Kiderült, milyen hatással van az árvíz az ivóvízre

Az ár levonulása után is akad még bőven feladat.

Illusztráció Forrás: Pexels

„Noha az árvízi időszak jóval nagyobb kockázat a főváros vízellátása szempontjából, mert a társaság a főváros és az agglomeráció tizenegy települését szolgálja ki Kisoroszitól Százhalombattáig, és a 760 kút nagy része az ártéren van, ezért ezeknek a megközelítése, üzemeltetése, ellenőrzése ilyenkor különleges feltételek mentén hajtható végre, a kinyert víznek nincs közvetlenül köze a folyóhoz” – fogalmazott Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, aki az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt:

az évezredek alatt képződött 20-30-40 méter vastag kavicsrétegnek a különböző jó vízadó képességű szelvényeiből tudjuk termelni azt a vizet, ami ezen a kavicsszűrőn keresztül hosszú idő alatt lejut a kutaknak az úgynevezett víznyerő csápjáig – mondta a vízügyi szakember, éppen ezért a főváros ivóvíz minőségét nem veszélyezteti az árvíz.

A vízügyi szakember kifejtette, ilyenkor, árvíz idején különösen szennyezett lehet a Duna vize, ez szemmel is látszik a folyón, mert ebben az időszakban rengeteg olyan pluszszennyező bekerül a vízbe, ami veszélyezteti a felhasználását, de a vízművek vízbázisa távol van ettől a szennyezett víztől, így ez a természetes szűrőkapacitás megóvja.

Csörnyei Géza felidézte, hogy a súlyosabb 2013-as árvíznél is folyamatosan biztonságos volt a főváros vízellátása. A kockázatot csupán az jelenti, hogy árvíz idején víz alá kerülnek a kutak, és egy műszaki hiba, egy vízbetörés miatt keveredhet a Duna vize az ivóvízzel, de ennek megelőzésére is vannak különböző technológiai intézkedések, így ez a veszély sem fenyeget.

A szakember elmagyarázta, a kutak egy részét az árvíz előtt lezárják, és biztonságba helyezik, hogy az ár levonulása után minél hamarabb újra lehessen indítani, míg a többit igyekeznek folyamatosan üzemben tartani, ellenőrizni. A megtermelt vizet pedig ahol szükséges, magasabb nyomással továbbítják, hogy ha bárhol bármilyen meghibásodás történik, akkor ne kintről befele folyjon a koszos víz, hanem inkább bentről kifele a tiszta víz, de arra is kell figyelni, hogy ne terheljék túl a rendszert.

A mostani árvíznél százezer köbméternyi napi kapacitást kellett leállítani az árvízi felkészülés jegyében, és nagyjából 30 ezer köbméter az, amit menet közben kellett elzárni.

Az adásban arról is szó esett, hogy kell-e árvíz idején az érkező folyami szennyezés miatt az ivóvizet pluszban kezelni, klórozni, fertőtleníteni: Csörnyei Géza elmondta, a növekvő kockázatok miatt számos megelőző intézkedés léptetnek életbe.

„Az egyik, hogy rendelkezünk úgynevezett komplex fertőtlenítő rendszerekkel, árvíz, kisvíz, aszály időszakában nemcsak hagyományos klórral fertőtlenítjük a vizet, hanem bekapcsoljuk az UV-fertőtlenítőket is. Ezekkel a hatalmas nagy UV-lámpákkal azokat a szennyezőket kezeljük, amelyek esetleg ellenállóbbak a klórral szemben” – mondta a vezérigazgató, de hozzátette, az egész rendszert nem tudják így kezelni, ezért a védelem fokozása érdekében hatósági utasításra meg kell emelniük a klórszintet is. 

Megjegyezte, hogy ezt a változást nyilván a fogyasztók megérzik, de azért ez még mindig sokkal alacsonyabb, mint mondjuk az uszodai klórszint, mert tízszer olyan magas a klórtartalom az uszodában, mint az ivóvízben.

Ha valaki a klórra érzékenyebb, akkor érdemes a vizet egy kancsóban kirakni az asztalra, és egy-két perc alatt gyakorlatilag teljesen szabaddá válik, hiszen a klór a szabad légfelszínnel találkozva azonnal eltávozik, és ugyanaz az élvezeti értéke, mint bármikor máskor 

– javasolta a vezérigazgató, és hozzátette, az UV-fénynek az ízre nincs semmilyen hatása.

Csörnyei Géza szólt arról is, hogy a Fővárosi Vízművek működteti a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, valamint több kisebb telepet az agglomerációs településeken, ezekben is feladatot ad az árvíz.

„Ilyenkor fontos a zártság biztosítása, megakadályozni azt, hogy a Dunába jusson a szennyvíz. A magas vízszint a központi telepen már nem jelent gondot, mert kialakítottak egy olyan rendszert, amely révén magas vízállásnál is a folyóba lehet juttatni a tisztított vizet, de erre a mostani tetőzésnél sem volt szükség ” – jelezte, hozzátéve, hogy az ár levonulása után jön a helyreállítás: a kutak környékét rendbe kell tenni, tisztítani kell, az ártereken össze kell szedni a hordalékot, szemetet, uszadékot; ezekben a munkálatokban a büntetés-végrehajtás is segít.