foglalnak helyet. Ilyen a 2010 előtti gazdasági válság egyik fő felelőse, Draskovics Tibor, aki Gyurcsány Ferenc pénzügyminisztere volt, most pedig a BKK igazgatósági elnöke. Ha tovább kutatunk, a fővárosi közszolgáltatásokat szervező cég élén megtaláljuk Gyurcsány egyik kedvencét, Mártha Imrét, aki a teljesítményéért majdnem nyolcmillió forint prémiumot kapott csak a tavalyi évben, annak ellenére, hogy a fővárosban található kukák harmadát leszerelték, és kétmilliárd forintot elvontak a köztisztaságért felelős cégtől. A főpolgármesternek pedig Gyurcsány egykori államtitkára, Gál J. Zoltán fogja a kezét és diktálja neki, hogy mit kell nyilatkoznia. Hosszú a lista, de már ennyiből is kiderül, hogy Gyurcsány Ferencnek ugyan van egy főpolgármestere, a budapestieknek viszont nincs, ugyanis Karácsony Gergely elsősorban Gyurcsány érdekeit szolgálja ki, a problémák többsége pedig innen ered. Ezért én a munkámat azzal kezdeném, hogy kitakarítanám a Gyurcsány-féle panoptikumot a Városházáról. Ezek után pedig lenne pénze az ország leggazdagabb önkormányzatának arra, hogy érdemi fejlesztéseket hajtson végre városszerte. Számomra felfoghatatlan, hogy mire megy el a főváros összes pénze, miközben fejlesztések és beruházások nem történtek az elmúlt években. Nem valósult meg a pesti fonódó villamos, Budán nem látjuk a trolikat, amiket Karácsony Gergely szintén megígért. Nincs megújult Városháza park, és a nyugdíjasok sem kapták meg a megígért húszezer forintos éves rezsitámogatást. Ezek után pedig az ember nem tud másra gondolni, csak arra, hogy hova lett az a több mint 200 milliárd forintnyi megtakarítás, amivel mi 2019-ben átadtuk a kasszát a főpolgármesternek.

Fotó: Kurucz Árpád

Hogyan oldaná meg a Budapesten egyre nagyobb méreteket öltő közlekedési káoszt?

Egy nagyvárosban a közlekedés mindig is összetett és érzékeny kérdés lesz. Ezért sem értek egyet azzal, hogy Karácsony Gergely teljesen felelőtlen módon festékcsíkok felfestegetésével próbál közlekedést szervezni. Ennek az lett az eredménye, hogy a bicikliseknek sokszor centikre kell eltekerniük a buszok és a dugóban álló autók mellett. A kialakult helyzet nem jó azoknak, akik autóval járnak és sokkal több időt töltenek a dugóban, nem jó a bicikliseknek sem, mert veszélyes, illetve nem jó nekünk, budapestieknek, akik az egyre romló levegőjű városban vagyunk kénytelenek élni. A főváros közlekedési problémájának jelentős része az agglomerációból beáramló autósforgalomból következik. Ha tudnánk valódi alternatívát kínálni a városon kívülről érkezőknek, akkor mondhatnánk azt, hogy tegyék le Budapest határán az autójukat. De amíg nincsenek a városhatárnál őrzött ingyenes, nagy P+R parkolók, amíg nincs megoldva, hogy a kötöttpályás közlekedés a város széléig elvigyen, addig nincs miről beszélnünk. Ha pedig azt akarjuk, hogy a közösségi közlekedés alternatíva legyen, akkor nem járatritkításokat kellene bevezetni, hanem járatsűrítést, illetve még több járaton kellene alacsonypadlós járműveket rendszeresíteni. Ki kell alakítani azokat a lehetőségeket, amelyekkel mindenki a maga élethelyzetének megfelelően tud közlekedni. Karácsony Gergelynek az lett volna a feladata, hogy ezeket az alternatívákat elérhetővé tegye a budapestiek számára, de ez nem sikerült neki.

Milyen, a közlekedést érintő fejlesztéseket hajtana végre a megválasztása után?

A múlt szerdai kampányindító rendezvényen meghirdetett hétpontos terv egyik eleme a nagy, őrzött P+R parkolók építése a város határán, illetve a kötöttpályás közlekedés bővítése. A budai fonódó villamossal megmutattuk, hogy mi ezt meg tudjuk csinálni, most pedig itt az ideje, hogy megvalósítsuk a pesti fonódó villamost. Emellett fontos eleme a közlekedés fejlesztésének a Mol Bubi, azonban ez a még általunk bevezetett rendszer mostanáig csak a belvárosban volt elérhető. Ezért ki kell vinni a Mol Bubit a külső kerületekbe is. Mindezen felül pedig újragondolnám a mostani biciklis fejlesztéseket. Nem arról van szó, hogy nincsen szükség biciklisávokra, hanem ezeket olyan módon kellene megépíteni, hogy az biztonságos, és mindenki számára elfogadható minőségű legyen.

Milyen tervei vannak a HÉV-vonalak felújításával kapcsolatban?

A régi HÉV-szerelvényeket a kormánnyal együttműködve, annak támogatásával kell lecserélni, azonban ehhez megint csak konstruktív hozzáállást kellene tanúsítania a fővárosnak. Az nem működik, hogy folyamatosan panaszkodunk, hogy a kormány semmit sem fejleszt, nem segít. Nem megoldás ez a hároméves kisgyerekekhez sem méltó, állandó toporzékolás, zsarolás és követelőzés. Kell és lehet is ebben a kérdésben együttműködni a kormánnyal, mert az ilyen jellegű fejlesztésekhez nagy szükség van az állami szerepvállalásra. Ez történt korábban a 4-es metró esetében, azonban konstruktivitás nélkül, állandó háborúskodásból soha nem fog semmi jó születni.

Hogyan állítaná helyre a közbiztonságot Budapesten, különösen a belváros utcáin?

A belvárosi kerületek esetében nagyon komplex problémáról van szó, ami részben összefügg például a bulinegyed kérdésével is, ami sok szempontból melegágya lehet a bűnözésnek. A rendfenntartás ugyan elsősorban kormányzati, állami feladat, de a fővárosnak ebben is megvan a saját felelőssége, ugyanis létezik egy Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, amelynek érdemes lenne olyan többletfeladatokat, többletjogosultságot adni, amivel hatékonyan fel tudnak lépni a budapestiek védelmében. Nyilván ehhez forrásokra lenne szükség, ami Karácsony Gergely szerint nem áll rendelkezésre. Mindeközben azonban arra van pénz, hogy a főpolgármester több mint 400 millió forintért 42 tanácsadót foglalkoztasson.

Szintén egyre nagyobb probléma a fővárosban a hajléktalanság. Miként oldaná meg a hontalanok problémáját?

Az általunk kijelölt irány, hogy a közterületeken rend legyen. A hajléktalanság kérdését humánus módon kell kezelni, és lehetőséget kell nyújtani számukra a társadalomba való visszatérésre. Ugyanakkor az együttélés szabályait mindenkinek be kell tartani. Az nem megy például, amit a minap egy anyuka mesélt nekem, hogy a kislányai kerülőúton mennek az iskolába, mert nem mernek elmenni a buszmegállóban tanyát verő hajléktalanok mellett. Én abban hiszek, hogy a munka nagyon jó eszköz arra, hogy az embert visszaemelje a társadalomba nemcsak fizikai és gazdasági értelemben, hanem lelkileg is. Azonban meg kell húzni a határt, és nem szabad hagyni, hogy a hajléktalanok a város rendjét zavaró módon éljenek. 2019-re ezt a kérdést a korábbi városvezetéssel megoldottuk. Most viszont, ha kimegyünk az utcára, legyen az belváros vagy külváros, sajnos nagyon sok helyen ismét áldatlan állapotokkal és hajléktalanok tömegeivel találjuk szembe magunkat. Ha a budapestiek június 9-én bizalmat szavaznak nekem, akkor a felsorolt problémákat panaszkodás helyett egytől egyig meg fogom oldani.

Borítókép: Szentkirályi Alexandra (Fotó: Kurucz Árpád/ Magyar Nemzet)