A digitális eszközökre vonatkozó kormányrendeletnek az a lényege, hogy mindent be lehet vinni az iskolába, ami a tanulást segíti, de semmit sem, ami a tanulást akadályozza – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az okoseszközök iskolai használatáról tartott mai sajtótájékoztatón. Az államtitkár felidézte:
a kormány szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel és ágazati szervezetekkel is egyeztetett a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozásáról, valamint másfél évvel ezelőtt konzultációt folytattak a tanárokkal és az igazgatókkal. Az ő véleményük az volt, hogy az okostelefonok elvonják a gyerekek figyelmét a tanulásról.
Hozzátette: a szülőkkel való kapcsolattartársra, illetve ha rendkívüli események történnek, bármikor használható a mobiltelefon, az osztályterembe viszont csak akkor vihető be, ha a tanulást elősegíti.
A korlátozás csökkenti az iskolai zaklatást
Rétvári Bence emlékeztetett: a kormány is igyekezett ebben öles léptekkel előre haladni, hiszen kiosztottak már 450 ezer laptopot, idén pedig még 100 ezret fognak kiosztani, hogy a diákok készségszinten ismerjék a digitális eszközöket. Azt szeretnék, hogy ne vonja el a diákok figyelmét, ha a mobiltelefon bent van az iskolában. Ez más országokban is kérdés, így idén és tavaly Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Szlovákiában, Romániában, Belgiumban, Svédországban, valamint Finnországban is hasonló szabályozások születtek, New Yorkban jövőre tervezik, az ottani tanárok 72 százaléka szeretné a korlátozást bevezettetni, mert nehezíti a munkájukat az iskolai mobilhasználat.
– A szabályozás azt is segíti, hogy az iskolai zaklatásoknak elejét tudják venni, hiszen ha nincsenek a diákoknál mobileszközök, akkor nem készíthetők olyan videók, melyeket a későbbiekben erre használhatnak
– mutatott rá.
A többség egyetért a kormánnyal
Az államtitkár hangsúlyozta: készültek az elmúlt hetekben közvélemény-kutatások a témában. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért felmérése szerint
alsó tagozaton a megkérdezett szülők 94, felső tagozaton 89, középiskolában pedig 73 százaléka támogatta a diákok okostelefon-használatának korlátozását iskolaidőben, azaz a magyar emberek többsége indokoltnak véli a kormány döntését.
A Szent István Intézet felmérése azt mutatta ki, hogy a megkérdezetettek teljes mértékben 67 százalékban értettek egyet, 18 százalékban inkább egyetértettek a korlátozással, azaz az egyetértők aránya 85 százalék, csupán egy százaléknyian nem nyilvánítottak véleményt. – Mi azért tartottuk ezt fontosnak, hogy a fiatalok minél jobb teljesítményt nyújtsanak az iskolában, amivel hasznos tudást és jó végzettséget, majd jó állást szerezzenek – fogalmazott Rétvári Bence. Hozzáfűzte: a tanároknak is nehézség lenne, ha 45 percig a mobiltartalmakkal kellene abban versenyezniük, hogy melyikük tud ingergazdagabb tartalmat kínálni, így a korlátozással a pedagógusok munkáját is segítik.
Mentális zavarokhoz vezet
Hal Melinda klinikai szakpszichológus kiemelte: ő egészségügyi álláspontot képvisel ebben a nagyon fontos kérdésben. Az oktatási intézmények szerepe az oktatás mellett a nevelkedés, valamint a megfelelő és biztonságos fejlődés szolgálata, az pedig nem jó, ha a digitális eszközök nevelik a fiatalokat. Azt lehetett látni, hogy minél többet használják a digitális eszközöket, a mentális készségek annál inkább háttérbe szorulnak. Minél kisebb életkorban kap valaki okoseszközt és használja ezt személyes képernyőként vagy teljesen korlátlanul, annál inkább látható a mentális romlás.
– Ez már akkora problémát jelent, hogy minden negyedik fiatal mentális zavarral küzd, az lesz az évtized legnagyobb kihívása, hogy ezt meg kell állítani. A kormány intézkedése azt a célt szolgálja, hogy a mentális kihívásokkal tudjanak mit kezdeni, a mostani intézkedés az első lépés
– vélekedett.
A digitális eszközök akkor jók, ha azokat a fiatalok biztonságosan és jól tudják használni, mindez azonban elképzelhetetlen a késő serdülő korig, mert akkor tudnak megfelelő racionális és gyors döntéseket hozni. Minden magyar iskolában a digitális kultúra oktatásán keresztül meg lehet tanítani az eszközök használatát, a tanárok módszertani készségeire van bízva, hogy hogyan teszik ezt, de az biztos, hogy nem opció ezt a saját ezsközeiken (személyes képernyőiken) keresztül tenni, mert úgy szinte biztos, hogy elkezdenek valami más tartalmat fogyasztani.
A kormány rendelete támogatandó, ugyanis ha a digitális eszközöket legalább az iskolai időben nem használják, akkor várhatóan csökken az iskolai zaklatások száma is.
Ma minden második magyar gyerek évente legalább egyszer zaklatás áldozata, ennek több mint 80 százalékát az online zaklatási események teszik ki.
Azt támogatják, hogy a tanárok a digitális eszközökkel éljenek, de csak akkor, ha azok a gyerekek fejlődését segítik – szögezte le a Hal Melinda.
Hozzáfűzte, a versenyképességet nem a digitális eszközök túlzott használata fogja biztosítani, hanem a kreativitás és a szimbolikus gondolkodás kialakítása, valamint ha a gyerekek képesek racionális döntést hozni.
A technológia megfelelő használata
Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő arról beszélt, hogy három éve nagyon intenzíven foglalkozik ezzel a témával. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egyfelől gazdasági manipulációs mechanizmusok ragasztják a gyerekeket a képernyők elé, másfelől probléma az idegrendszeri fejlődés elmaradása, amit a túl sok képernyő előtt töltött idő idéz elő, de az igazán nagy probléma az, hogy nincs idő olyan tevékenységekre, amelyek az idegrendszeri fejlődéshez elengedhetetlenek. A harmadik probléma a dopamin, ugyanis az okoseszközök nagyon magasra emelik a gyerekekben ennek a szintjét, márpedig ők a nagyobb örömök irányába mennek.
A szakértő beszélt az Unesco jelentéséről, amiben két fontos megállapítást tettek: az egyik, hogy a figyelemelvonás miatt az okostelefonoknak nincs helyük az iskolában, a másik pedig az, hogy az online zaklatások nagymértékben megnőnek az okostelefonok miatt. Jelenleg a világon négy országból legalább már egy kiszorította az okostelefonokat az iskolai közegből. Az OECD 2017-es jelentésében az állt: nem látják, hogy ezek az eszközök bármi pluszt adnának az oktatáshoz. A tavalyi PISA-jelentés szerint amikor a gyereknél ott a telefon az iskolában, állandóan azt akarja használni.
Szerinte vannak már jó gyakorlatok Magyarországon is, például az egyik iskolában már nyolc éve a jelenlegi szabályozáshoz hasonló van érvényben. Ők kompetencia szemponjából magasabb szinten vannak a többi iskolához képest, mert hatékonyabb módon tudják a diákokat tanítani – érvelt.
Adatkezelési aggályok
Eöry Csaba adatkezelési szakember leszögezte: az adatkezelés egy hosszútávú problémakört fed le manapság. A digitalizáció veszélyeket rejt a gyermekeknek, akik sok helyen ugyanazzal az email címmel regisztrálnak, így sok információmorzsát hagynak maguk után, amelyekről nem lehet tudni, hova kerülnek. Az okoseszköz nem egy képernyőből áll csupán, rengeteg érzékelőjük van, a felhasználó helyét, környezetének jellemzőinek adatait gyűjti. A személyiségmásolás problémája is felmerül,
nem nehéz valakit célzott módon megfigyelni az okoseszközök segítségével.
– Nagyfokú kockázatnak teszik ki magukat a szülők és a gyerekek, ha nincsenek erre felkészülve – figyelmeztetett.
Szerinte nemcsak önmagunkért felelünk az okoseszközök használatakor, hanem a személyes kapcsolatok is kárt szenvedhetnek. Azt javasolta, hogy az emberek állítsák párhuzamba az offline világ döntéseit a digitális online döntéseikkel, tehát az interneten se fecsegjenek ki bizalmas és védett információkat se magunkról, se a családjukról. A rendeletnek azért örül, mert a tanórákon kívüli szünetekben eltöltött szabadidőben a gyerekek nem tudnak olyan felelőtlen döntéseket hozni, melyekre a szülőknek nincs rálátásuk.
