„Egy gyermeket sem hagyunk az út szélén!”

Megtaláljuk a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak a megfelelő iskolát, egy gyermeket sem hagyunk az út szélén – mondta lapunknak Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. Mint azt hangsúlyozta, már kapott pozitív szülői visszajelzést annak a hasznosságáról, hogy a kormány rendeletben korlátozta az okoseszközök iskolai használatát. Emellett kitért arra is, hogy folytatódik az ingyenes laptopok kiosztása és több ezer interaktív panellal fogják felszerelni az iskolákat.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Ez azt jelenti, hogy 

egy gyermeket sem hagyunk az út szélén! Ha bármelyik szülő a tankerületekhez fordul, találunk megfelelő iskolát. Ha a körzetes iskolában nincs ellátás egy sajátos nevelési igényű gyermek (SNI) speciális igényére, akkor felajánljuk azt az intézményt, ahol viszont van.

 A péntek délelőtti adatok alapján azt látjuk, hogy a szegedi székhelyű Wesleyből 120 tanulót kellene elhelyezni. Az itt lévő 99 általános iskolásból 82 SNI-s gyermek. A Szegedi Tankerületi Központ közülük 89 diákot már elhelyezett, heten más fenntartású intézményt választottak. Azokat, akik nem jelentek meg a tankerületi iskolánál, a kormányhivatal ismételten kiértesíti, hogy forduljanak a tankerülethez. A húsz gimnazista többsége nem tanköteles korú. Közülük öt tanulónak a szakképzés, 11 diáknak pedig a tankerület ajánlott helyet, biztosítva nekik a szükséges speciális ellátást, négy tanulóról pedig nincs információnk. Budapesten a két intézményben ismereteink szerint összesen 254 tanuló volt nyilvántartva, ebből 119 általános iskolás és 135 középiskolás. A 254 diákból 92 esti tagozatos, ők ugyanígy folytathatják a tanulmányaikat egy megadott intézményben, tudomásunk szerint erről a kormányhivatal értesítette az érintetteket. A többi általános iskolás közül, aki jelentkezett tankerületi iskolákba, elhelyeztük vagy ajánlottunk nekik helyet (ez a nyolcvan százalékuk), akik pedig nem jelentek meg, azokat a kormányhivatal újra kiértesíti, hol tudnak jelentkezni. A középiskolások felvétele folyamatos, a kiértesítésük megtörtént. Azt is elmondtam, többek között a szakszervezeteknek is, hogy hozzám összesen két megkeresés érkezett, mindketten fellebbezés útján gimnáziumba kerültek 12. évfolyamra, noha egyébként nem is tanköteles korú fiatalokról volt szó. 

Minden 16 év alatti tanulót, aki megkeres minket, egészen biztosan elhelyezünk, és megtaláljuk a számukra lehető legjobb megoldást. Segítünk a nem tanköteles korú tanulók elhelyezésében.

– Volt már korábban szükség más fenntartó esetében is bezárásra? Mert úgy tűnik, hogy másért soha nem tüntettek még hasonló ügyben.
– Igen, volt már precedens arra, hogy a kormányhivatal megszüntetett intézményt, és akkor is minden gyereket elhelyeztünk, beleértve a nem tanköteleseket is.

– Milyen előnyeit látja annak, hogy a kormány az okoseszközök iskolai korlátozása mellett döntött?
– Már van olyan visszajelzés, ahol a szülő kimondottan a háláját fejezte ki, mert a gyerek gyakrabban beszél az osztálytársakkal, kint van az udvaron, még ebben a melegben is focizik a többiekkel, ahelyett, hogy a telefonjával foglalkozna. Telefon nélkül a diákok sokkal többet tudnak egymással beszélgetni, játszani, megélni vidám pillanatokat, jobban megismerik egymást, ami elősegíti a közösségépítést. Tényleg azt láttuk, hogy korábban a gyerekek állandóan a kezükben tartották a telefont, ha kell, ha nem. Sőt sokan az órák alatt ezen váltottak üzeneteket, vagy éppen a közösségi platformokon lógtak, azaz nem tudtak odafigyelni.

Az okoseszközök iskolai korlátozásának közösségépítő szerepe van, de az olvasást is elősegíti (Fotó: Ladóczki Balázs)

– Szerzett személyes tapasztalatokat valahol?
– Több intézményvezetővel – köztük magán- és alapítványi iskolák igazgatóival – beszélgettem erről, akiknek az iskolájában már évek óta bevezették a korlátozást. Ők nagy megelégedésükre azt látják, hogy a gyerekek sokkal többet vannak együtt. 

A korlátozásnak tehát erős közösségépítő szerepe van, illetve még az is nagyon fontos, hogy sokkal többet olvasnak azok a gyerekek, akik nem a telefonon „lógnak”. 

Ha ahhoz szoknak, hogy a nap első nyolc-tíz órájában nem a telefont nyomkodják, az már egy óriási eredmény. Pozitív eredményt várok ettől az intézkedéstől. Hozzá kell tennem, hogy az elmúlt években az RRF–1.2.1 Projekt keretében a tanulóknak szétosztott több százezer note­book, illetve az iskolák részére vásárolt tabletek és egyéb digitális eszközök biztosítják a lehetőséget a digitális kompetenciák fejlesztésére, az órai és otthoni tanulási folyamat támogatására. Mi ezeknek a taneszközöknek a használatát támogatjuk.

– Ha már ezekről esik szó, tervezik további laptopok kiosztását?

– Még most ősszel kiosztunk mintegy 125 ezer notebookot az 5. és 9. évfolyamos tanulóknak, ezzel összesen 524 ezer diáknak volt vagy van lehetősége ezeket az eszközöket átvenni. 

Mindenkinek megadtuk a lehetőséget, de aki nem igényelte a notebookot, annak is az iskolákban rendelkezésre állnak ezek az eszközök a tanórai használatra. Továbbá azt tervezzük, hogy több mint háromezer darab interaktív panellel szereljük fel az iskolákat a korábban beszerzettek mellé. Emellett azt is látni kell, hogy az iskolák nagy része jól fel van szerelve informatikai eszközökkel. Támogatom azt, hogy a notebookokat igenis használják az órákon, hiszen rengeteg jó tananyag van rajtuk, például tankönyvek. Ezek a notebookok taneszközök.

– Tapasztalható most tanárhiány a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben a történelmi léptékű tanári béremelés után? Ha igen, mit tudnak tenni a helyzet megoldásáért?
– Nincs olyan intézkedés, amely egyik napról a másikra meg tudna oldani egy problémát. Azt viszont elmondhatom, hogy jobb a helyzetünk, mint a korábbi években, és ez már egyértel­műen látszik, hiszen folyamatosan figyeljük az isko­láink helyzetét. Szeptember közepéig még folyamatosan változnak a létszámadatok, mert ilyenkor jönnek be az óraadó és a megbízási szerződéses tanárok is a rendszerbe, de azt már látjuk, hogy több a tanár, mint tavaly a tanévkezdéskor. Nincs még teljesen pontos adatunk arról, hogy vannak-e egyáltalán ellátatlan óráink, de 

eddig semmilyen jelzés nem érkezett komoly gondokról a tankerületektől.

– Akik korábban távoztak a pályáról valamilyen okból és most visszatérnének, kapnak erre lehetőséget?
– Természetesen a pályaelhagyók bármikor visszatérhetnek. Az iskolákat fenntartó tankerületi központok feladata eldönteni, hogy kiket vesznek fel, és kivel tudnak majd együtt dolgozni, illetve, hogy kit vesznek vissza. Azt látjuk, hogy van olyan fiatal, aki tavaly vagy tavalyelőtt végzett az egyetemen, akkor még nem helyezkedett el tanárként, idén viszont már igen. Ez is egy pozitív fejlemény, mert vannak fiatalok, akik korábban nem léptek a pályára, de most elkezdik a tanítást az állami oktatási rendszerben. Van visszaáramlás a pályaelhagyók körében is.

– Hogyan birkóznak meg a tanévkezdés első hetében tapasztalható extrém hőséggel?
– Felhívtuk a figyelmét az iskoláinknak, hogy kora reggel alaposan szellőztessék ki az épületeket, illetve nagy meleg esetében tartsanak rövidített órákat, azaz a gyerekek minél kevesebbet tartózkodjanak a benti melegben. Egyébként a rövidített órák máskor is részei az intézményi szervezésnek, például tanári értekezletek tartásakor. A héten nehéz volt azt mondani, hogy a gyerekek menjenek a szabadba, mert kint is 35 fok volt. Reméljük, hogy ez a nehéz időszak hamar lecseng. Korábban felkapott sajtótéma volt a konténertantermek építése, ami ebben az időszakban pozitív példa. Ugyanis ezek a jól felszerelt tantermek nemcsak kiválóak az oktatásra-nevelésre, hanem mindegyik légkondicionálóval felszerelt. Ezek a sokat szidott tantermek jó színvonalat képviselnek. Emlékszem, hogy amikor a XII. kerületben voltam intézményvezető, és letettem oda az első konténert, először mindenki megijedt, később azonban senki nem akarta elhagyni azt a tantermet, annyira kellemes volt ott tanulni és tanítani.

Borítókép: Hajnal Gabriella elmondta: ma már sok fiatal választja a tanári pályát és van visszaáramlás a pályaelhagyók körében is (Fotó: Ladóczki Balázs)