„Ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás” – jelentette ki Balog Zoltán református püspök a 777-nek adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy miért várta meg a választásokat a megszólalásával.
Hihetetlen nyomásnak éreztem, hogy beszélni kell, meg kell szólalni azonnal, a híreknek a kirobbanása után még egy nap sem telt el, amikor már ott volt rajta mindenki, hogy most azonnal mondjak el mindent
– fogalmazott a református püspök. Balogot megkérdezték, adott-e még Novák Katalinnak a lemondása után is tanácsot. Azt válaszolta: „Adtam már egy tanácsot, azt nem kellett volna.”
K. Endre felesége kereste meg
Balog Zoltán az interjúban arra is kitért, hogy a kegyelmi kérvény benyújásával K. Endre felesége kereste meg őt, majd később K. Endrével is találkozott. Elmondása szerint nem K. Endre otthonában, hanem Balog hivatalában találkoztak, ahová meghívta K. Endrét egy beszélgetésre.
Én nem tudom, hogy házi őrizetben volt-e, mert ezt a körülményt én nem vizsgáltam, erről nem volt tudomásom
– tette hozzá a püspök. Azt is elmondta, hogy a kegyelmi kérvénnyel kereste meg Novák Katalint, és azt mondta neki, hogy szerinte ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni. Arra a kérdésre, hogy miért nem állt ki az ügy kiderülése után nyilvánosan, azt mondta, hogy „a segítségemet és a kiállásomat is felajánlottam az elnök asszonynak ebben az ügyben, de ő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a döntésért a felelősséget. Én első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet és ezt vállaltam is. Azt, hogy ő ennek az ügynek a kapcsán távozott a magyar közéletből, azt a másik súlyos tehernek érzem ebben az ügyben. Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel.”
A beszélgetésben arra is kitértek, hogy ha Novák Katalin és Varga Judit távoztak a közéletből, akkor ő miért maradt püspök.
Balog Zoltán erről azt mondta, hogy „a püspöki feladat az egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert”.
Súlyos hiba
Úgy véli, hogy nem rántotta bele a kegyelmi ügybe a református egyházat, szerinte az egyház állt mellé, és kelt az ő védelmére.
Ez a nagyon egyszerűen és banálisan induló ügy egy másik történet, mint amivel az egyházunk alapvetően meg lett vádolva, és ez bizonyos szempontból még a személyemtől is független, hiszen nem az elmúlt három évről beszélnek, akik a legsúlyosabb kritikát megfogalmazták
– fogalmazott. Balog Zoltán azt mondta, nagyon súlyos hibát követett el, de senkinek nem akart kárt okozni, és nem követett el bűnt, amikor kegyelmet kért K. Endrének. Szerinte
ebből – mindaddig amíg mások nem csináltak azt, amit csináltak – senkinek semmilyen hátránya nem származott. Sem gyermekeknek, sem a környezetnek.
A püspök leszögezte, hogy csak egyszer találkozott K. Endrével, és nem tartja vele a kapcsolatot. Arról, hogy K. Endre megpróbált rávenni egy fiatalt a vallomásának módosítására, azt mondta, hogy „ez az ember nagyon nagyon rossz módszerrel továbbra is küzd az igazáért”. „Nem volt egy szerencsés dolog a részéről, talán nem is volt helyes” – mondta, hozzátéve, hogy az ügyészség is kimondta, hogy ezzel bűncselekményt nem követett el.
Balog Zoltán szerint „brutális, egyébként alapvetően pártoldalról induló nyomás érkezett” arra vonatkozóan, hogy le kellene mondania, ő azonban úgy gondolta, hogy ez rövid távon valóban könnyebbséget jelentene, de középtávon „mégis csak azt jelentené, hogy kívülről mondják meg azt, hogy ki vezesse az egyházat”.
Balog szerint „a kereszténység lényegéhez tartozik, hogy különbséget tudunk tenni a bűnbe esett” egyházi tagok és Isten között. A püspök tehát úgy látja, hogy a református egyház úgynevezett „széle” kritizálja már csak őt, sokan viszont „vele együtt akarnak tanulni”. Szerinte a református egységnek viszont az ő személye nem lett akadálya. Hozzátette, nagyon bántja, ha kárt okozott a Fidesznek, de nem akar a politikával foglalkozni.
Az interjúban az is szóba került, hogy Balog Zoltán azért nem adta vissza a diplomata-útlevelét, mert nagyon fontos kötelességei vannak, amelyhez az útlevél egy „segítő eszköz”, és püspökként ez a lehetőség megadatott neki. Arra is kitért, hogy nem rendítette meg lelkileg, hogy szülővárosa, Ózd képviselő-testülete visszavonta a díszpolgári címét, mert nem kérte ezt a kinevezést.
Borítókép: Balog Zoltán püspök (Fotó: Mirkó István)
