Kovács Zoltán: A németek és franciák mindig is háborúra készültek

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár figyelmeztetett: a választás tétje háború vagy béke.

Voks 24 - A Fidesz-KDNP választási fóruma Kaposváron Fotó: Katona Tibor

Kovács Zoltán szerint a június 9-i európai parlamenti választás tétje, hogy háború vagy béke lesz. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár erről a kormánypártok kaposvári országjáró fórumán beszélt csütörtökön.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a vietnámi és kambodzsai háború is azzal kezdődött, hogy francia katonai szakértőket küldtek a helyszínre. – Ma már tény, hogy francia kiképzők mennek Ukrajnába – mondta.

Szerinte a háború kérdésében ugyanaz történik, mint 2015-ben a migrációval kapcsolatban. Elmondta: az Economist egy korábbi újságírója arról számolt be neki, hogy mindaz, amit 2015-ben a magyar kormány a migrációról mondott, most a hazájában zajlik le.

London elesett, július 4-én parlamenti választás lesz, és iszlamista szerveződés van, az ország kultúrája változik meg

– fogalmazott. – Ez Német- és Franciaországban is megtörtént, és mindenhol meg fog történni, ahol engedték az illegális migrációt – jegyezte meg.    

A magyar kormány két és fél éve, az első pillanattól a béke mellett van, és azt mondta, hogy azonnali tűzszünet kell. A Nyugat évtizedek óta tolja bele Ukrajnát a konfliktusba, aminek a végén öldöklő háború alakult ki, és mindezt meg lehetett volna akadályozni. – Ma már azt halljuk, hogy Magyarország akadályozza Ukrajna uniós tagságát. Most azt kell bebizonyítani, hogy Ukrajna a demokrácia mintapéldája, de mi magyarok pontosan tudjuk, hogy lábbal tiporják a magyar kisebbség jogait – tette hozzá.

Azt mondta, a németek és a franciák mindig is háborúra készültek. 

Elmondása szerint Angela Merkel korábbi német kancellár leköszönése után azt mondta, hogy a minszki folyamatba azért mentek bele, hogy felkészítsék Ukrajnát a háborúra. Mint mondta, Németország és Franciaország térdre akarja kényszeríteni Oroszországot. 

– Aki ebben hisz, olyan terveket szövöget, amiből Kelet-Európának csak baja lesz – emelte ki. Arról is beszélt, hogy a kötelező katonai sorozással ugyanaz lesz a helyzet, mint ami a kötelező migránskvótával történt, azt is áttolták, és most ezzel is meg fogják csinálni.

A katonai sorozás tagállami hatáskör, de meddig lesz az? 

– tette fel a kérdést. – Lopakodó formában kezdik elvenni a tagállami hatásköröket – mondta.

Példaként említette, hogy bár az EU-nak nincs hatásköre az egészségügyben, Ursula von der Leyen EB-elnök mégis 1,7 milliárd vakcinát rendelt a koronavírus-járvány alatt. – A közös földgázbeszerzést is sikerként ünneplik, bár az uniónak az energiamixhez semmi köze nincs – sorolta. Az EU veszélyhelyzeti alapjából 400 milliárd eurót a háborúra akarnak költeni. Most az van napirenden, hogy jogosítsák fel Ukrajnát arra, hogy a nyugati fegyvereket Oroszország területén is használhassa. – Mi lesz abból, ha egy német rakétával belőnek Moszkvába? – kérdezte. – Mindenki tagadja, hogy ez eszkalálja a helyzetet – jegyezte meg.

Az államtitkár hangoztatta, az Európai Parlamentben megálljt kell parancsolni annak az őrületnek, ami ott zajlik. Kérdésre válaszolva többek között azt mondta, hogy „Európában is háborúellenes többség van, csak szét van töredezve, és el van hallgattatva”.