A 2024-es Nobel-díjat orvostudományból Victor Ambros és Gary Ruvkun nyerte el a mikro-RNS felfedezéséért, amely alapvető jelentőségű a génszabályozás megértésében. Ambros, a Massachusettsi Egyetem kutatója fonálférgeket vizsgálva fedezte fel a fehérjék kódolása helyett belső szabályozási működésekben részt vevő rövid RNS-szakaszokat. Ambros kollégája, Gary Ruvkun amerikai biológus azonosította a mikro-RNS pontos szerepét a sejt irányításában – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A molekuláris biológia és genetikai kutatás egyik népszerű modellállatán, a Caenorhabditis elegans fonálféregen végezték kísérleteiket. Ambros és Ruvkun fő érdeklődési területe azok a gének voltak, amelyek időzítik a C. elegans különböző sejttípusainak kialakulását. A kutatásaik során felfedezték, hogy bizonyos gének egy szokatlanul rövid RNS-molekulát kódolnak, amely nem vesz részt a fehérjeszintézisben. Ez az újonnan azonosított mikroRNS a génszabályozás egy késői mechanizmusaként működik, megakadályozva a fehérjék létrehozását azáltal, hogy blokkolja az mRNS-eket.
Ez a mechanizmus először 1993-ban jelent meg a tudományos szakirodalomban, ám akkoriban nem váltott ki nagy érdeklődést, mivel a kutatók úgy vélték, hogy ez a rendszer csak a fonálférgekre korlátozódik. A fordulópont 2000-ben érkezett el, amikor Ruvkun csapata felfedezett egy másik gént, amely szintén mikroRNS-ek által szabályozott, de ez már minden élőlényben, alacsonyabb és magasabb rendű állatokban is megtalálható volt. Ez a felfedezés forradalmasította a mikroRNS-kutatást, és ma már tudjuk, hogy ezek a rövid RNS-molekulák univerzálisan fontos szerepet játszanak a génszabályozásban. Hiba esetén ezek a mechanizmusok komoly betegségeket, például rákot okozhatnak.
A mikroRNS-ek hibás működése számos genetikai betegség és daganatos elváltozás kialakulásában szerepet játszik, hiszen a sejtek fejlődésének és működésének szabályozása közvetlenül függ ezektől az RNS-molekuláktól.
Úttörő felfedezésükkel a génszabályozás egy teljesen új elvét is feltárták, amely elengedhetetlen a többsejtű élőlények, köztük az ember számára. Az emberi genom kódja több mint ezer mikro-RNS-t tartalmaz, amelyek alapvetően fontosak az élő szervezetek fejlődésében és működésében – olvasható a közleményben.
Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, ez a hét a Nobel-díjakról szól. A következő napokban sor kerül a fizikai (kedden), a kémiai (szerdán), az irodalmi (csütörtök), a béke- (péntek) és a közgazdasági (hétfő) díjak odaítélésére is,
ezek közül a magyar esélyesek leginkább az irodalmi kategóriában tűnnek fel.
Az irodalmi Nobel-díj kapcsán minden évben felmerül Krasznahorkai László és Nádas Péter neve, akik hosszú ideje a magyar irodalom nemzetközi szinten is elismert alakjai. Nevük rendszeresen felmerül az esélyesek között, néhány fogadóirodánál az oddsok alapján lehet tippelni a lehetséges nyertesre.
