Gulyás Gergely: 1956 legnagyobb tanulsága, hogy a szabadságért érdemes küzdeni

A Nyugat akkori árulása pedig visszatükröződik a mindennapokban. Mert akiket akkor nem zavart a magyarok rabsága, azokat most zavarja a szabadsága.

Forrás: MTI2024. 10. 22. 18:14
GULYÁS Gergely
Október 23. - Ünnepség a Műegyetemen (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– 1956 igazsága és legnagyobb tanulsága, hogy a szabadság megéri az árát, érdemes küzdeni érte – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

GULYÁS Gergely
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Gulyás Gergely emlékeztetett, idén először úgy emlékezünk meg 1956-ról, hogy már több idő telt el az első szabad választások óta, mint amennyi a forradalomtól a rendszerváltoztatásig. Ezért a szabadságban felnövő nemzedékekben is fontos tudatosítani, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki – hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a Műegyetemtől a Bem térig tartó út a forradalom útja: 1956-ban ezen az úton néhány perc alatt csaknem egy évtized rettegése vált semmivé, a forradalmárok érezték, eljött az ideje, hogy a lélek belső szabadságának erejével a külső szabadságot is kiharcolják, mert szabad polgárok akartak lenni egy szabad hazában. Mindaz, ami 1956-ban a Műegyetemről kiindulva történt, nemcsak a világ folyását változtatta meg, de újra összekapcsolta a XX. század diktatúrái által széttört nemzetet – tette hozzá.

De a forradalmárok nem győzhettek, és a magyarok cserbenhagyásáért, ahogy John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnöke fogalmazott, az egész amerikai nemzetet terheli a felelősség, sőt talán az egész világot – mondta a miniszter. A Nyugat akkori árulása pedig visszatükröződik a mindennapokban. Mert akiket akkor nem zavart a magyarok rabsága, azokat most zavarja a szabadsága. Akiket akkor nem zavart, hogy kényszerű szovjet függőségbe taszították az országot, azokat most zavarja a függetlensége. Akiket akkor nem zavart a diktatúra hazaáruló bábkormánya, azoknak most zavaró Magyarország demokratikusan megválasztott kormánya.

Akik akkoriban néhány évtized alatt megszerették Kádár Jánost, azok most a szuverenitás megőrzéséért harcoló kormányt tekintik kiiktatandó ellenségnek. Akiknek nyolcvan éve semmit nem kellett tenniük a szabadságért, azok meg merik kérdőjelezni a demokratikus meggyőződését azoknak, akik egy diktatúra időszakában is a szabadság zászlaját emelték magasba – mutatott rá Gulyás Gergely.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar szabadságért zajló küzdelem még nem ért véget, újra és újra ki kell állni a szabadságunkért, mindennapi küzdelmeinkben pedig 1956 hőseinek példája adjon erőt mindnyájunknak.

Charaf Hassan, a BME rektora azt hangoztatta, büszkék lehetnek arra, hogy habár a világon több ezer egyetemen képeznek mérnököket, de kevés olyan felsőoktatási intézmény vállalt ilyen meghatározó szerepet egy egész nemzet történelmébenm, mint a Műegyetem 1956-ban. A rendezvényen bemutatták A forradalom hajnala a Műegyetemen című, a Miniszterelnökség támogatásával készült animációs filmet. Az esemény után hagyományos fáklyás emlékmenet indult a Műegyetem elől a Bem térre.

 

Borítókép: Gulyás Gergely beszédet mond az október 23-i műegyetemi ünnepségen (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.