A mai napon ismét egy kiemelkedő tudományos eredmény került reflektorfénybe, a 2024-es kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John Jumper kapták a fehérjék szerkezetének megértésében elért áttörő felfedezéseikért. Baker új fehérjék tervezésében ért el sikereket, míg Hassabis és Jumper az AlphaFold2 mesterséges intelligencia modelljével megoldották a fehérjék szerkezetének előrejelzését, amely évtizedek óta rejtély volt a tudósok számára. Ez a modell most már több millió tudós számára elérhető, és segít az antibiotikum-rezisztencia megértésében, illetve új enzimek létrehozásában, amelyek akár műanyag lebontására is képesek – jelentették be a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.
Baker 2003-ban tervezett egy olyan fehérjét a Rosetta nevű számítógépes szoftverével, amely semmi máshoz nem volt fogható. Ezt követően kutatócsoportja egymás után tervezett fehérjéket, amelyeket gyógyszerekként, vakcikanként, nanoanyagokként vagy apró szenzorokként tudtak felhasználni. Bakerék az egész tudományos közösséget is támogatták, ugyanis nyilvánossá tették a Rosetta kódját.
Demis Hassabis és John Jumper az AlphaFold2 mesterségesintelligencia-modelljük segítségével az összes emberi fehérje szerkezetét kiszámították és gyakorlatilag az olyan kétszázmillió fehérje szerkezetét is megjósolták, amelyet a kutatók eddig a Föld élőlényeinek feltérképezése során fedeztek fel.
Az elmúlt napokban már két jelentős Nobel-díjat osztottak ki. Hétfőn az orvosi Nobel-díjat Victor Ambros és Gary Ruvkun kapta meg a mikroRNS-ek felfedezéséért, amely kulcsszerepet játszik a gének szabályozásában. Kedden a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield amerikai fizikus, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem professzora kapta. Az elismerést az ideghálózatok és a mesterséges intelligencia területén elért alapvető felfedezéseikért vehették át, amelyek kulcsszerepet játszanak a gépi tanulás fejlődésében.
