„Az egyik, hogy rendelkezünk úgynevezett komplex fertőtlenítő rendszerekkel, árvíz, kisvíz, aszály időszakában nemcsak hagyományos klórral fertőtlenítjük a vizet, hanem bekapcsoljuk az UV-fertőtlenítőket is. Ezekkel a hatalmas nagy UV-lámpákkal azokat a szennyezőket kezeljük, amelyek esetleg ellenállóbbak a klórral szemben” – mondta a vezérigazgató, de hozzátette, az egész rendszert nem tudják így kezelni, ezért a védelem fokozása érdekében hatósági utasításra meg kell emelniük a klórszintet is.
Megjegyezte, hogy ezt a változást nyilván a fogyasztók megérzik, de azért ez még mindig sokkal alacsonyabb, mint mondjuk az uszodai klórszint, mert tízszer olyan magas a klórtartalom az uszodában, mint az ivóvízben.
Ha valaki a klórra érzékenyebb, akkor érdemes a vizet egy kancsóban kirakni az asztalra, és egy-két perc alatt gyakorlatilag teljesen szabaddá válik, hiszen a klór a szabad légfelszínnel találkozva azonnal eltávozik, és ugyanaz az élvezeti értéke, mint bármikor máskor
– javasolta a vezérigazgató, és hozzátette, az UV-fénynek az ízre nincs semmilyen hatása.
Csörnyei Géza szólt arról is, hogy a Fővárosi Vízművek működteti a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, valamint több kisebb telepet az agglomerációs településeken, ezekben is feladatot ad az árvíz.
„Ilyenkor fontos a zártság biztosítása, megakadályozni azt, hogy a Dunába jusson a szennyvíz. A magas vízszint a központi telepen már nem jelent gondot, mert kialakítottak egy olyan rendszert, amely révén magas vízállásnál is a folyóba lehet juttatni a tisztított vizet, de erre a mostani tetőzésnél sem volt szükség ” – jelezte, hozzátéve, hogy az ár levonulása után jön a helyreállítás: a kutak környékét rendbe kell tenni, tisztítani kell, az ártereken össze kell szedni a hordalékot, szemetet, uszadékot; ezekben a munkálatokban a büntetés-végrehajtás is segít.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!