Rejtélyes jövőbe látásáról vagy ami valószínűbb, előre informáltságáról tett tanúbizonyságot Soros György. A spekuláns ugyanis még a 2024 nyarán bekövetkező tőzsdei összeomlást megelőzően sikeresen eladta azokat a részvényeit, amelyek a legnagyobbat estek az összeomlás következtében. Érdekes módon pont akkor csökkentette kitettségét bizonyos eszközök iránt, amikor azok meredeken elkezdtek zuhanni, viszont növelte részesedését a koronavírus-elleni vakcinákat is gyártó AstraZeneca cégben, ellenben a Google-t már tartotta befektetésre érdemesnek. Korábban pedig annak a megalapozott gyanúja is felmerült, hogy a Trump-elleni merénylet előtt Sorosék shortolhatták a Truth Socialt, az elnökjelölt médiaplatformját. A Tűzfalcsoport cikkében azt vizsgálja, hogy honnan lehettek ilyen jó tippjei a milliárdos befektetőnek.
Az amerikai tőzsdét nagyban befolyásolják a munkaerőpiaci jelentések, pontosabban, hogy miképp alakul a munkanélküliség. Júliusban a munkaerőpiaci adatok lehangoló képet festettek az amerikai gazdaságról, egyúttal felerősítették a félelmet, hogy recesszióba csúszik az Amerikai Egyesült Államok. Ennek megfelelően a nagy tőzsdeindexek jelentős mínuszokat produkáltak, még az is felmerült, hogy leállítják a kereskedést, amire 1987-óta nem volt példa.
A technológiai részvények iránti kereslet elkezdett csökkenni, így a Google, az Amazon és más nem termelő, hanem inkább kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek részvényárfolyamai elkezdtek esni. Soros pedig az összeomlás előtt megvált azoktól a céges papírjaitól, amelyek napon belül is hatalmasat buktak. Így, többek között 40 százalékkal csökkentette az Alphabet-kitettségét, és 2,4 százalékkal a Cloudflare technológiai cégbe tartott részvényeinek számát.
Soros portfólióját megvizsgálva kiderül, hogy befektetési alapja, a Soros Fund Management, 2024 közepén változatos portfólióval rendelkezik, amely számos nagyvállalatot és különböző iparágakat foglal magában.
Néhány kiemelt befektetése:
1. S&P 500 ETF (SPY) – Ez az egyik legnagyobb pozíciója, a portfólió mintegy 5,6 százalékát teszi ki.
2. AstraZeneca (AZN) – Egy jelentős gyógyszeripari vállalat, amely a portfóliójának körülbelül 4,4 százalékát képviseli.
3. WestRock (WRK) – Egy papír- és csomagolóanyag-gyártó cég, amely szintén a portfólió 3,8 százalékát teszi ki.
4. AerCap Holdings (AER) – Egy repülőgéplízinggel foglalkozó cég, amely körülbelül 3,3 százalékos részesedéssel bír a portfólióban.
2024-ben Soros több jelentős lépést is tett, például:
• Egészségügyi szektorra való fókuszálás, különösen a NextEra Energy és az Ascendis Pharma révén.
• Portfóliója tartalmazza a MicroStrategy részvényeit is, amely cég jelentősen befektetett a Bitcoinba.
Soros György továbbra is széles körű befektetésekkel dolgozik, de az utóbbi időben inkább ráfordult az egészségügyi és az energetikai szektorra. Az viszont különösen figyelemreméltó, hogy csak az elmúlt négy hónapban 244 millió dollár értékben szállt be a SPY ETF-be, ami magában foglalja az 500 legnagyobb tőzsdei vállalatot. A milliárdos arra spekulál, hogy gazdasági visszaesés lesz, és 163 millió dollárral fogadott arra, hogy a közeljövőben tőzsdei összeomlás lesz, ebben az esetben a részvények árának esésével fog tudni pénzt keresni.
Azonban nem Soros György az egyetlen nagyágyú, aki előre tudja a tőzsdei mozgásokat, az amerikai demokrata politikusokat is már többször megvádolták bennfentes kereskedéssel. Közülük is a legtöbb figyelem Nancy Pelosi demokrata párti egykori házelnökre irányul, aki az elmúlt években aktív tőzsdei vagyonszerzésbe kezdett.
Nancy Pelosi portfóliója híresen kiterjedt, és jelentős befektetésekkel rendelkezik főleg a technológiai szektorban. 2023-ban és 2024-ben is sikeresen fektetett be olyan vállalatokba, mint az Nvidia, Microsoft, Visa, Tesla és Broadcom. Pelosi befektetései meghaladják a 133 millió dollárt. Az egyik leghíresebb ügylete az Nvidia-részvények vásárlása volt, amely jelentős profitot hozott számára 2023 végén és 2024 elején, mindössze 22 nap alatt 10 millió dollár nyereséget ért el a tőzsdén, ami az éves fizetésének a negyvenötszöröse.
Amerikában sokan úgy vélik, hogy Nancy Pelosi és más kongresszusi tagok stratégiai előnyhöz juthatnak a tőzsdei befektetések terén abból a tényből adódóan, hogy hozzáférhetnek belső információkhoz, például a közelgő szabályozásokhoz, törvényekhez és kormányzati intézkedésekhez. Ez lehetőséget adhat nekik arra, hogy előre lássák bizonyos vállalatok vagy iparágak piacra gyakorolt hatásait, mielőtt ezek az információk nyilvánossá válnak.
Pelosi ugyanis akkor vásárolta be magát a chipgyártás fellegvárának számító Nvidiába, amikor az amerikai törvényhozás eldöntötte, hogy növeli az amerikai félvezetőgyártást és csökkenti az USA függését a külföldi gyártóktól, különösen Kínától. Az Nvidia, mint jelentős amerikai félvezetőgyártó, különösen nagy nyertese ennek a politikának.
Soros és más demokrata nagyágyúk tőzsdei befektetéseit, „megérzéseit” látva több szakértőben is felmerült a gyanú, hogy az amerikai tőzsde nem a szabadkereskedelem fellegvára, hanem egy szűk elit gazdasági eszköze, amelyben belsős információkat felhasználva növelhetik saját tőkéjüket.
