– A narcisztikus személyiség megjelenési képe többféle módon megmutatkozhat: jellemzően két fő vonulata van, az egyikről minden lepereg, kevéssé sebezhetőek, vagyis a régi, már kivezetett kifejezéssel élve vastagbőrűek, és vannak az úgynevezett vékonybőrű típusok, akik pedig mindenen megsértődnek, érzékenyek, nem tűrik a kritikát és a szétesés veszélye fenyegeti őket” – fogalmazott Hal Melinda klinikai szakpszichológus, aki szerint idő kérdése, hogy mikor omlik össze mentálisan egy olyan közszereplő, aki nem készült fel kellően szerepére vagy az azzal járó stresszre.
Valójában önmaga ellensége?
A Tisza Párt elnökének sem lehet könnyű ezekben a napokban: miután volt barátnője, Vogel Evelin részletesen beszámolt kapcsolatuk árnyoldalairól, Polt Péter legfőbb ügyész is lépett a diszkóbotrányból lopásig fajult ügyében, és indítványt tett az Európai Parlament elnökénél a politikus mentelmi jogának felfüggesztéséért. De vajon meddig bírja újabb botrány nélkül a Tisza Párt elnöke?
A szakember kifejtette: a narcisztikus személyeket kevés empátia jellemzi, és az érzelmek is inkább magukról szólnak.
Ha a narcisztikus személyt erőteljes, túlzott stressz vagy kudarcélmények érik, az egy időzített bomba, amit a közvetlen környezetén vezet majd le.
Ezekre az emberekre jellemző, hogy amennyiben hiányzik a kielégülést nyújtó tárgy – személy, aki áhítatot és feltétlen odaadást érez iránta –, úgy még sebezhetőbbé és instabilabbá válhatnak. Emiatt folyton újabb személyek után kell kutatniuk, akik kielégítik eme szükségletüket.
Egy megbántott gyermek, aki nem szocializálódott
Hal Melinda megjegyzi, az ilyen típusba tartozó személyekkel nehéz egészséges párkapcsolatot kialakítani, mert arra használják a nőket, hogy az, az önbizalmukat erősítsék vagy legyen kin levezetniük a feszültséget.
Kifejti, ezeknél az embereknél gyakori az áldozatszerep felvétele is, vagyis mindig más a hibás, mindig másokat tesz felelőssé a körülötte zajló negatív eseményekért, és átfordítja a problémákat, nehézségeket, mintha a másik követte volna el a cselekményt. A pszichológiában ez az úgynevezett gázlángolás, vagyis érzelmi bántalmazás, amely során az áldozat elbizonytalanodik saját készségeiben, képességeiben, akár identitásában.
– Egy narcisztikus elhiteti, hogy nélküle a másik fél egy senki, életképtelen, vagy mondjuk nem tudja eltartani magát – tette hozzá ki a klinikai szakpszichológus.
Hal Melinda arra is kitért, hogy a narcisztikus, de sebezhető, sértődékeny típusú személyek kommunikációja csak ideig-óráig képes elfedni a belső konfliktusokat és töréseket, főként, ha nem társul mellé megfelelő, gyermekkorban tanult szocializáció. Ilyenkor gyakorta megjelenik a szintén gyermekkorra emlékeztető dühöngés.
– Szakemberként azt szoktam mondani, ha valami nagyon betalál és felhúz minket, vagy megsértődünk valamin, akkor azon érdemes elgondolkodni, mert bizony van dolgunk vele mentálisan. Minden közszereplőnek ezt javaslom! – tanácsolta a klinikai szakpszichológus.
Tégláról téglára, épít vagy rombol?
Arra a kérdésre, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy Magyar Péter rendszeresen kiborul és elveszíti a kontrollt, ha nem az általa elképzelt forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok, a szakértő kifejti:
– Aki közéleti pályára lép, annak hosszú évek munkája szükséges, hogy bírja a szerepével járó nyomást. A világ politikai életében felkészült és kevésbé alkalmas személyeket is láthatunk. Embereket vezetni azonban óriási felelősség, amelyhez a stabilitás elengedhetetlen.
Magyar Péter ennek a bizonyos stabilitásnak viszont igencsak híján van: noha elégedetten teszi közzé közösségi oldalán az újabb és újabb bejegyzéseket mondjuk arról, hogy a köztévé vendége volt, a felvétel láttán sokakban kongatta meg a vészharangot, hogy valami nincs rendben. Kaltenbach Jenő baloldali jogtudós egyenesen úgy fogalmazott:
„Olvasom a neten, hogy Magyar Péter a tv-ben »zseniális« volt. Amit én láttam, az egy végtelenül agresszív, önimádó volt, aki nem interjút adott, hanem betegesen öntelt monológot.”
Véleménye szerint Magyar Péter szereplései egy újabb bizonyíték arra, hogy az emberi elmének milyen bonyolult viszonya van a valósághoz, amely miatt a valóság értelmezése igen bonyolulttá tud válni.
Ennek azonban beláthatatlan következménye szokott lenni
– hívta fel a figyelmet a jogtudós.