A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusban és szeptemberben van, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt ismerni a hosszú távú lakáskiadás legfőbb szabályait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában bérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket.
Fontos, hogy a bérlőknek a bérelt lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük,
a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. A legegyszerűbb, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a bérleti díj megnevezést.
A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Ha a bérbeadó magánszemély és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás fő szabály szerint áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, ami írásban rögzíti a bevételt.
A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék.
Az ingatlankiadás adózásáról bővebb információkat itt olvashatnak.
